Miközben a vasúti közlekedést számos adó terheli, a légitársaságok úsznak az adókedvezményekben. A vonatozás Európában drágább a repülésnél, pedig előbbi jóval kevesebb széndioxid-kibocsátással jár. A jövő a vonaté kéne legyen.
HIRDETÉSClément Beaune francia közlekedési miniszter a héten bejelentette, hogy Franciaország növelni fogja a repülésre kivetett adókat. A döntés magyarázata egyszerű: a befolyó plusz összeget vasúti fejlesztésre akarják költeni, és csökkenteni akarják a vonat- és a repülőjegyek ára közti különbséget. Megjegyzendő: Európán belül gyakran olcsóbb repülővel utazni, mint vonattal, márpedig a vonatozás közel sem hagy akkora környezeti lábnyomot, mint a repülés.
Júniusban a Greenpeace közzétett egy elemzést, miszerint a vonatozás átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a repülés. A jelentésben 112 európai útvonalon mérték össze a a repülő- és vonatjegyek költségeit, beleértve 94 határon átnyúló járatot is, és szinte minden esetben azt látták, hogy a vonat a drágább.
Mi ennek az oka?
Legfőképpen a légiközlekedésre kivetett adók, melyek jóval alacsonyabbak, mint a vasútira kivetettek. Például: ha Párizsból Barcelonába repülünk, a légitársaság áfát és kerozinadót sem fizet, miközben a viszonylaton járatot üzemeltető vasúti társaságokat energiaadóval és más egyéb terhekkel sújtják: a magasabb költségek pedig látszódnak a jegyárakon. Jo Dardenne, a Transport and Environment (T&E) légiközlekedésre fókuszáló munkatársa szerint nonszensz, hogy a klímaválság idején adómentességet kaphat egy "szuperszennyező ágazat".
Jean-Pierre Farandou, a francia vasúttársaság (SNCF) vezére még 2021-ben nyilatkozta, hogy nem a vonat a drága, hanem "a repülőgép az, ami nem elég drága". Közölte, nem érti, hogy ő miért fizet adót például az energia után, miközben a légitársaságok nem fizetnek adót a kerozin után.
Mit mondanak a légitársaságok?
"Franciaország már most is az EU egyik legmagasabb repülési adójával bír. Ezek további emelése nem garantálja a légiközlekedés szén-dioxid-mentesítésének vagy további vasúti beruházásoknak a finanszírozását" - mondta az uniós légitársaságok szövetsége, az Airlines for Europe az Euronewsnak.
A szervezet szerint a repülési ágazat az ipar és az idegenforgalom számára is fontos, az adóemelés viszont drágulást eredményez, ami visszaveti az utasok számát.
Mi a gond a határokon átívelő vasúti közlekedéssel?
Többek közt az egyes nemzeti vasúttársaságok közötti együttműködés hiánya, ami nehezíti az ügyintézést egy-egy viszonylaton, hogy például két társaságnál külön jegyet kell foglalni, mivel a két társaság közt nincs jegyértékesítési megállapodás. Ilyen például a Lyonon keresztül Brüsszelből Barcelonába tartó vonatozás.
Miként kerülhetnek közelebb az árak?
Az Európai Bizottság (is) segíthet ezen, ugyanis éppen egy olyan rendeleten dolgoznak, melynek célja, hogy fejlesszék és jobbá tegyék a vonat-, a busz- és a repülőjegyek foglalási folyamatát. A javaslatot várhatóan ősszel publikálják.
Az EU ezzel együtt az energiaadókat is át kívánja alakítani, így a jövőben a légitársaságok nem mentesülnének a kerozinadó alól. Franciaország közlekedési minisztere szerint a kerozinadónak csak akkor van értelme, ha minden ország bevezeti, szerinte ebben a kérdésben közös európai fellépésre van szükség.
A Greenpeace eközben azt mondja, hogy a nemzeti kormányok be kéne vezessenek megfizethető és egyszerű, hosszú távra érvényes jegyeket, melyek egy ország vagy egy meghatározott régió valamennyi tömegközlekedési eszközére érvényesek. (Tehát olyasmit, mint amilyen hazánkban az ország- vagy vármegye bérlet.)
A szervezet viszont ennél is tovább megy: szerinte mindezt uniós, és nem csak országos szinten bevezetni. Úgy vélik, hogy a légitársaságok támogatásának fokozatos megszüntetéséből és a CO2-kibocsátáson alapuló igazságos adórendszerből ezt a rendszert meg lehetne finanszírozni.