Az Izrael és Irán közti katonai konfliktus előidézheti a Hormuzi-szoros lezárását Teherán részéről. A tengeri blokád vészesen megzavarhatja a piacokat, meredeken felfelé lökheti az energiaárakat, és kiprovokálhatná az Egyesült Államok közvetlen beavatkozását a konfliktusba.
Az Izrael és Irán közötti feszültségek kiéleződése újra felerősítette a Hormuzi-szoros biztonságával kapcsolatos aggodalmakat. A globális energiapiac számára létfontosságú ütőérről van szó, ez nékülözhetetlen útvonal a globális olaj- és a cseppfolyósított földgázszállítás számára.
Az energiakereskedelmi veszélyeken túl a legsúlyosabb fejlemény az lenne, hogy az Egyesült Államoknak közvetlenül be kellene avatkoznia a válságba, ami végleg kizárná a konfliktus tárgyalásos rendezését. A térségben csak az amerikai légierő és hadiflotta rendelkezik kellő erővel ahhoz, hogy egy ilyen blokádot feltörjön.
A keskeny és legszűkebb pontján mindössze 29 tengeri mérföld széles vízi szakaszon folyik keresztül a világ tengeri szállítású kőolajának közel harmada, és a globális cseppfolyósított földgáz egyötöde.
Az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) a „világ legfontosabb olajcsapdájának” nevezi, kiemelve a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel összekötő átjáró stratégiai jelentőségét.
Miért kulcsfontosságú a Hormuzi-szoros
Az Irán elleni izraeli támadásokat követően teheráni tisztviselők felvetették a szoros lezárásának veszélyét, ami a nyersolaj árának hirtelen megugrását váltotta ki.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2023-ban a Hormuzi-szoroson keresztül naponta mintegy 20 millió hordó (mb/d) nyersolaj és finomított termék haladt át, ami a teljes globális olajkereskedelem közel 30%-át teszi ki. Ennek a mennyiségnek mintegy 70%-a Ázsiába irányult, a legnagyobb címzettek között Kínával, Indiával és Japánnal.
A becslések szerint mindössze naponta 4,2 millió hordónyi nyersolaj irányítható át szárazföldi útvonalakra, szaúdi és emirátusi vezetékeken át. Ez a kapacitás alig egynegyedét teszi ki a szoroson áthaladó tipikus napi mennyiségnek.
"A Hormuzi-szorosban kialakuló bármilyen elhúzódó válság nemcsak a kulcsfontosságú öböl menti termelők – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Irak és Katar – szállításait zavarná meg, hanem a világ tartalék termelési kapacitásának nagy részét is elérhetetlenné tenné, amely a Perzsa-öbölben összpontosul" – figyelmeztetett jelentésében az IEA.
Az LNG-piacok még inkább ki vannak téve a lehetséges zavaroknak. A Katarból - a világ második legnagyobb LNG-exportőréből - és az Egyesült Arab Emírségekből származó összes LNG-exportnak át kell haladnia a szoroson. Az IEA jelentése szerint 2023 első tíz hónapjában 90 milliárd köbméter LNG haladt át a szoroson, ami a globális LNG-kereskedelem 20%-ának felel meg.
Mivel a Katarból vagy az Egyesült Arab Emírségekből származó cseppfolyósított földgáz exportjára nincs életképes alternatív útvonal, a tengeri útvonal lezárása súlyosan szűkítené a globális ellátást. Ezen LNG-mennyiségek mintegy 80%-át Ázsiába szánják, míg Európa nagyjából 20%-át kapja, ami azt jelenti, hogy a zavarok súlyosbítanák a régiók közötti versenyt, különösen egy szűkös piacon.
"A szoroson áthaladó olajmennyiség és az alternatív útvonalak szűkössége azt jelenti, hogy még a rövid ideig tartó zavarok is jelentős következményekkel járnának a globális piacra nézve" - állapította meg az IEA.
Meddig emelkedhet az olajár, ha a Hormuzi-szorost lezárják?
Bár a teljes lezárás továbbra is alacsony valószínűségű forgatókönyv, az elemzők egyetértenek abban, hogy a fenyegetés önmagában elég ahhoz, hogy az energiapiacok volatilitását fokozza.
A nyersolaj ára a múlt héten 13%-kal ugrott meg az Izrael és Irán közötti feszültség eszkalálódása közepette. Bár az árak azóta némileg csökkentek, miután a jelentések megerősítették, hogy az iráni energetikai infrastruktúrát nem érintették az izraeli csapások, a további eszkaláció - és a globális energiaáramlás esetleges megzavarásának - kockázata továbbra is fennáll.
A Wall Street elemzői ezért gyorsan felmérték a Perzsa-öbölön, különösen a Hormuzi-szoroson keresztül történő olaj- és gázszállítások megszakadásának lehetséges következményeit. A Goldman Sachs arra figyelmeztetett, hogy a szoros hosszan tartó lezárásával járó szélsőséges kockázati forgatókönyv jóval hordónként 100 dollár fölé emelheti az árakat.
A befektetési bank becslése szerint Irán jelenleg napi 3,6 millió hordó nyersolajat és 0,8 millió hordó kondenzátumot termel, a teljes tengeri export pedig idén eddig átlagosan 2,1 millió hordó/nap volt - ennek nagy része Kínába irányul.
Warren Patterson, az ING árupiaci stratégiáért felelős vezetője szerint a piac a közelmúltbeli fejlemények fényében lényegesen magasabb geopolitikai kockázati prémiumot kezdett beárazni.
Patterson kijelentette, hogy az iráni olajáramlás bármilyen megszakadása elegendő lenne ahhoz, hogy megszüntesse a 2025 negyedik negyedévére várt olajtöbbletet, ami valószínűleg 80 dollár/hordó felé nyomná a Brent nyersolaj árát.
Az elemző azonban arra figyelmeztet, hogy egy súlyosabb forgatókönyv - például a Hormuzi-szoroson keresztül történő hajózás megszakadása - sokkal nagyobb következményekkel járhat.
"A globális tengeri szállítású kőolaj közel egyharmada ezen a torlaszon halad át" - jegyezte meg. "Ezeknek az áramlásoknak a jelentős megszakadása hordónként akár 120 dollárra is felhajtaná az árakat, különösen azért, mert az OPEC tartalékkapacitásának nagy része a Perzsa-öbölben található, és ilyen körülmények között elérhetetlen lenne".
"Ez az eszkaláció az európai gázpiacra is kihatással van" - tette hozzá.
A Hormuzi-szoros több mint egy hajózási útvonal - ez a globális energiaellátás egyik mentőkötele.
Mivel az olaj- vagy LNG-áramlás számára nincs könnyű kerülőút, sebezhetősége minden alkalommal, amikor a térségben feszültségek éleződnek ki, a piacokat feszült helyzetbe hozza. A szoros teljes lezárása még mindig távoli eseménynek tűnhet, de már a puszta fenyegetés is elég ahhoz, hogy megzavarja a piacokat és magasan tartsa az olajárakat.
Mivel az iráni és az izraeli erők továbbra is ütéseket mérnek egymásra, a félrekalkuláció veszélye nagyban fenyeget. Egy olyan térségben, ahol a diplomácia törékeny és a tét nagy, egy rossz lépés egy regionális konfliktust globális energiaválsággá változtathat.