Így született Silvio Gazzaniga olasz szobrász legendás FIFA-világbajnoki trófeája – és ezért nem tarthatják meg végleg a győztesek.
Az olasz szobrász, aki megalkotta a FIFA-világbajnoki trófeát, egyetlen, spirálisan csavarodó formában három sportélményt akart megragadni: a sportoló küzdelmét, a szurkoló ujjongását és a győzelem pillanatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Vasárnap Spanyolország vagy Argentína egy kicsit mindhárom érzést átélheti, amikor a győztes felemeli a trófeát a 2026-os vb-döntő után.
Az izgalmas világbajnoki hétvége előtt íme, mit érdemes tudni a futball legvágyottabb trófeájáról.
A vb-trófea Milánóban született
Amikor Brazília 1970-ben harmadszor is világbajnok lett, és ezzel véglegesen birtokba vette az eredeti trófeát, a FIFA nyílt pályázatot írt ki egy új dizájnra. A győztes egy 50 éves, milánói szobrász lett.
Silvio Gazzaniga milánói Brera negyedben lévő műtermében készítette el a győztes pályaművet. Az általa megálmodott, ma már generációk számára ismerős vb-trófea két alakot ábrázol, akik egy, a Földet jelképező gömb felé csavarodnak felfelé.
„Amikor elkezdte tervezni a kupát, rengeteg vázlatot készített, és végül kialakult benne az ötlet, hogy legyen rajta a világ, és egy olyan szimbólum, mint két egymásba fonódó DNS-spirál, amely felfelé mozog” – idézte fel fia, Giorgio Gazzaniga, aki akkor még tinédzser volt.
Az idősebb Gazzaniga, aki 2016-ban, 95 évesen hunyt el, a milánói Brera Képzőművészeti Akadémián tanult, mielőtt csatlakozott a G.D.E. Bertoni trófeakészítő céghez.
Később a futball számos legismertebb serlegét ő tervezte, köztük az UEFA-kupát, az UEFA-szuperkupát és az Interkontinentális Kupát.
Gazzaniga előtt a Jules Rimet-trófea volt a világbajnokság fődíja
Az első, 1930-ban, az első világbajnokságra bevezetett világbajnoki trófea Nikét, a görög győzelemistennőt ábrázolta, és a versenyt életre hívó FIFA-elnökről Jules Rimet-trófea néven vált ismertté.
A francia szobrász, Abel Lafleur által tervezett serleg aranyozott sterlingezüstből készült, talapzata pedig lápisz lazuli kőből.
Az eredeti szabályok szerint az a nemzet, amely háromszor megnyeri a világbajnokságot, végleg megtarthatja a trófeát. Brazília 1970-ben pontosan ezt tette, így a FIFA Gazzaniga új serlegét rendelte meg.
A Jules Rimet-trófát kétszer is ellopták. Először 1966-ban tűnt el, amikor Angliában közszemlére tették. A FIFA beszámolója szerint egy Pickles nevű kutya találta meg egy dél-londoni sövény alatt.
1983-ban ismét ellopták, ezúttal a Brazil Labdarúgó Szövetség székházából. Azóta nem került elő, a közvélekedés szerint beolvasztották.
A győzelemért folytatott küzdelem megjelenítése
Gazzaniga terve több mint 50 pályaművet előzött meg, amelyeket 25 ország művészei nyújtottak be.
A puszta vázlatok helyett egy életnagyságú gipszprototípust is készített, így az ítészek egy kész tárgyként értékelhették a trófeát – idézte fel fia.
„Ott van a világ, amely mindenek fölött áll; ott van a sportoló erőfeszítése, a sportoló mozgása a fémben, és a sportoló teste durva, egyenetlen, mert szenvedett, harcolnia kellett, és megküzdött a győzelemért” – mondta az ifjabb Gazzaniga.
„A győzelem a karokon keresztül fejeződik ki, amelyek a Győzelem istennő szárnyaira emlékeztetnek, és nemcsak a sportoló diadalát, hanem a szurkoló ujjongását is megragadják” – tette hozzá.
Gazzaniga családja megőrizte műhelyét egy új helyszínen, Pioltellóban, Milánó peremén: itt találhatók rajzai, a FIFA-nak benyújtott eredeti prototípus és egy viaszöntvény is.
Az év elején a milánói városvezetés egy emléktáblát (forrás: angol) avatott fel Gazzaniga egykori műterme, a Via Alessandro Volta 7. szám előtt – itt született az ikonikus trófea terve.
Miért nem tarthatják meg a bajnokok a trófeát
A döntő végén magasba emelt világbajnoki trófea 36 centiméter magas, 18 karátos aranyból öntötték. Talapzatán két zöld malachitgyűrű fut körbe, amelyek a játéktereket jelképezik.
A győztesek bánatára a serleg a torna után visszakerül a FIFA-hoz.
A szervezet az eredeti trófeát a svájci központjában őrzi a világbajnokságok között, a győztes csapat pedig aranyozott másolatot kap.
A FIFA ma már a háromszoros győzteseknek sem engedi, hogy megtartsák az eredetit.
Gazzaniga alkotása először az NSZK csapatkapitánya, Franz Beckenbauer kezében emelkedett a magasba az 1974-es világbajnoki döntő után, és azóta is a futball legfőbb trófeája.
Az ifjabb Gazzaniga máig emlékszik arra, ahogy otthon, családi körben nézte azt a mérkőzést, amelyen az NSZK a hollandokkal játszott.
„Az igazi örömrobbanás akkor történt, amikor a német csapat felemelte a kupát Münchenben, és az egész stadion felállva ünnepelt” – mesélte. „Abban a pillanatban vált egy tárgy ikonná.”
Gazzaniga öröksége tovább él
Gazzaniga 2016. október 31-én, 95 éves korában hunyt el Milánóban, de munkásságát Olaszországban és világszerte ma is ünneplik.
2003-ban Milánó az Ambrogino d’Oro kitüntetéssel – a város egyik legmagasabb polgári elismerésével – jutalmazta Gazzanigát, elismerve hozzájárulását a város művészeti örökségéhez. Nyolc évvel később a Nemzetközi Numizmatikai és Érmekészítő Szövetségtől kapott nemzetközi díjat életművéért, a medál- és trófeatervezésben végzett munkájáért.
És minden negyedik évben maga a világbajnokság is afféle életműdíjat szolgáltat Gazzanigának.
Vasárnap újabb csapat írja tovább ezt a történetet, amikor ismét a magasba emelik azt a trófeát, amelyet Gazzaniga 55 évvel ezelőtt tervezett.