52 űrhajós vérvizsgálatai arra utalnak, hogy a bélbaktériumok az űrutazás során több fehérjét bontanak le. A megállapítások a Földön kezelt betegek számára is jelentősek lehetnek.
A székrekedés gyakori probléma az űrhajósoknál. Az azonban mindmáig nem volt világos, pontosan miért lassul le a bélműködés az űrben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most a Koppenhágai Egyetem NASA-val együttműködő kutatói azt állítják, hogy olyan jeleket találtak az űrhajósok vérében, amelyek segíthetnek megmagyarázni mi történik a bélrendszerrel, amikor a szervezet elhagyja a Földet (forrás: angol).
A kutatók 52 olyan űrhajós vérmintáit elemezték, akik hónapokat töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Eredményeik arra utalnak, hogy a bélrendszerben viszonylag hamar megindulnak a változások, miután az űrhajósok az űrbe jutnak.
undefined
A Föld elhagyása után néhány héten belül már látszott, hogy a bélrendszerükben élő baktériumok a szokásosnál több fehérjét kezdenek erjeszteni. Ez a változás az egész küldetésük alatt fennmaradt, és csak a Földre való visszatérés után tűnt el.
Mi történik a bélrendszerrel az űrben?
Normális körülmények között az étel a bélrendszer összehúzódásai révén halad végig az emésztőrendszeren; ezt a folyamatot perisztaltikának nevezik. Gravitáció nélkül azonban a kutatók szerint az étel lassabban haladhat át a beleken.
Ha az étel hosszabb ideig marad a bélben, a bélbaktériumok felhasználják a rendelkezésre álló rostot, és helyette fehérjét kezdenek lebontani. Ezt a folyamatot fehérje-erjesztésnek nevezik.
A baktériumok úgynevezett metabolitokat állítanak elő, olyan kis molekulákat, amelyek bejuthatnak a véráramba, és a szervezetben szétterjedhetnek.
A kutatók szerint a fehérje-erjesztés fokozódása összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy a mikrogravitáció lassítja az étel bélrendszeren való áthaladását, és ez hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához.
A bélrendszer és az agy összefügg
A következmények az emésztésen túlmutathatnak.
A fehérje-erjesztés során keletkező metabolitok egy része bejut a véráramba, és a test más területein is hatást fejthet ki. A kutatókat különösen az úgynevezett bél-agy tengely érdekli, az emésztőrendszer és az agy közötti kétirányú kommunikáció.
Korábbi vizsgálatok egyes, fehérje-erjesztés során képződő anyagokat olyan egészségügyi hatásokkal hoztak összefüggésbe, mint a hangulatváltozás és a koncentrációs képesség romlása.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fehérje-erjesztés nem rendkívüli jelenség: a Földön élő embereknél is előfordul. Az űrhajósoknál megfigyelt tartósan magasabb szintek azonban arra utalnak, hogy az űrutazás alatt megváltozik a bélrendszer környezete.
52 űrhajós, viszonylag nagy mintacsoport
Az eredmények azért is figyelemre méltók, mert az űrutazással kapcsolatos vizsgálatok általában viszonylag kevés résztvevőn alapulnak. Az új elemzés három különböző kutatás mintáit egyesítette, összesen 52 űrhajós adatait, akik több éven át különféle küldetésekben vettek részt.
E különbségek ellenére a kutatók következetes emelkedést találtak a fehérje-erjesztésre utaló jelzőanyagok szintjében.
A kutatás úgynevezett nem célzott metabolomikai megközelítést alkalmazott: ahelyett, hogy egy meghatározott anyagcsoportra összpontosítottak volna, a vérben jelen lévő metabolitok széles körét vizsgálták, és az űrutazással összefüggő változásokat keresték.
Mit jelenthet mindez a Földön
Az eredmények egyre fontosabbá válhatnak, ahogy az űrügynökségek hosszabb hold- és esetleges Mars-küldetésekre készülnek.
Ha a bélrendszer működése lelassul a hosszabb űrutak során, az űrhajósoknak olyan intézkedésekre lehet szükségük, amelyek segítenek megőrizni az egészséges emésztést. A kutatók szerint segíthet a rostbevitel növelése, a prebiotikumok alkalmazása vagy más, a bélmozgást támogató kezelések.
A következmények azonban nem korlátozódnak az űrre. A hosszú ideig ágyhoz kötött embereknél szintén gyakori a székrekedés. A kutatók szerint ugyanaz a jelenség – a lelassult bélmozgás és a fokozott fehérje-erjesztés – hozzájárulhat az ilyen betegek egészségügyi problémáihoz is.
A tanulmány egyelőre lehetséges magyarázatot ad az űrutazás egyik kevésbé látványos kihívására: amikor megszűnik a gravitáció, vele együtt a bélrendszer működése is lelassul.