NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A légiközlekedés terhére tennék olcsóbbá a vonatjegyeket az Európai Unióban

Síneken
Síneken Szerzői jogok Canva
Írta: Ian SmithMagyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Miközben a vasúti közlekedést számos adó terheli, a légitársaságok úsznak az adókedvezményekben. A vonatozás Európában drágább a repülésnél, pedig előbbi jóval kevesebb széndioxid-kibocsátással jár. A jövő a vonaté kéne legyen.

HIRDETÉS

Clément Beaune francia közlekedési miniszter a héten bejelentette, hogy Franciaország növelni fogja a repülésre kivetett adókat. A döntés magyarázata egyszerű: a befolyó plusz összeget vasúti fejlesztésre akarják költeni, és csökkenteni akarják a vonat- és a repülőjegyek ára közti különbséget. Megjegyzendő: Európán belül gyakran olcsóbb repülővel utazni, mint vonattal, márpedig a vonatozás közel sem hagy akkora környezeti lábnyomot, mint a repülés. 

Júniusban a Greenpeace közzétett egy elemzést, miszerint a vonatozás átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a repülés. A jelentésben 112 európai útvonalon mérték össze a a repülő- és vonatjegyek költségeit, beleértve 94 határon átnyúló járatot is, és szinte minden esetben azt látták, hogy a vonat a drágább. 

Mi ennek az oka?

Legfőképpen a légiközlekedésre kivetett adók, melyek jóval alacsonyabbak, mint a vasútira kivetettek. Például: ha Párizsból Barcelonába repülünk, a légitársaság áfát és kerozinadót sem fizet, miközben a viszonylaton járatot üzemeltető vasúti társaságokat energiaadóval és más egyéb terhekkel sújtják: a magasabb költségek pedig látszódnak a jegyárakon. Jo Dardenne, a Transport and Environment (T&E) légiközlekedésre fókuszáló munkatársa szerint nonszensz, hogy a klímaválság idején adómentességet kaphat egy "szuperszennyező ágazat". 

A T&E számításai szerint amennyiben 2022-ben Európa-szerte megszüntették volna a légiközlekedés adómentességet, akkor 34,2 milliárd euró bevételre tettek volna szert az országok.

Jean-Pierre Farandou, a francia vasúttársaság (SNCF) vezére még 2021-ben nyilatkozta, hogy nem a vonat a drága, hanem "a repülőgép az, ami nem elég drága".  Közölte, nem érti, hogy ő miért fizet adót például az energia után, miközben a légitársaságok nem fizetnek adót a kerozin után.

Mit mondanak a légitársaságok?

"Franciaország már most is az EU egyik legmagasabb repülési adójával bír. Ezek további emelése nem garantálja a légiközlekedés szén-dioxid-mentesítésének vagy további vasúti beruházásoknak a finanszírozását" - mondta az uniós légitársaságok szövetsége, az Airlines for Europe az Euronewsnak. 

A szervezet szerint a repülési ágazat az ipar és az idegenforgalom számára is fontos, az adóemelés viszont drágulást eredményez, ami visszaveti az utasok számát. 

Mi a gond a határokon átívelő vasúti közlekedéssel?

Többek közt az egyes nemzeti vasúttársaságok közötti együttműködés hiánya, ami nehezíti az ügyintézést egy-egy viszonylaton, hogy például két társaságnál külön jegyet kell foglalni, mivel a két társaság közt nincs jegyértékesítési megállapodás. Ilyen például a Lyonon keresztül Brüsszelből Barcelonába tartó vonatozás. 

Miként kerülhetnek közelebb az árak?

Az Európai Bizottság (is) segíthet ezen, ugyanis éppen egy olyan rendeleten dolgoznak, melynek célja, hogy fejlesszék és jobbá tegyék a vonat-, a busz- és a repülőjegyek foglalási folyamatát. A javaslatot várhatóan ősszel publikálják.

Az EU ezzel együtt az energiaadókat is át kívánja alakítani, így a jövőben a légitársaságok nem mentesülnének a kerozinadó alól. Franciaország közlekedési minisztere szerint a kerozinadónak csak akkor van értelme, ha minden ország bevezeti, szerinte ebben a kérdésben közös európai fellépésre van szükség.

A Greenpeace eközben azt mondja, hogy a nemzeti kormányok be kéne vezessenek megfizethető és egyszerű, hosszú távra érvényes jegyeket, melyek egy ország vagy egy meghatározott régió valamennyi tömegközlekedési eszközére érvényesek. (Tehát olyasmit, mint amilyen hazánkban az ország- vagy vármegye bérlet.) 

A szervezet viszont ennél is tovább megy: szerinte mindezt uniós, és nem csak országos szinten bevezetni. Úgy vélik, hogy a légitársaságok támogatásának fokozatos megszüntetéséből és a CO2-kibocsátáson alapuló igazságos adórendszerből ezt a rendszert meg lehetne finanszírozni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Varsó állva hagyta Budapestet, legalábbis ami a közlekedés fejlesztését illeti

A koronavírus miatti visszaesés már a múlté, jövőre rekordév várható a légi közlekedésben

Minimálárat vezetne be Franciaország a repülőjegyekre