EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Hogyan változtatta meg Európát a most 25 éves euró?

Együttműködésben a The European Commission
Hogyan változtatta meg Európát a most 25 éves euró?
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Fanny Gauret
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Húsz ország, egy közös valuta. Huszonötödik születésnapját ünnepli az euró, amely túlélt több válságot, világjárványt, és a világ egyik legfontosabb fizetőeszköze lett. Az euró múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik a Real Economy legújabb adása.

Ez a 25 év lehetőséget nyújt annak értékelésére, hogy az euróövezet hogyan küzdötte le ezeket a kihívásokat, és hogyan hajtott végre reformokat a pénznem stabilitásának biztosítása érdekében. Mik az elért eredmények és az előttünk álló kilátások? Párizsban és Rómában jártunk utána a válaszoknak.

Az euró 1999. január 1-jén vált valósággá, immár negyedszázada. Ezen a történelmi napon 11 uniós ország rögzítette árfolyamát, és a monetáris politikát az Európai Központi Bankra bízta. Azóta további kilenc ország csatlakozott az euróövezethez.

Ma az euró a világ egyik legfontosabb valutája. Naponta mintegy 350 millió ember használja. Az amerikai dolláron kívül pedig egyetlen más valutával sem kereskednek többet a globális piacokon.

Mit tartogat tehát a jövő az európai integráció eme egyedülálló szimbóluma számára? Először is, még több ország csatlakozhat. Több uniós tagállamnak törvényileg kötelező bevezetnie a közös valutát, amint teljesítik a szükséges gazdasági kritériumokat.

Új, csúcstechnológiát alkalmazó, korszerűsített formatervezésű bankjegyek készülnek, és nagy tervek vannak a digitális euró közeljövőbeli bevezetésére is.

Történelmi mérföldkövek

Miért hozták létre az eurót, és hogyan élte túl a számos kihívást, amellyel szembesült? Az EKB korábbi elnökével, Jean-Claude Trichet-vel együtt felelevenítjük a közös valuta történetének meghatározó mérföldköveit.

„Az euró létrehozására azért volt szükség, hogy legyen egy valódi egységes piac. Ez nagy jelentőségű döntés volt, de egyfajta megerősítés is, az egységes Európa létjogosultságának kinyilvánítása. És bebizonyítottuk, hogy az európaiak valóban képesek egy komoly, erős valuta létrehozására. Az eurózónában élő európaiak 79%-a támogatja az eurót. Számomra ez a legszebb jutalom,” fogalmazott Jean-Claude Triche.

Az Euronews riportere, Fanny Gauret az EKB volt elnökét, Jean-Claude Trichet-t kérdezte az euró múltjáról
Az Euronews riportere, Fanny Gauret az EKB volt elnökét, Jean-Claude Trichet-t kérdezte az euró múltjáróleuronews

Az Európai Központi Bank volt elnöke szerint regnálása alatt két különösen intenzív időszak volt a közös valuta szempontjából. „A Lehman Brothers csődje után a pénzügyi világ összeomlott, és nagyon gyorsan rendkívül fontos döntések sokaságát kellett meghozni. Ez jelentős erőfeszítéseket igényelt. Aztán ott volt 2010 májusa, amely az európai államadósság-válság igazi kezdetét jelentette. Az én időmben összesen öt európai ország került nagyon nehéz helyzetbe. És ez, nyugodtan mondhatjuk, hogy rendkívül bátor döntéseket követelt az érintett országoktól a válság leküzdése érdekében, a kormányaiktól és természetesen az Európai Központi Banktól is, amely mindezekben az ügyekben a frontvonalban volt,” tett hozzá.

Jean-Claude Triche szerint hosszú távon szükség van egy valódi európai konföderáció felé vezető útra, amely költségvetési és gazdasági téren még nagyobb egységet, valamint a védelem, a biztonság és a diplomácia terén is valódi egységet jelent.

Az euró támogatottsága nem mindenhol magas

A válságokat követően az eurócsoport létrehozta az Európai Stabilitási Mechanizmust a gazdasági nehézségekkel küzdő tagállamok megsegítésére.

Ahol bevezették, az euró megváltoztatta az emberek mindennapjait, elérhetőbbé tette az utazást, a vásárlást vagy a külföldi tanulást.

Az euróövezetben élő európaiak 79%-a is helyesli a közös európai valutát, az Eurobarométer felmérése szerint. Saját országuk esetében ugyanez az arány 69%. A legelégedettebbek a franciák, írek és németek, a legkevésbé elégedettek pedig a horvátok, a ciprusiak és az olaszok.

Rómába utaztunk, ahol az európai valutáról megoszlanak a vélemények. Az általunk megkérdezett olaszok többsége úgy látja, hogy míg más euróövezeti országok jól jártak, náluk valamiért mégsem vált be a közös valuta.

Vannak nyertesek és vesztesek az euróövezet tagjai között? A kérdést Giovanni Farese közgazdásznak tettük fel.

„A monetáris politika soha nem semleges. Olaszországban például a gazdasági növekedés az elmúlt 25 vagy 30 évben sokunk számára kiábrándító volt. De természetesen a monetáris politika a gazdaságpolitika egyik része. A gazdaságpolitika más aspektusainak és dimenzióinak megerősítésére is szükség van. Ha egyféle monetáris politikát folytatunk anélkül, hogy ugyanilyen fiskális politikánk lenne, akkor a folyamat nem teljes,” fogalmazott a szakértő.

Stabilitás és rugalmasság is kell a jobb jövőhöz

Az olyan reformok, mint az egységes költségvetési politika, lehetővé tennék az euróövezet számára, hogy jobban fel tudja dolgozni a gazdasági sokkhatásokat.

Az ukrajnai háború után az euróövezet inflációja 2022 októberében 10,6%-on tetőzött, ezt követően 2023 novemberére 2,4%-ra csökkent. Az euró létrehozása óta mért átlagos éves infláció ezzel szemben 1,95%.

Az EKB, amelynek küldetése a pénzügyi stabilitás és az éves infláció 2% alatt tartása, továbbra is fenntartja ez irányú elkötelezettségét - mondja Piero Cipollone, az igazgatóság egyik tagja.

Az eurószisztéma az évek során képes volt reagálni a változó körülményekre. Emlékezzünk csak Mario Draghi "kerül, amibe kerül" mondására, amely megváltoztatta és stabilizálta a piacot. A fontos tehát az, hogy készen álljunk a valóság megértésére, hogy készen álljunk az alkalmazkodásra. A gazdaság változik, a társadalom változik, a technológia változik, az emberek szokásai változnak, és az elektronikus fizetés egyre inkább mindennapi valósággá válik. Az eurószisztémának tehát fel kell készülnie erre. És ezt úgy teheti, hogy a jövő bankjegyéről, a digitális bankjegyről gondolkodik,” véli Piero Cipollone, aki szerint a digitális euró új fejezetet nyit az európai valuta történetében.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban