Hirdetés

ECDC: Európa a „pre-antibiotikum korszak” visszatérésének kockázatával szembesül

Európára egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok.
Európát egyre nagyobb veszély fenyegeti a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok miatt. -  Szerzői jogok  Cleared/Canva
Szerzői jogok Cleared/Canva
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Európa-szerte nő az antibiotikum-rezisztencia, egyes országokban erőteljesebb az emelkedés és kevesebb a kezelési lehetőség, ezért a szakértők hatékonyabb megelőzést és felelősebb antibiotikum-használatot sürgetnek.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás továbbra is jelentős egészségügyi fenyegetést jelent Európában, mivel egyes országokban meredeken emelkedik a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok által okozott fertőzések száma, figyelmeztetett szerdán az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), rámutatva arra, hogy egyre nagyobb veszélyben van a rendelkezésre álló kezelések hatékonysága.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az Európai Unióban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában minden évben több mint 35 000 ember hal meg az antimikrobiális rezisztencia (AMR) miatt, ami nagyjából megfelel az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes halálozásának.

A növekvő rezisztencia miatt az orvosok egyre kevesebb kezelési lehetőség közül választhatnak, mondta kedden újságíróknak Christian Giske, az ECDC Antimikrobiális Rezisztencia és Egészségügyi Ellátással Összefüggő Fertőzések részlegének vezetője, hangsúlyozva, hogy sürgős lépésekre van szükség az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése érdekében.

Az ECDC jelentése arra figyelmeztetett: „Hatékony antibiotikumok nélkül visszajuthatunk az úgynevezett »antibiotikumok előtti korszakba«, és nehézzé, sőt lehetetlenné válhat a szervátültetések, a daganatellenes kemoterápia, az intenzív ellátás vagy más orvosi beavatkozások biztonságos elvégzése.”

Antimikrobiális rezisztenciáról akkor beszélünk, amikor a mikroorganizmusok, például a baktériumok képessé válnak túlélni azokat a gyógyszereket, amelyeket éppen azért fejlesztettek ki, hogy elpusztítsák őket, vagy megállítsák a szaporodásukat.

Az antibiotikum-használat csökkentésére és a rezisztencia visszaszorítására irányuló régóta tartó erőfeszítések ellenére az ECDC új adatai azt mutatják, hogy a helyzet romlik, mivel olyan új baktériumtörzsek jelennek meg, amelyek egyszerre többféle antibiotikummal szemben is ellenállóak. Ezeket több gyógyszerrel szemben rezisztens, vagyis multirezisztens baktériumoknak nevezik.

Az európai egészségügyi ügynökség különösen aggasztónak tartja a rezisztens baktériumok okozta véráramfertőzéseket. A régió lemaradásban van a csökkentési célokhoz képest, különösen a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) esetében, amelyek magas beteg-halálozási aránnyal járnak együtt.

A becsült uniós előfordulási arány az antibiotikum-rezisztens E. coli fertőzések esetében 2019 és 2025 között 16.4%-kal nőtt, jóllehet a cél az volt, hogy a 2019-es kiinduló értékhez képest 10%-os csökkenést érjenek el.

A K. pneumoniae, egy baktérium, amely gyakran okoz húgyúti, légúti és véráramfertőzéseket, az ECDC szerint szintén komoly aggodalomra ad okot.

„Azt is látjuk, hogy sok törzs egymással rokonságban áll, ami arra utal, hogy valóban zajlik a törzsek terjedése, és azt is, hogy egyre nehezebb ezeket kezelni az alkalmazott rezisztenciamechanizmusaik miatt” – mondta Giske.

A cél az, hogy a K. pneumoniae okozta fertőzések számát 5%-kal csökkentsék a 2019-es bázisévhez képest. Ehhez képest 2025-ben az előfordulási arány 3.75 eset volt 100 000 lakosra vetítve, ami 72%-os növekedést jelent az akkori kiinduló értékhez képest.

Mely országok küzdenek a leginkább?

Bár az antibiotikum-rezisztencia egész Európában gondot okoz, az AMR szintje és az antibiotikum-fogyasztás mértéke jelentősen eltér az egyes országok között.

Cipruson 716%-kal ugrott meg az antibiotikum-rezisztens K. pneumoniae fertőzések száma, és tavaly 21.29 eset jutott 100 000 lakosra, állapította meg a jelentés. Emellett 276%-kal nőtt az antibiotikum-rezisztens E. coli okozta véráramfertőzések száma is.

A K. pneumoniae esetében Románia következik 18.66 antibiotikum-rezisztens fertőzéssel 100 000 lakosra vetítve, majd Görögország 16.28 esettel 100 000 főre.

Az ECDC-t az elmúlt évek meredek emelkedései is aggasztják, különösen Magyarországon, ahol az antibiotikum-rezisztens K. pneumoniae fertőzések száma 1 622%-kal nőtt. Horvátországban 409%-os, Bulgáriában pedig 356%-os emelkedést regisztráltak.

Hogyan kezelheti Európa az egyre növekvő antibiotikum-rezisztenciát?

Giske rámutatott, hogy a növekvő rezisztencia jelentette fenyegetés kezelése két fronton igényel intézkedéseket: a fertőzések megelőzésében és az antimikrobiális szerek használatának ellenőrzésében.

Az antimikrobiális rezisztencia egészségügyi terhének több mint 70%-a Európában az egészségügyi ellátással összefüggő, multirezisztens baktériumok okozta fertőzésekhez köthető, például amikor a páciensek kórházi tartózkodásuk alatt fertőződnek meg. Az ECDC szerint ennek a tehernek a fele megelőzhető lenne hatékonyabb fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedésekkel.

„Vannak olyan, közvetlen betegellátás során alkalmazható lépések, amelyek a kézhigiéniára és a védőfelszerelésekre vonatkoznak, de ide tartozik a fertőzött betegek egyágyas szobákban való elhelyezése, illetve a környezet hatékony fertőtlenítése is” – mondta Giske.

Szerinte a teljes egészségügyi ellátórendszer szintjén is szükség van intézkedésekre, például megfelelő személyzeti létszám biztosítására a fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés terén, a megfelelő laboratóriumi diagnosztika elérhetővé tételére, valamint a rezisztens baktériumok megfigyelésének javítására.

„A fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés célja a fertőzések megelőzése és így a baktériumok terjedésének megakadályozása, míg az úgynevezett antimikrobiális stewardship lényege az antibiotikumok bölcs, megfontolt használata” – tette hozzá Giske.

A rezisztencia elleni küzdelem azonban nemcsak attól függ, hogy mennyi antibiotikumot használnak fel, hanem attól is, hogy pontosan mely szereket írják fel, és hogyan alkalmazzák azokat.

Az ECDC figyelmeztetett, hogy az antibiotikumokat továbbra is helytelenül írják fel vagy használják vírusos fertőzésekre, például megfázásra, influenzára és COVID-19-re, amelyek esetében nincs terápiás hasznuk. Ez a felesleges gyógyszerhatás szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, lehetővé téve, hogy a rezisztens törzsek túléljenek és elterjedjenek.

Az ECDC arra is rámutatott, hogy az emberi antibiotikum-fogyasztás mintegy 90%-a járóbeteg-ellátásban vagy közösségi környezetben történik.

A csecsemőknek és az óvodás korú gyermekeknek például gyakran adnak feleslegesen antibiotikumot olyan vírusos köhögésre, megfázásra vagy torokfájásra, amelyek maguktól is elmúlnának, jegyezte meg az ügynökség.

A fertőzések megelőzése az egészségügyi intézményeken kívül is fontos. Giske a megfelelő kézhigiéniát és a védőoltásokat emelte ki, amelyek csökkenthetik a kórházi kezelések és összességében az antibiotikum-használat szükségességét.

„Vannak olyan lépések is, amelyeket az egészségügyi intézményeken és a rendszer szintjén túl, kifejezetten a közösségi környezetben lehet megtenni” – mondta Giske.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

ENSZ: Hormonrendszert károsító vegyi anyagok egyre nagyobb egészségügyi veszélyt jelentenek

Egyre több a szifiliszes beteg, vészesen terjed a vérbaj Magyarországon

WHO: Európában aggasztóan magas a nők és lányok dohányzása