2025-ben a 20 európai országból 17-ben nőtt a lakáseladások száma, mivel az alacsonyabb hitelkamatok élénkítették a keresletet. Franciaországban több mint egymillió adásvételt regisztráltak, Szlovéniában volt a legnagyobb arányos növekedés.
2025-ben ismét élénkülni kezdett az európai lakáspiac, annak ellenére, hogy a legtöbb országban tovább emelkedtek az ingatlanárak. Belgium és Ausztria azok közé az országok közé tartozott, ahol az éves lakáseladások száma több mint húsz százalékkal nőtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Központi Bank szerint az euróövezetben az ingatlan jelenti a háztartások legfontosabb vagyonelemét. Bár a legtöbben saját lakhatási célból vásárolnak lakást vagy házat, sokan befektetésként tekintenek az ingatlanra.
Az Eurostat adatai jelentős különbségeket mutatnak az egyes országok között: az éves lakáseladások változása a horvátországi 4,1 százalékos visszaeséstől egészen a Szlovéniában mért 29,9 százalékos növekedésig terjedt.
„A megnövekedett vásárlókedvet elsősorban a jelzáloghitelek megfizethetősége, a kamatlábak, a háztartások jövedelme, a foglalkoztatottság, a fogyasztói bizalom és a lakáskínálat alakulása befolyásolja” – mondta az Euronews Businessnek Mikk Kalmet, a Global Property Guide ingatlanpiaci tanácsadója.
Litvániában 22,8 százalékkal, Ausztriában 21,4 százalékkal, Belgiumban pedig 20,2 százalékkal nőtt az adásvételek száma.
Kétszámjegyű bővülést mértek Luxemburgban (18,6 százalék), Magyarországon (17,3 százalék), Hollandiában (13,9 százalék), Dániában (12,7 százalék), Franciaországban (11,2 százalék) és Portugáliában (10,5 százalék) is.
Lettországban 9,2 százalékos, Finnországban 9 százalékos, Norvégiában pedig 8,3 százalékos növekedést regisztráltak.
Európa legnagyobb gazdaságai közül csak Spanyolországról és Franciaországról álltak rendelkezésre adatok. Spanyolországban a lakáseladások száma 5,4 százalékkal emelkedett.
„Franciaország hajtotta végre az egyik leglátványosabb fordulatot: míg 2024-ben még visszaesés volt tapasztalható, 2025-ben már növekedést regisztráltak. Spanyolország ezzel szemben mindkét évben pozitív eredményt ért el, ami viszonylag ellenálló keresletre utal” – mondta Kalmet.
Horvátországban drágulnak a lakbérek, miközben csökkennek az eladások
Horvátország nem volt egyedül a visszaeséssel. Bulgáriában 2,5 százalékkal, Lengyelországban pedig 1,1 százalékkal csökkent a lakáseladások száma.
Míg 2024-ben hat országban estek vissza az értékesítések, addig 2025-ben már csak háromban.
Kalmet szerint ez azt mutatja, hogy 2025-ben az Európai Unió nagy részében ismét élénkülni kezdett a lakáspiac.
„Ez a lakáspiac helyreállását jelzi, amelyet valószínűleg a kedvezőbb finanszírozási feltételek és a magas kamatok időszakában elhalasztott vásárlások pótlása is ösztönzött” – fogalmazott.
Horvátország továbbra is népszerű turisztikai és nyaralóhely, ahol az ingatlanárak és a bérleti díjak gyors ütemben emelkednek. A lakásárak 2025 első negyedéve és 2026 első negyedéve között 14,3 százalékkal nőttek, ami Európában a negyedik legnagyobb emelkedésnek számít. Ugyanezen időszak alatt a lakbérek 39,1 százalékkal emelkedtek, ami a legnagyobb növekedés volt Európában.
Ennek ellenére az országban immár negyedik egymást követő évben csökkent a lakáseladások száma.
„Horvátország volt az egyetlen ország, ahol mindkét évben visszaesést mértek. Ez arra utal, hogy a hazai tényezők továbbra is meghatározó szerepet játszanak a lakáspiac alakulásában, annak ellenére, hogy Európa nagy részén már megindult a fellendülés” – mondta Kalmet.
Franciaországban több mint egymillió lakás cserélt gazdát
A rendelkezésre álló adatokkal rendelkező 14 ország közül Franciaországban adták el a legtöbb lakóingatlant: 2025-ben több mint egymillió lakás és ház cserélt tulajdonost.
Eközben Franciaországban az ingatlanárak mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek 2025 első negyedéve és 2026 első negyedéve között.
Hollandiában 265 ezer lakóingatlant értékesítettek.
Magyarországon, Belgiumban, Portugáliában és Norvégiában egyaránt 130 és 160 ezer közötti lakáseladás történt.
Szlovéniában regisztrálták a legnagyobb százalékos növekedést, ugyanakkor ott volt a legalacsonyabb az eladások száma is: mindössze 11 ezer ingatlan cserélt gazdát.
Kalmet szerint több kisebb piac – köztük Szlovénia, Litvánia, Belgium és Magyarország – kiemelkedően erős növekedést mutatott, ugyanakkor kisebb piacokon a százalékos változások természetes módon nagyobbnak tűnhetnek.
A magas építési költségek továbbra is fékezik a kínálatot
A szakértő szerint a lakáspiac akkor kezdett magához térni, amikor az Euribor és a banki hitelkamatok stabilizálódtak. Azok a vásárlók, akik a bizonytalan gazdasági környezet miatt korábban kivártak, 2024 végétől kiszámíthatóbb piaci környezetben hozhatták meg döntéseiket.
Kalmet ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a magas építési költségek és a korlátozott lakásépítési aktivitás továbbra is visszafogja az új lakások kínálatát.