Úgy tűnik, hogy a kíváncsiság, az érzelmi állóképesség és az aktív társas élet adják Szardínia energikus kék zónás időseinek titkos receptjét.
Az emberek tovább élnek, mint valaha, a várható élettartam világszinten átlagosan 73,5 évre nőtt.
A hosszabb élet azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egészségesebben is élünk. A kutatók most arra próbálnak rájönni, mi a titka nemcsak a hosszabb életnek, hanem annak is, hogy valaki egészségesen, jó életminőségben élje le az éveit.
Ennek feltárására az olaszországi Cagliari Egyetem kutatói a szardíniai kék zóna időseit vizsgálták. Ez a Földközi-tenger szigetén fekvő térség, ahol az emberek hajlamosak tovább élni, mint az ország más részein, sőt Európa többi részéhez képest is.
A kék zónák földrajzilag elszigetelt területek, például Szardínia közép-keleti része (Olaszország), Okinava (Japán), Ikaria (Görögország) és Nicoya (Costa Rica), amelyekre a lakosok kivételes hosszú élettartama és magas jóléti szintje jellemző.
Ahhoz, hogy egy területet „kék zónának” nevezzenek, egyértelműen körülhatárolható határokkal kell rendelkeznie, az elmúlt 150 évben kiemelkedően magas koncentrációban kell élniük ott legalább 90 éves embereknek, és rendelkezésre kell állniuk olyan nyilvántartásoknak, amelyek igazolják a születési és halálozási dátumokat.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy ezekben a térségekben az emberek hosszabb életet élnek a genetikai, környezeti, táplálkozási, szociokulturális és pszichológiai tényezők együttesének köszönhetően.
Mi a szardíniai „szuperidősek” titka?
Az International Journal of Applied Positive Psychology folyóiratban megjelent új tanulmány (forrás: angol) a szardíniai kék zónában élő idősebb felnőtteket hasonlította össze egy közeli vidéki térség lakóival. A résztvevők életmódjukról, demográfiai adataikról, az általuk érzékelt életminőségről válaszoltak kérdésekre, és kognitív tesztet is kitöltöttek.
A szardíniai kék zónában az idősek rendszeres, társas és szellemi ingereket nyújtó tevékenységekben vesznek részt; megőrzik jelentős társadalmi szerepüket és az életcél érzését, amit a szerzők a „sikeres öregedés” kulcselemeinek neveznek.
A kutatók azt találták, hogy a kék zónában élők kíváncsibbak, nyitottabbak az új ötletekre, és nagyobb mértékben képesek megérteni és kifejezni saját érzelmeiket.
Az adatok összességében arra utalnak, hogy a rugalmas személyiségprofilok és az aktív életmód alapvetőek a szellemi és fizikai egészség megőrzéséhez a késői felnőttkorban, jegyezték meg a szerzők.
A kék zónában élők egyszerű, de rendkívül aktív életet élnek. Jelentősen több időt töltenek szellemileg és fizikailag is serkentő szabadidős tevékenységekkel: hetente átlagosan 11,3 órát, szemben a nem kék zónában élők 6,8 órájával.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy ahelyett, hogy mindent megpróbálnának elvégezni, ezek az idősek szelektíven azokra a tevékenységekre összpontosítanak, amelyeket még sikerrel tudnak végezni és amelyekben örömüket lelik, például a kertészkedésre, a sétára vagy a közösségi központokban tartott társas összejövetelekre.
A kék zóna idősebb lakói gyakran erős társas kapcsolatokat tartanak fenn közösségeiken belül, és nagyobb elégedettségről számolnak be mind a családi, mind a családon kívüli kapcsolataikkal. Hatékonyabb megküzdési stratégiákkal rendelkeznek a mindennapi problémák kezelésére, és magasabb érzelmi kompetenciát mutatnak.
A szerzők szerint a társas aktivitás és a hatékony stresszkezelés kritikus fontosságú összetevők a jó öregedés szempontjából ezekben az egyedülálló közösségekben.
Hol található a szardíniai kék zóna?
A legújabb kutatások (forrás: angol) szerint a szardíniai kék zóna a sziget kelet-középső részén található Ogliastra térség hat falvára terjed ki.
Itt az 1880 és 1900 között született korosztályban a százévesek aránya körülbelül ötször magasabb volt, mint Európa többi részén, és háromszor magasabb, mint Szardínia egészében. Ez az arány azóta csak tovább nőtt, mióta a kifejezést majdnem 20 éve megalkották.
Miközben világszerte több nő, mint férfi éri meg a 100. életévét, Szardínia ezen részén a nemek aránya nagyjából kiegyenlített.
A sziget kék zónájában a kutatók minden 90 év feletti személy életkorát ellenőrizték: polgári és egyházi anyakönyveket vetettek össze, és a családfák rekonstruálásával zárták ki a hibákat vagy az esetleges személyazonosság-cseréket.