A tudósok arra számítottak, hogy a számos veszélyes anyagot tartalmazó fegyverek körül alig lesz élet, de ennek épp az ellenkezőjével szembesültek.
Rákokat, férgeket és halakat fedezett fel egy mélytengeri tengeralattjáró a Balti-tengerben olyan második világháborús bombák és rakétadarabok felszínén, melyekről korábban azt gondolták a tudósok, hogy mérgezőek a tengeri élővilág számára. A kutatók nagy meglepetésükre azzal szembesültek, hogy a nyolcvanéves fegyvereken még több állat is él, mint a környező tengerfenéken.
„Arra számítottunk, hogy a megszokottnál sokkal kevesebb állattal találkozunk majd. De az ellenkezője bizonyult igaznak" - magyarázta a különös felfedezésről szóló tanulmány egyik szerzője, Andrej Vedenyin.
A kutató szerint az elmúlt évszázadok háborúi elképesztő nyomot hagytak a világtengereken. Csak a Németországhoz tartozó vizekben nagyjából 1,5 millió tonnányi fegyver nyugszik, melyek nagy része az első és a második világháborúban süllyedt el. A fegyverroncsok veszélyes vegyületeket, sugárzó anyagot és robbanószereket, például TNT-t is tartalmazhatnak.
Bár a kutatók ebben az esetben nem erre az eredményre számítottak, a tengerekben megszokott jelenség, hogy az elsüllyedt emberi eredetű tárgyak, például a hajóroncsok fontos élőhelyekké válnak.
Hiába a szennyezés, az állatok szeretik az elsüllyedt bombákat
A mostani tanulmány csütörtökön jelent meg a Communications Earth and Environment című folyóiratban, és a Lübecki-öbölben, Németország partjainak közelében élő tengeri rózsák, tengeri csillagok és más vízi élőlények populációiról szól. Ezen állatok közül sokan egykori V1-es náci rakéták darabjain alakították ki az otthonukat.
A kutatók szerint az élőlények azért telepednek meg a mérgező anyagokkal borított fegyvereken, mert vonzódnak a kemény felületekhez, amelyekből a Balti-tengerben kevés van. A tengerfenék meglehetősen lapos, és főleg iszapból, valamint homokból áll, mert az 1800-as és 1900-as években a helyiek rengeteg követ és sziklát halásztak ki a vízből, hogy aztán építkezésekhez használják fel azokat.
A fajgazdagság másik oka az, hogy a veszélyes vegyi anyagok miatt a fegyverroncs-temető környékén nem nagyon van emberi tevékenység. Az állatok így háborítatlanul szaporodhatnak, nem halásszák őket.
A tudósok abban bíznak, hogy ki tudják számolni, mennyi szennyeződést szívott fel a tengeri élővilág a fegyverekből. A további kutatások során azt is szeretnék megállapítani, hogy mennyiben befolyásolja az állatok szaporodását a szokatlan élőhelyük.
Az ehhez hasonló tanulmányok azt bizonyítják, hogy a természet képes kihasználni az emberi tevékenység melléktermékeit, és saját túlélése érdekében át tudja írni a korábban adottnak vett forgatókönyveket - mondta David Johnston, a Duke Egyetem tengervédelmi biológusa a friss kutatási eredmények kapcsán.
Johnston nemrég tagja volt annak a csapatnak, amelyik feltérképezte azokat az első világháborús hajókat, amelyek a marylandi Potomac folyó mentén süllyedtek el. Ezek a hajók mára szintén fontos tengeri élőhelyekké váltak.
„Szerintem ez egy igazán klassz tanúbizonysága az élet erejének" - értékelt Johnston.