Az ENSZ főtitkára és XIV. Leó pápa arra sürgette az országokat, hogy szigorúbb szabályokat alkossanak az autonóm fegyverrendszerekre, hogy ne kapjanak emberi beavatkozás nélküli élet-halál döntési jogot.
A gyilkos robotok és drónok ezen a héten kerülnek a mérlegre, mivel kormányzati küldöttek hétfőn felpörgették a vitát, és akár már ezen a héten eldönthetik, hogy meginduljanak-e a tárgyalások a halálos gépek használatának szabályairól, vagy sem.
Leo XIV pápa, az ENSZ főtitkára és civil szervezetek létkérdésként állítják be a vitát: megengedhető-e, hogy robotok ölnek, illetve az embereknek mindenképpen meg kell-e őrizniük a halálos autonóm fegyverrendszerek feletti bizonyos fokú ellenőrzést és felelősséget.
Aktivisták szerint fegyveres drónok, amelyek önállóan képesek célpontokat támadni, már néhány esetben bevetésre kerültek olyan konfliktusövezetekben, mint Ukrajna vagy a Közel-Kelet, ám tömeges elterjesztésük még nem történt meg.
Kísérteties forgatókönyvek, például hogy felfegyverzett drónok elszabadulnak és szinte hibátlan pontossággal mészárolnak le civileket, évek óta kísérik a gyilkos robotokról szóló vitákat. Ezek a megbeszélések azonban eddig nem vezettek semmilyen nemzetközi korlátozáshoz.
Az Egyesült Államok és Oroszország, a régi riválisok, szeretnék minél inkább korlátozni azokat a fékeket, amelyek gyengítenék a képességüket új, nagy erejű eszközök fejlesztésére és bevetésére a csúcstechnológiás fegyverkezési versenyben, éppen akkor, amikor a mesterséges intelligencia egyre nagyobb lendületet kap és átírja a haditerveket.
A mesterségesintelligencia-alapú fegyverek szabálykönyvét sürgetők szerint az idő döntő tényező.
„Most egy sorsdöntő pontnál tartunk, kísérleti szakaszban. Itt-ott már látunk eseteket, de még nem zajlik teljes körű alkalmazás” – mondta Anna Hehir, a Future of Life Institute érdekvédelmi szervezetnél a katonai MI irányításáért felelős részleg vezetője.
„Sokkal nehezebb lesz szabályozni és szabályokat alkotni, ha ezek a rendszerek már hosszú évek óta használatban vannak.”
ENSZ-találkozó, miután hét ország tárgyalásokat sürget
A kérdés az ENSZ genfi irodáiban kerül igazán napirendre, ahol a Meghatározott hagyományos fegyverekről szóló egyezmény hetedik felülvizsgálati konferenciája arról dönt, hogy elindítsák-e a gyilkos robotok szabályozásáról szóló tárgyalásokat.
Az egyezmény hívei elismerik, hogy erős ellenérdekek állnak az útban, de a precedensre hivatkoznak: a kormányok már megállapodtak a vakságot okozó lézerek szabályozásáról.
A legtöbb ország támogatja ezek visszafogását. António Guterres ENSZ-főtitkár az idén határidőt szabott a szabályozásról szóló tárgyalások megindítására, ami sürgetővé tette a kérdést, de néhány vezető katonai hatalom habozik.
Múlt hónapban hét ország – Ausztria, Belgium, Brazília, Írország, Mexikó, Új-Zéland és Panama – javaslatot nyújtott be a konferencián egy új, jogilag kötelező erejű autonómfegyver-egyezményről szóló tárgyalások megindítására.
A különböző felek készülnek a diplomáciai összecsapásra.
Pénteken a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke, Mirjana Spoljaric nyilatkozatban közölte: „Az államoknak cselekedniük kell, hogy a hadviselés jövője ne kerüljön gépek kezébe.”
A Stop Killer Robots nevű érdekvédelmi csoport szerint 130 ország támogatja, hogy új nemzetközi szabályok vonatkozzanak ezekre a fegyverrendszerekre.
Aktivisták hirdetéseket kezdtek futtatni Berlin, London és Párizs utcáin és metróiban, amelyek a gyilkos robotok korlátozása melletti társadalmi támogatást hangsúlyozzák.
Oroszország: a korlátozásokról szóló tárgyalások „idő előtti”
Az első, májusi enciklikájában (forrás: angol) a pápa elítélte azt a „hatalomkultúrát”, amely a MI-versenyt hajtja, különösen a mind kifinomultabb távolból folytatott hadviselési módszerek fejlesztésében, és kijelentette, hogy nem megengedhető az élet-halál kérdéseiről szóló döntéseket távoli MI-rendszerekre bízni.
Az egyezmény szabályai szerint a döntéseket konszenzussal kell meghozni. Ez azt jelenti, hogy bármelyik egyetlen ország meg tudja akadályozni a megállapodást, és hogy bármilyen egyezség várhatóan a közös nevező legalacsonyabb szintjére épül. Egy másik vitás kérdés, hogy a tárgyalóknak mennyi időt adnak majd a szövegben való megegyezésre.
A konferenciát megelőző időszakban humanitárius szervezetek és aktivistacsoportok azt állították, hogy Oroszország késznek tűnik olyan taktikák bevetésére, amelyek lassítanák, sőt akár meg is akasztanák a hivatalos tárgyalások elindítása felé tett előrehaladást.
„Oroszország nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a konferencia sikeres eredménnyel záruljon, és hogy olyan, kölcsönösen elfogadható megállapodások szülessenek, amelyek segítenek megerősíteni az Embertelen fegyverekről szóló egyezményt és előmozdítják annak univerzalizálását” – mondta újságíróknak szerdán Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Mint mondta, Moszkva azt szeretné, ha először a „szervezési kérdéseket” tisztáznák, és olyan folyamatot látna szívesen, amely „mentes a politizálástól”.
Legbeszédesebb módon Zakharova így fogalmazott: „Idő előttinek tartjuk azt az állítást, hogy állítólag eljött az ideje az ilyen rendszereket érintő korlátozó vagy tiltó intézkedések kidolgozásának.”