Japán gazdasága megtorpant a harmadik negyedévben, mivel az Iránban zajló háború okozta infláció, a rossz időjárás és egy földrengés visszafogta a növekedést. Az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy a Japán jegybank decemberben ismét kamatot emel.
Japán reál bruttó hazai terméke július és szeptember között gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest, a Cabinet Office által hétfőn közzétett előzetes adatok szerint.
Az adat elmaradt a 0,1%-os bővülésre vonatkozó prognózisoktól, és jóval alacsonyabb a megelőző három hónapban mért 0,4%-os növekedésnél.
Évesített alapon a gazdaság 0,1%-kal zsugorodott, szemben a 0,2%-os növekedésre vonatkozó várakozásokkal.
A magasabb olajárak megemelték a vállalatok és a háztartások költségeit. Japánt, amely gyakorlatilag az összes olaját importálja, súlyosan érintette az Iránnal kapcsolatos háború által okozott árrobbanás. A Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás, amely az egyik fő útvonal az olajszállítmányok számára, a háború kitörése óta jelentősen megzavarodott.
Eközben a gyenge jen tovább súlybítja az emelkedő energiaárak problémáját, mivel drágítja az importot. Az amerikai dollár árfolyama nemrégiben mintegy 160 jen körül mozgott, szemben azzal, hogy öt évvel ezelőtt még 115 jen alatt volt.
A friss élelmiszereket nem tartalmazó infláció szeptemberben 2,1%-ra emelkedett az augusztusi 1,7%-ról, meghaladva a Japán Nemzeti Bank 2%-os célját.
A reál lakossági fogyasztás negyedéves alapon 0,3%-kal csökkent, ami megegyezett az előző három hónap visszaesésével. A rossz időjárás valószínűleg szintén szerepet játszott, „mivel a tájfunok és a heves esőzések távol tartották a fogyasztókat az üzletektől”, Taro Kimura (Bloomberg Economics) szerint.
A nettó export 0,6 százalékponttal fogta vissza a növekedést, mivel az import 2,5%-kal nőtt, az export pedig 0,2%-kal csökkent. A júliusi földrengés a délnyugati Kjúsú szigeten megzavarta a gyárak működését. A vállalati beruházások 1,6%-kal, évesített alapon 6,8%-kal élénkültek, amit a digitális technológia iránti erős kereslet támogatott. A közszféra készleteinek felhalmozása szintén támogatta a növekedést.
Marcel Thieliant, a Capital Economics munkatársa szerint a GDP-adat valamivel gyengébb lett annál, mint amire a közgazdászok számítottak, és a részleteket „meglehetősen lehangolónak” írta le.
Az adatok közzététele előtt Shumpei Fujita, a Mitsubishi UFJ Research and Consulting vezető kutatója azt mondta, hogy „figyelembe véve az Iránban romló helyzet jelentette ellenszelet, a hazai gazdaság továbbra is megőrzi a rugalmasságát”.
Sanae Takaichi miniszterelnök kormánya olyan jogszabály elfogadására törekszik, amely csökkentené az élelmiszerekre kivetett adót. A tervet bizonytalanság övezi a növekvő államadósság és annak módja miatt, hogy miként finanszíroznák az adócsökkentést.
Újabb kamatemelés decemberben?
A legfrissebb növekedési adat önmagában aligha veszi el a Japán Nemzeti Bank kedvét attól, hogy decemberben ismét emelje a kamatokat, mivel az inflációs nyomás erősödik, állítják az elemzők.
„Valójában egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a jegybanknak a vártnál agresszívebben kell szigorítania a politikáját, mivel az infláció hamarosan megugrik” mondta Thieliant.
Az elmúlt hónapban a központi bank közölte, hogy az alapinfláció nagyjából összhangban van 2%-os céljával, amelyet 2013-ban fogadott el, hogy kivezesse a gazdaságot a deflációból.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Japán 2026-ban még a világ negyedik legnagyobb gazdasága lesz az amerikai dollárban számolt nominális GDP alapján, 2027-re azonban a hatodik helyre szorul vissza, mivel India és az Egyesült Királyság megelőzi.