Becslések szerint 37 ezermilliárd euró hever nagyrészt kihasználatlanul az Európai Unióban. Miért nem fektetnek be többet az európaiak, és mire lenne szükség e tőke mozgósításához?
2011-es megalakulása óta Verena Ross vezető tisztségeket tölt be az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnál (ESMA): először ügyvezető igazgatóként dolgozott, majd 2021-ben az ESMA elnöke lett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ESMA küldetése, hogy erősítse a befektetővédelemet, elősegítse a rendezett pénzügyi piacok működését, és óvja a pénzügyi stabilitást Európa-szerte.
Miközben Ross 2026 októberére készül távozni az elnöki posztról, Angela Barnes a The Big Question című műsorban ült le vele, hogy Európa befektetési környezetéről, a fennmaradó kihívásokról és az utódjára váró feladatokról beszélgessen.
Miért fektetnek be többen az amerikaiak, mint az európaiak?
Az ESMA egyik kiemelt prioritása a Tőkepiaci Unió (Capital Markets Union, CMU) megvalósításának támogatása volt. Ezt az Európa pénzpiacainak elmélyítését célzó, régóta futó kezdeményezést nemrég Takarékoskodási és Befektetési Unióként (Savings and Investments Union, SIU) nevezték át.
„Ahogy mondani szokás, még ma is sokkal inkább 27 nemzeti piacunk van, mint egy valódi, egységes európai tőkepiacunk” – magyarázta Verena.
A SIU célja, hogy tovább integrálja az EU széttagolt tőkepiacait, csökkentse az európai vállalatok erős függését a bankhitelektől, és valódi, határokon átnyúló lehetőségeket teremtsen a befektetők számára.
„A tőkének ugyanolyan szabadon kell áramolnia, mint ahogyan az emberek mozoghatnak az Európai Unión belül” – tette hozzá. Úgy érvelt, hogy az állampolgároknak ugyanilyen szabadnak kellene érezniük magukat abban, hogy pénzüket bárhol, ahol élnek és befektetnek, dolgoztassák.
„Az elmúlt évben sokat gondolkodtunk azon, hogyan tudnánk valódi áttörést elérni. Hogyan tudjuk biztosítani, hogy az Európában felhalmozott jelentős megtakarításokat termelő beruházásokká alakítsuk, amelyek támogatják a növekedést, és a vállalatok, illetve a befektetők javát szolgálják?”
„Valahányszor Európa tőkepiacairól beszélünk, óhatatlanul az Egyesült Államokkal hasonlítjuk össze őket. Az amerikai piacok mélyebbek, likvidebbek, és erősebb befektetési kultúra támasztja alá őket” – tette hozzá Ross.
Akkor mégis mi tartja vissza az európaiakat? Miért vagyunk kevésbé aktívak tőkepiacainkon? Csak a széttagoltság okolható ezért?
„Általánosságban Európában az emberek valószínűleg valamivel kevésbé jártasak a pénzügyekben, de ez nem azért van, mert hiányozna az intelligenciájuk vagy a tanulási szándékuk” – mondta Verena Ross a The Big Question műsorának.
„Sokkal inkább arról van szó, hogy Amerikában, mivel nincs államilag garantált, felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, mindenki, aki dolgozik és el kell gondolkodnia a időskoráról, közvetlenül kénytelen foglalkozni azzal, hogy befektessen a tőkepiacokon.”
Ahhoz, hogy több európai is átvegye ezt a szemléletet, Ross szerint világosabb, könnyebben hozzáférhető információkra és jobb eszközökre van szükség a befektetési lehetőségek összehasonlításához. Így a befektetők „megérthetik a tőkepiaci befektetésekkel járó kockázatokat, költségeket és lehetőségeket”.
Jobb nyugdíjak, erősebb vállalatok?
Az, ahogyan az európaiak megtakarítanak, nemcsak a saját hosszú távú pénzügyi biztonságukat befolyásolja. Tágabb következményei vannak arra is, hogyan jutnak a vállalatok finanszírozáshoz, és miként növekszik az európai gazdaság.
„Jelenleg Európában a finanszírozás nagy része még mindig bankhitelekből származik. Nekünk azonban egy sokkal diverzifikáltabb finanszírozási struktúrát kell kialakítanunk… És bizonyos értelemben ez egy win-win helyzet, ha össze tudjuk kapcsolni ezeket a megtakarításokat azokkal a termelő beruházásokkal, amelyeket finanszírozhatnak” – mondta Ross.
Az, hogy Európa ennyire támaszkodik a bankhitelekre, azt jelenti, hogy a vállalatok sebezhetőbbé válnak, amikor szigorodnak a hitelfeltételek, miközben a háztartások megtakarításainak jelentős része bankbetétekben marad, ahelyett hogy tőkepiacokon keresztül áramlana a gazdaságba.
Verena abban bízik, hogy a Takarékoskodási és Befektetési Unió hozzájárul majd a vállalatok rendelkezésére álló finanszírozási formák bővítéséhez, ösztönzi az integráltabb tőkepiac kialakulását, és vonzóbbá teszi Európát a nemzetközi befektetők számára.
„Globális világban élünk, és a tőkepiacok különösen, a természetüknél fogva globálisak. Ezért vonzónak kell lennünk a tengerentúli befektetők számára is, legyenek akár amerikaiak, ázsiaiak vagy bárhonnan másból, és gondoskodnunk kell arról, hogy Európa célpontja legyen ennek a befektetési tőkének” – folytatta.
Végső soron úgy véli, a kihívás abban áll, hogy lebontsák a széttagolt nemzeti tőkepiacok okozta akadályokat, és olyan integráltabb piacot építsenek, amely egyaránt szolgálja az európai vállalatok és a befektetők érdekeit.
A befektetések jövője Európában
Miközben Verena Ross szeretné javítani a tőkepiacokkal kapcsolatos közérthető ismereteket, arra is figyelmeztetett, hogy kockázatos gyenge minőségű pénzügyi információkra támaszkodni az úgynevezett „finfluencerektől” és a mesterségesintelligencia-eszközöktől.
„Úgy gondolom, a mesterségesintelligencia-eszközöknek valódi szerepük van, de egyszerre kínálnak lehetőségeket és jelentenek kockázatokat is” – emelte ki, elismerve, hogy a mesterséges intelligencia ma sokak számára fontos információforrás.
„Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a mesterségesintelligencia-eszközök elfogultak lehetnek, és ténylegesen téves információkat is adhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a befektetők ne bízzanak vakon abban, amit bármelyik általuk használt AI-eszköz produkál” – mondta.
Ahogy az ESMA elnöke már megbízatása végéhez közeledik, és még nem jelentette be jövőbeli terveit, abban reménykedik, hogy utódja elősegíti egy integráltabb európai tőkepiac megvalósulását.
„Nagyon remélem, hogy 10–15 év múlva egy olyan mély és likvid európai tőkepiacunk lesz, amely bőséges befektetési lehetőségeket kínál az európai vállalatokba való befektetésre, és biztosítja, hogy a tőkepiacok támogatni tudják az európai gazdaságot, valamint annak pozícióját és versenyképességét a világban” – tette hozzá.
Hogy ez a vízió valóra válik-e, attól függ majd, mennyire sikerül leküzdeni a valóban egységes európai tőkepiac útjában álló, régóta fennálló akadályokat.
The Big Questionaz Euronews Business sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel ülünk le, hogy megvitassuk a mai napirend legfontosabb témáit.
Nézze meg a fenti videót, hogy lássa a Verena Ross-szal folytatott teljes beszélgetést.