Ukrajna először múlt hónapban számolt be a Starshield használatával kapcsolatos problémákról, miután vita alakult ki Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök között egy amerikai–orosz dízelmegállapodás miatt, mielőtt a hozzáférést végül helyreállították.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az Egyesült Államokat és Elon Muskot, hogy szüntessék meg az Ukrajna Starlink-hálózathoz való hozzáférését korlátozó intézkedéseket, mondván: „Fontos, hogy a történelem jó oldalán álljunk.”
„Elfogó drónjaink 161 kilométer per órás sebességnél elveszítik a kapcsolatot kezelőikkel, és egyszerűen nem tudják utolérni az orosz sugárhajtású »Sahed« drónokat” írta az ukrán elnök. „Arra számítunk, hogy ezeket a korlátozásokat megszüntetik.”
Kijev a hálózatra támaszkodik a frontvonalon folytatott kommunikáció és a drónok irányítása során, beleértve azokat az elfogó drónokat is, amelyek lelövik a beérkező orosz drónokat.
Zelenszkij múlt héten azt mondta, hogy az ukrán hadsereg „rendszerszintű” korlátozásokkal szembesül a szolgáltatásban, amelyet Elon Musk SpaceX vállalata üzemeltet, és a kapcsolatok csak akkor működnek, ha az eszközök 161 kilométer per óránál lassabban mozognak.
„Továbbra sincsenek egyértelmű magyarázatok” mondta Zelenszkij pénteken, megerősítve, hogy a korlátozások még mindig érvényben vannak „a teljes frontvonal mentén” és az Oroszország által megszállt területek felett.
Ukrajna a Starlinkre támaszkodik a harctéri kommunikációban, valamint a katonai célú Starshield használatára, hogy saját területén drónokat és rakétákat fogjon el. Itt hangsúlyozni kell, hogy a két rendszer rendeltetése nem azonos, és elkülönül egymástól. Az ukrán panasz kifejezetten a katonai célú rendszerre vonatkozik.
Ukrajna először múlt hónapban számolt be a Starshield használatával kapcsolatos problémákról, miután Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök vitába keveredett egy amerikai-orosz dízelüzletről, majd a hozzáférést végül helyreállították.
Kijev szerint a korlátozások gyakorlatilag lehetetlenné teszik számukra az orosz sugárhajtású drónok elfogását, amelyek akár 1000 km/h sebességgel is képesek repülni.
Drónhullám
Oroszország eközben hétfőn közölte, hogy éjszaka több mint 1300 ukrán drónt fogott el, köztük több százat, amelyek Moszkvát célozták, ez Kijev egyik legnagyobb támadása volt az immár közel öt éve tartó háborúban.
A légvédelem mintegy 600, Moszkva régiója felé tartó drónt fogott el az éjszaka folyamán és hétfő reggelre virradóan, közölte Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a Telegramon.
„A legtöbbet a védelmi minisztérium légvédelmi rendszere semmisítette meg távoli megközelítési zónákban” mondta, hozzátéve, hogy 191 drónt „semlegesítettek, amikor közeledtek Moszkvához”.
Nem érkezett azonnali információ a károkról és az áldozatokról.
Az orosz védelmi minisztérium később közölte, hogy a légvédelem az éjszaka folyamán 1336 ukrán merev szárnyú drónt fogott el és semmisített meg több régióban, köztük a moszkvai térségben, valamint a Fekete-tenger és az Azovi-tenger felett.
Az elfogások néhány órával azután történtek, hogy az ukrán erők egy jelentős orosz petrokémiai üzemet, egy olajfinomítót és egy katonai termelési létesítményt támadtak meg Kijev Oroszország mélyén végrehajtott támadási kampányának részeként.
A támadássorozat néhány nappal azelőtt történt, hogy csütörtökön Sencsenben csúcstalálkozót tartanak Vlagyimir Putyin elnök, Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök részvételével. A Kreml és a Fehér Ház korábban már megerősítette a találkozót.
Peking nem közölt részleteket a napirendről, Trump ugyanakkor azt mondta, hogy az atomfegyver-mentesítésről és az iráni háborúról kíván tárgyalni.
Az amerikai tisztviselők szerint nem várható, hogy a háromoldalú tárgyalásokon szóba hozza Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Washington külön tárgyalásokat folytat Kijevet és Moszkvát is bevonva a konfliktus lezárása érdekében, az amerikai tárgyalók múlt héten találkoztak Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy a sencseni találkozó a 21. századi megfelelőjévé válhat az 1945-ös jaltai konferenciának, ahol a nagyhatalmak megpróbálhatják újrarajzolni a befolyási övezeteket anélkül, hogy a kisebb országok jelen lennének az asztalnál.