Hirdetés

ECDC: Európában rohamosan terjed az antibiotikum-rezisztencia, előantibiotikus kor fenyeget

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Európa egyre nagyobb fenyegetéssel néz szembe a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok miatt.
Európát egyre nagyobb fenyegetés éri a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok miatt. -  Szerzői jogok  Cleared/Canva
Szerzői jogok Cleared/Canva
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve: ,A legfrissebb fejlemények
Megosztás Close Button

A gyógyszerrezisztens fertőzések meredek növekedése és a kevesebb kezelési lehetőség miatt a szakértők jobb megelőzést és felelősebb antibiotikum-használatot sürgettek.

Egyes európai országokban meredeken emelkedik a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok okozta fertőzések száma, erre figyelmeztettek szerdán az egészségügyi hatóságok.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás továbbra is jelentős egészségügyi fenyegetést jelent Európában, közölte az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Az ügynökség kiemelte, hogy egyre nagyobb veszélybe kerül a rendelkezésre álló kezelések hatékonysága.

Az európai uniós tagállamokban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában évente több mint 35 000 ember hal meg az antimikrobiális rezisztencia (AMR) miatt, ami összemérhető az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes halálozásával.

A növekvő rezisztencia miatt az orvosoknak egyre kevesebb kezelési lehetőségük marad, mondta kedden újságíróknak Christian Giske, az ECDC Antimikrobiális Rezisztencia és Egészségügyi Ellátással Összefüggő Fertőzések Osztályának vezetője, hangsúlyozva, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az antibiotikumok hatékonyságának megőrzéséhez.

„Hatékony antibiotikumok nélkül visszatérhetnénk a »pre-antibiotikum korszakba«, és nehézzé, ha nem lehetetlenné válna a biztonságos szervátültetés, a daganatterápia, az intenzív ellátás vagy más orvosi beavatkozások” – figyelmeztet az ECDC jelentése.

Antimikrobiális rezisztencia akkor alakul ki, amikor a mikroorganizmusok, például a baktériumok képessé válnak ellenállni azoknak a gyógyszereknek, amelyeket azért fejlesztettek, hogy elpusztítsák őket vagy megállítsák a növekedésüket.

Az antibiotikum-használat visszaszorítására és a rezisztencia elleni küzdelemre irányuló régóta tartó erőfeszítések ellenére az ECDC új adatai azt mutatják, hogy a helyzet romlik, mivel új baktériumtörzsek jelennek meg, amelyek egyszerre több antibiotikummal szemben is ellenállóak. Ezeket több gyógyszerrel szemben rezisztens, úgynevezett multirezisztens baktériumoknak nevezik.

Az európai egészségügyi ügynökség különösen aggasztónak tartja a rezisztens baktériumok okozta véráramfertőzéseket, és úgy látja, hogy a régió jelentős elmaradásban van a csökkentési célokhoz képest, különösen a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) esetében, amelyekhez magas beteg-halálozási arány társul.

Az E. coli antibiotikum-rezisztens fertőzéseinek becsült uniós előfordulása 2019 és 2025 között 16,4 százalékkal nőtt, jóllehet célként a 2019-es kiinduló értékhez képest 10 százalékos csökkentést határoztak meg.

A K. pneumoniae – egy baktérium, amely gyakran okoz húgyúti, légúti és véráramfertőzéseket – az ECDC szerint szintén komoly aggodalomra ad okot.

„Azt is látjuk, hogy sok törzs rokonságban áll egymással, ami arra utal, hogy valóban zajlik a törzsek terjedése, ugyanakkor azt is megfigyeljük, hogy egyre nehezebben kezelhetők az ellenállás mechanizmusai miatt” – mondta Giske.

A cél az, hogy a K. pneumoniae fertőzések számát 5 százalékkal csökkentsék a 2019-es kiinduló értékhez képest. Ehhez képest 2025-ben az előfordulási gyakoriság 3,75 eset volt 100 000 lakosra vetítve, ami 72 százalékos növekedést jelent az alapértékhez képest.

Mely országok küzdenek a leginkább?

Bár az antibiotikum-rezisztencia egész Európában kihívást jelent, az AMR szintje és az antibiotikum-fogyasztás mértéke jelentősen eltér az egyes országokban.

Cipruson 716 százalékkal ugrott meg az antibiotikum-rezisztens K. pneumoniae fertőzések száma, és tavaly 21,29 esetre emelkedett 100 000 lakosra vetítve, állapította meg a jelentés. Emellett 276 százalékkal nőtt az antibiotikum-rezisztens E. coli okozta véráramfertőzések száma is.

A K. pneumoniae esetében Románia következik, 18,66 antibiotikum-rezisztens fertőzéssel 100 000 lakosra vetítve, majd Görögország, 16,28 esettel 100 000 lakosonként.

Az ECDC-t az utóbbi évek meredek növekedése is aggasztja, különösen Magyarországon, ahol az antibiotikum-rezisztens K. pneumoniae fertőzések száma 1 622 százalékkal emelkedett. Horvátországban 409 százalékos, Bulgáriában pedig 356 százalékos növekedést regisztráltak.

Hogyan tudja Európa kezelni a növekvő antibiotikum-rezisztenciát?

Giske rámutatott, hogy a rezisztencia növekvő fenyegetésének kezelése két fő területen igényel fellépést: a fertőzések megelőzésében és az antimikrobiális szerek használatának ellenőrzésében.

Az antimikrobiális rezisztencia európai egészségügyi terhének több mint 70 százaléka az egészségügyi ellátással összefüggő, multirezisztens baktériumok okozta fertőzéseknek tulajdonítható, például amikor a betegek a kórházi kezelés során fertőződnek meg. Ennek a tehernek a felét megelőzhetnék a fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés erősebb intézkedéseivel, állítja az ECDC.

„Vannak olyan intézkedések, amelyeket közvetlenül az ellátás helyén lehet megtenni, ezek a kézhigiéniára és a védőfelszerelésre vonatkoznak, de ide tartozik az is, hogy a fertőzött betegeket egyágyas kórtermekben helyezzék el, valamint a környezet hatékony fertőtlenítő takarítása” – mondta Giske.

Intézkedésekre van szükség az egészségügyi rendszer szintjén is, többek között a fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés megfelelő személyzeti feltételeinek biztosításával, a megfelelő laboratóriumi diagnosztika elérhetővé tételével és a rezisztens baktériumokkal kapcsolatos surveillance javításával, tette hozzá.

„A fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés célja a fertőzések megelőzése, és ezáltal a baktériumok terjedésének megállítása, míg az antimikrobiális terápiás irányelvek az antibiotikumok bölcs használatáról szólnak” – fogalmazott Giske.

A rezisztencia elleni küzdelem azonban nem csak attól függ, hogy mennyi antibiotikumot használnak, hanem attól is, mely szereket írják fel, és hogyan alkalmazzák őket.

Az antibiotikumokat továbbra is helytelenül írják fel vagy használják vírusos fertőzésekre, például náthára, influenzára és COVID-19-re, amelyek esetében nincs terápiás hatásuk, figyelmeztet az ECDC. Ez a szükségtelen expozíció szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, és lehetővé teszi, hogy a rezisztens törzsek túléljenek és terjedjenek.

Az ECDC arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi antibiotikum-fogyasztás mintegy 90 százaléka járóbeteg-ellátásban vagy közösségi környezetben történik.

Csecsemők és óvodás korú gyermekek például gyakran kapnak felesleges antibiotikumot vírusos köhögésre, náthára vagy torokfájásra, amelyek kezelés nélkül is elmúlnának, jegyezte meg az ügynökség.

A fertőzések megelőzése az egészségügyi intézményeken kívül is fontos. Giske példaként említette a megfelelő kézhigiéniát és a védőoltásokat, amelyek csökkenthetik a kórházi kezelések és az antibiotikum-használat általános szükségességét.

„Vannak olyan lépések is, amelyeket az egészségügyi intézményeken és a rendszerszinten túl lehet megtenni, ezek pedig kifejezetten a közösségi környezethez kapcsolódó szempontok” – mondta Giske.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek