A kínai gazdaság a második negyedévben éves alapon 4,3%-kal nőtt, ami 2022 vége óta a leglassabb ütem, gyengébb belső kereslet és ingatlanpiaci válság miatt.
A kínai gazdaság növekedési üteme az április–júniusi negyedévben éves összevetésben meredeken 4,3 százalékra lassult – közölte szerdán a kormány –, ez a leggyengébb tempó több mint három éve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hivatalos adatok elmaradtak az előrejelzésektől, és jócskán alulmúlták a gazdaság január–márciusi, erőteljes, 5 százalékos növekedési ütemét is, jóllehet az export megugrott, részben a mesterségesintelligencia-boomnak és a kínai elektromos járművek iránti erős globális keresletnek köszönhetően.
„Ez volt a leglassabb növekedés bármelyik negyedévben a lezárások sújtotta 2022-es negyedik negyedév óta” – írta jegyzetében Lynn Song, az ING Bank nagy-kínai régióért felelős vezető közgazdásza.
Kína nagyrészt lerázta magáról az iráni háború szélesebb gazdasági hatásait, jóllehet az elszálló energiaárak világszerte felfelé hajtották az inflációt. Az év első felében az export 17,6 százalékkal, júniusban pedig 27 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a vámadatokból.
A szélesebb gazdasági lassulás ellenére mutatkoztak a fogyasztói költekezés ellenálló képességének jelei. A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom júniusban 1,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel a májusi visszaesés után pattant fel, és felülmúlta a várakozásokat. Különösen erősek voltak a távközlési berendezések és a kozmetikumok eladásai, miközben az autók és más nagy értékű tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet gyenge maradt.
Az ipari termelés szintén meghaladta a várakozásokat: júniusban éves szinten 5,3 százalékkal nőtt, és májushoz képest gyorsult, elsősorban az erősebb feldolgozóipari kibocsátásnak köszönhetően.
Miért lassul a kínai gazdaság?
Egyes közgazdászok szerint a kínai gazdaság egyre inkább kiegyensúlyozatlanná válik, mivel az állam erőteljes támogatása és a magánberuházások az olyan élvonalbeli technológiákba áramlanak, mint a mesterséges intelligencia, a számítógépes chipek és a robotika, miközben más területek, például az alacsonyabb hozzáadott értékű feldolgozóipar és a munkahelyteremtő szolgáltatóágazatok lemaradnak.
Az olyan csúcstechnológiai termékek exportja, mint az elektromos járművek, a számítógépes chipek és más elektronikai berendezések, meredeken emelkedett, amit jelentős állami támogatások segítettek, miután a kínai vezetés a fejlett technológiák fejlesztését kiemelt prioritássá tette.
Fenntarthatják-e az exportok a növekedést?
Kína tavaly 1,2 ezermilliárd dolláros (1,05 ezermilliárd eurós) rekord külkereskedelmi többletet ért el, ami miatt más országok döntéshozói bírálatokat fogalmaztak meg a világ második legnagyobb gazdaságával fennálló kereskedelmi egyensúlytalanságok miatt. Sokan azokra a jelentős állami támogatásokra mutatnak rá, amelyek szerintük a gyártott termékek túlkínálatához vezetnek, és ezek végül exportra kerülnek.
Ahogyan sok más országban is, a mesterséges intelligencia és a robotika térnyerése Kínában is aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok teremtenek-e elegendő munkahelyet a hosszabb távú növekedés fenntartásához.
Mivel Kína továbbra is nagymértékben támaszkodik exportjára a teljes növekedés fenntartásához, „Kína növekedési modellje egyre inkább kiegyensúlyozatlanná vált” – mondta Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdaságtan- és kereskedelempolitika-professzora. Hozzátette: a belföldi kereslet érdemi növelése nehéz lesz, mivel a bizalom gyenge marad.
Mao Sengjong, a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal elnökhelyettese újságíróknak elmondta: az egyre instabilabbá és bizonytalanabbá váló globális helyzetben a kínálat erőssége és a gyenge kereslet közötti egyensúlytalanság a hazai piacon „továbbra is éles”.
Elmondása szerint, miközben Kína a nagy hozzáadott értékű, csúcstechnológiás gyártásra összpontosít, és „magasabb minőségű gazdasági növekedést” tűz ki célul, a hatóságok azon dolgoznak, hogy erős belföldi piacot építsenek ki, és támogatást nyújtsanak a foglalkoztatás stabilizálásához.
„A kínai gazdaság jelentős átmeneten megy keresztül” – mondta Li Vej, a BNP Paribas Securities (China) több eszközosztályra kiterjedő befektetésekért felelős vezetője.
A teljes 2026-os évre a kínai vezetés 4,5 és 5 százalék közötti növekedési célt tűzött ki, ami lassabb az előző évi 5 százaléknál. A szerdán közzétett adatok szerint az év első felében a gazdaság összességében 4,7 százalékkal bővült.
A Nemzetközi Valutaalap nemrég 0,2 százalékponttal, 4,6 százalékra emelte Kína éves növekedésére vonatkozó előrejelzését. Arra számít, hogy 2027-ben a kínai gazdaság már csak 4,1 százalékkal bővül.