A csúcs fókuszában az Ukrajna elleni orosz háború, az európai biztonság, a hibrid fenyegetések és a kontinens versenyképessége állt.
Az ukrajnai tárgyalások kerülnek előtérbe. A mai napra eredetileg az első, mesterséges intelligenciának szentelt Európai Tanács-csúcsot tervezték. António Costa elnök meghívta Európa AI-kedvencének, a Mistralnak a vezérigazgatóját, Arthur Menschet, valamint Nobel-díjas Geoffrey Hintont, hogy megvitassák e felforgató technológia kínálta lehetőségeket és kockázatokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott, hogy „időnként [az Európai Tanácsot] elárasztják az aktuális események”. Pontosan ez történik most is, az Ukrajnáról szóló béketárgyalások szilárdan a középpontban vannak.
Késő tegnap este Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államok különmegbízottaival, Jared Kushnerrel és Steve Witkoffal, egy Dublin melletti katonai repülőtéren, jelenti a helyszínről Shona Murray.
A rövid találkozót kapkodva szervezték meg az abu-dzabi tárgyalások két napja után. Witkoff és Kushner a hideg, zord időben érkezett meg a légierő táborába, közvetlenül azt követően, hogy Moszkvában találkoztak Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal.
Hely az asztalnál. Zelenszkij megerősítette, hogy Európa közvetlenül részt vesz a következő tárgyalási fordulóban, és nem szorul a partvonalra. Witkoff már korábban felvetette, hogy Putyin beleegyezett, hogy megnyissa a tárgyalóasztalt az európaiak előtt, bár a Kreml gyorsan igyekezett kisebbíteni ennek jelentőségét.
„Legközelebb, a következő találkozón Európa… a tárgyalócsapat tagja lesz”, mondta a kint várakozó újságíróknak. Kushner is egyértelművé tette, hogy Európa részvétele immár adottság, szerinte az ukrajnai háborút lezáró megállapodás nem születhet meg úgy, hogy az európai országok nincsenek az asztalnál.
„Nem tudjuk megkötni ezt a megállapodást anélkül, hogy az európaiak ott ülnének az asztalnál. Azt mondjuk Putyin elnöknek, hogy szerintünk ez nagyon fontos, és Zelenszkij elnök nagyon erős támogatója ennek, a legelejétől fogva ezt hangsúlyozza.
„És úgy gondolom, hogy ezt el tudjuk érni Putyin elnöknél, és ő hajlandó adni neki egy esélyt”, mondta Kushner.
Amikor Zelenszkij a repülőgépe felé indult, Shona még meg tudta kérdezni tőle, mit mondtak neki az amerikai különmegbízottak Putyin követeléseiről, miután Moszkvában tárgyaltak vele. Zelenszkij nem kívánt részletekbe bocsátkozni, csak annyit mondott, hogy minden attól fog „függni, mikor és hogyan ér véget a háború Ukrajnában”.
Európa biztonsági architektúrája. Zelenszkij már korábban, tegnap arra figyelmeztette Európát, hogy szorosan kövesse a Washington és Moszkva közötti folyamatban lévő együttműködést, és azt, mit jelenthet a kontinens biztonsági architektúrájára nézve.
„Sokkal inkább valamiféle új biztonsági keretről van szó Európa és Oroszország között”, mondta Zelenszkij a dublini Európai Politikai Közösség csúcstalálkozón. „További részletekre várunk, és Európának nagyon oda kell figyelnie”, tette hozzá.
Oroszország valóban megpróbálta úgy alakítani a tárgyalásokat, hogy azok Európa biztonsági architektúrájának átfogó átalakításává szélesedjenek. Az uniós vezetők elutasították ezt a törekvést, amelyet úgy értékelnek, hogy az a fronton elszenvedett orosz kudarcokról akarja elterelni a figyelmet, és újra akarja rajzolni Moszkva befolyási övezetét.
A tegnapi EPC-ülésen 43 ország írt alá nyilatkozatot a jövőbeli európai biztonság alapelveiről, hangsúlyozva, hogy minden, az európai biztonságot érintő kérdésről az európaiaknak kell dönteniük.
A nyilatkozat aláírói „kiemelik annak szükségességét, hogy Ukrajnának erős és hiteles biztonsági garanciákat nyújtsanak, és az érintettek esetében megismétlik szándékukat, hogy ezt meg is teszik, hogy a jövőben megelőzzék az Európában ismétlődő agressziót”.
Uniós békeküldött. Annak érdekében, hogy az EU-nak legyen hangja, amikor Ukrajna és Európa biztonsági jövőjéről döntenek, a blokk vezetői már nem kerülhetik meg annak kérdését, ki képviselje őket a tárgyalóasztalnál, különösen most, hogy ténylegesen széket is kínálnak nekik.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni volt az első, aki ismét napirendre tűzte a témát, figyelmeztetve, hogy a különböző formátumok kockára teszik Európa hitelességét, és valakiért szólva, akinek egyértelmű mandátuma van a tárgyalásokban való részvételre. Róma azóta helyet biztosított Meloni serpa-jának, Fabrizio Saggionak az abu-dzabi E3-partnerei mellett.
A csúcs előtt újságíróknak nyilatkozva Meloni elmondta, hogy Olaszország jelenléte a tárgyalásokon nem változtat azon, hogy egységesebb megközelítést sürget. „Azonosítanunk kell, ki képviselje az európai érdekeket, és milyen mandátummal”, fogalmazott. „Amikor az európai nemzetek biztonságáról beszélünk, olyan kötelezettségvállalásokról beszélünk, amelyek olyan országokra vonatkoznak, amelyek nincsenek jelen az asztalnál.”
Ezzel szemben Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk, amely ország a másik nagy szereplő, amelyet kizártak az E3-formátumból, igyekezett csillapítani a feszültséget. „Nem érzem úgy, hogy Lengyelországot a részvétel hiánya sújtaná. Épp ellenkezőleg. Ahogy már sokszor elmondtam önöknek, néha úgy érzem, túl sok a találkozó”, mondta.
Névcsata. Ki legyen tehát az uniós békeküldött? Luxemburg miniszterelnöke, Luc Frieden szerint Costa az egyértelmű választás. „Nekünk, kormányfőknek van képviselőnk. És ez Costa elnök”, mondta csütörtökön a sajtónak.
Costa sok vezető bizalmát elnyerte azzal, hogy óvatosan építette ki a tisztességes, pártatlan közvetítőként kialakított hírnevét. Legjelentősebb baklövése júniusban történt, amikor kabinetfőnöke, Pedro Lourtie megpróbálta megnyitni a diplomáciai csatornát Moszkvával.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas szintén felvetette, hogy ő Costa mellett képviselje a blokkot a tárgyalásokon, rámutatva, hogy arról, ki foglalkozzon Oroszországgal, akkor döntöttek, amikor 2024-ben neki ajánlották fel a tisztséget. Néhány uniós vezető ugyanakkor Kallast Oroszországgal szemben különösen keménynek tartja, ami nem feltétlenül segíti, hogy mandátumot kapjon.
Ha ma nem születik végleges döntés a békeküldöttről, azt a hónap végén esedékes különcsúcsra halasztják, amelyet eleve az EU-költségvetés és Ukrajna finanszírozása kényes kombinációja terhel.
Kijev ismét pajzs nélkül. Ukrajna légvédelme egyre nagyobb nyomás alatt áll, mivel a Starshield műholdas szolgáltatásokra ismét bevezetett korlátozások tovább súlyosbítják a ballisztikus rakéták elleni elfogórakéták krónikus hiányát.
Zelenszkij megerősítette csütörtökön, hogy ismét korlátozásokat vezettek be a Starshieldre, a SpaceX Starlink műholdas szolgáltatásának katonai változatára, ami hátráltatja Ukrajna képességét az orosz sugárhajtású Sahid drónok elfogására. Hasonló korlátozásokat kevesebb mint három héttel korábban oldottak fel.
A NATO főtitkárával, Mark Ruttével Dublinban folytatott találkozója után Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország november első hetében önmagában 115 különböző típusú rakétát indított, amelyekhez több ezer irányított légibomba és sugárhajtású drón társult.
Arra figyelmeztetett, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna elfogórakéta-hiányát, és az ország energetikai infrastruktúráját veszi célba. A szövetségeseket arra kérte, gondoskodjanak arról, hogy Kijevet ne hagyják üres légvédelmi indítóállásokkal, miközben a béketárgyalások folytatódnak. „A mesterséges korlátozások nem a békét szolgálják, hanem az agresszort”, mondta Zelenszkij.
Év végi hajrá. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen közölte, hogy testülete olyan opciós dokumentumot fog bemutatni, amely felvázolja, miként lehet fedezni Ukrajna pénzügyi szükségleteit 2027-ben, valamint a 22. szankciós csomagot, a november 26-27-i rendkívüli Európai Tanács ülésen.
A szankciós csomag időzítése különösen szoros. Az uniós kormányokkal folytatott titkos kétoldalú egyeztetések, amelyeket egyházi párhuzammal „gyóntatószéknek” neveznek, még nem kezdődtek el, mivel Costa elfoglalt az EU-költségvetésről folytatott konzultációkkal.
A cél az, hogy a csomagot még az év végéig elfogadják, hogy Putyin és az orosz elit „szép karácsonyi ajándékot” kapjon a kicsomagoláshoz. Néhány uniós ország azonban már most morgolódik, mondván, ha Európa komolyan gondolja a béketárgyalásokat, egy újabb szankciós kör rossz üzenetet közvetíthet.
Szurkálódás Pekinggel. Kína várhatóan a jövő hét eleji, kétnapos brüsszeli Külügyi Tanács ülésének napirendjén is az első helyen szerepel majd. Angela Skujins uniós forrásokból úgy értesült, hogy Kallas Pekinget akarja célkeresztbe venni amiatt, hogy kettős felhasználású technológiát szállít a Kremlnek, és állítólag orosz katonákat képez.
A szankciók továbbra is az EU fő eszközét jelentik annak megakadályozására, hogy kínai vállalatok és szervezetek a csatatéren támogassák Moszkvát. Kallas megközelítése azonban bírálatot vált ki a tagállamokból, amelyek szerint túlzottan a szankciókra támaszkodik a diplomáciájában, ami kockáztatja, hogy hosszú, kölcsönös megtorló lépések láncolata induljon el.
FAC (Ukrajna). A 27 uniós tagállam kül- és védelmi miniszterei közvetlen tájékoztatást kapnak majd Ukrajna külügyminiszterétől, Andrii Sybiha, és védelmi miniszterétől, Evgeniy Khmara a frontvonalon kialakult helyzetről, valamint az energiaszektor ellenálló képességéről és a légvédelemről.
Az Egyesült Államok hadügyminisztériumának politikai államtitkára, Elbridge Colby szintén részt vesz a keddi védelmi miniszteri ülésen, hogy a transzatlanti szövetségről egyeztessenek. Ettől a napirendi ponttól nem várnak különösebb meglepetést, az uniós tisztviselők a Pentagon folyamatban lévő haderőstruktúra-felülvizsgálatáról szóló frissítésre számítanak.
Figyelemre méltó hiányzók. Hollandia miniszterelnöke, Rob Jetten, valamint Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever a belpolitikai feszültségek miatt várhatóan kihagyja a mai csúcsot. Mindketten mandátumot adtak Luxemburg miniszterelnökének, Friedennek, aki Benelux egészét képviseli majd.
Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez, aki november 29-én előre hozott választással néz szembe, szintén kihagyja a csúcsot. Ez azt jelenti, hogy mindkét kormány, amely jelöltet állított az Európai Központi Bank élére, ma távol marad.
Úgy tűnik azonban, hogy a spanyol jelölt, Pablo Hernández de Cos elnyerte Franciaország támogatását, egy Németországgal kötött átfogó megállapodás részeként, jelentette az FT.
Előkészítésből lesz segítség. Az EU fokozza előkészületeit, hogy segítsen Ukrajnának átvészelni egy újabb telet fagypont közeli hőmérsékletekkel és a civil energetikai infrastruktúrát érő pusztító támadásokkal.
A blokk a rescEU-tartalékaiból 500 generátort mozgósít, segít sürgősségi támogató központok felállításában és létfontosságú felszerelést szállít, Costa és von der Leyen közös közleménye szerint. Norvégia várhatóan 200 buszt és négy pontonhidat biztosít.
Mit kell tenni. Az IMF európai igazgatója, Mateusz Szczurek az Europe Today műsorban azt mondta, az uniós kormányoknak egy nagyon egyszerű gazdasági receptet kell követniük, amely a politikai instabilitást is mérsékelheti.
„Mit kell tenni? Stabilizálni kell az államadósságot, és gondoskodni kell arról, hogy a növekedés felgyorsuljon. Ezek a növekedést ösztönző reformok csökkentik az országokon belüli politikai feszültségeket is: amikor a bérek nőnek, amikor a jólét növekszik, akkor a politikai nyomás is enyhül”, mondta.
Kövesse a pénzt. Az EU ezen a héten migrációs megállapodást kötött Nigériával. De mit kapott Abuja cserébe azért, hogy beleegyezett saját állampolgárainak visszafogadásába? Az erről szóló beszámolók eltérnek, köztük van egy rejtélyes, 100 millió eurós ígéret is az uniós tisztviselők részéről. Kollégám, Vincenzo Genovese ennek jár utána.
A Bizottság várhatóan jövő héten jóváhagyja Magyarország 10 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapját
Magyarország jó eséllyel megkapja azt a csaknem 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forrást, amelyet még Viktor Orbán idején fagyasztottak be, miután Péter Magyar kormánya átfogó jogállamisági és korrupcióellenes reformokat vitt keresztül.
Az Európai Bizottság várhatóan még ebben a hónapban jóváhagyja Magyarország csaknem teljes, 10 milliárd eurós keretét a Helyreállítási és Rezíliencia Eszközből (RRF), erősítették meg bizottsági tisztviselők az Euronewsnak.
Péter Magyar miniszterelnök, aki áprilisban elsöprő választási győzelemmel jutott hatalomra, kampányában azt ígérte, hogy felszabadítja az EU-forrásokat, amelyeket Viktor Orbán 16 éve alatt fagyasztottak be.
Májusban Magyar és Ursula von der Leyen bizottsági elnök megállapodtak abban, hogy felszabadítanak 16,4 milliárd eurót, amelyet Orbán kormánya alatt jogállamisági és korrupciós aggályok miatt tartottak vissza.
Az összegből 10 milliárd euró az EU járvány utáni RRF-jéből érkezik, amelynek kerete az év végén lejár. Minden kifizetést november végéig kell jóváhagyni, hogy az év vége előtt folyósíthassák.
Sandor Zsiros és Luca Bertuzzi részletesen is beszámolnak a fejleményekről.
További híreink
Megáll az élet Spanyolországban: az első általános sztrájk 14 év után
Rohamrendőrök csaptak össze maszkos tüntetőkkel Madridban és Barcelonában, több mint 70 embert vettek őrizetbe, miközben a szakszervezetek és a munkaadók gyökeresen eltérően értékelték a munkabeszüntetést. Cristian Caraballo és Juan Carlos De Santos Pascual hozta a beszámolót.
Merz arra kéri az EU-t, hogy tartson ki a szén-dioxid-piaci reformok mellett a növekvő ellenállás ellenére
A német kancellár arra figyelmeztetett, hogy nem szabad gyengíteni az EU szén-dioxid-piacát, ragaszkodva ahhoz, hogy a vállalkozásoknak kiszámítható szén-dioxid-árakra van szükségük, annak ellenére, hogy nő a nyomás a tagállamok és saját gazdasági minisztere részéről. Marta Pacheco jelentést készített a témáról.
Trump az USA vezette AI-szövetség bővítését tervezi, de európai ellenállásba ütközik
Az Egyesült Államok szeretné, ha a Pax Silica, mesterségesintelligencia-ellátási lánc-szövetsége, szélesebb gazdasági biztonsági paktummá alakulna, amelyet vasárnap, San Franciscóban erősítenének meg. Az uniós országok aggályokat fogalmaztak meg, többek között a homályos fogalommeghatározások, a szuperintelligenciával kapcsolatos terminológiai konfliktus és a szabályozási autonómiájukat érintő kockázatok miatt. Bővebben itt olvashat róla.
Erre is figyelünk
- Az uniós vezetők Dublinban találkoznak egy informális Európai Tanács ülésen, amelyet az Európai Tanács elnöke, António Costa elnököl, és amelyen részt vesz az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas, valamint az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola.
- Az egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztos, Hadja Lahbib folytatja látogatását Grönlandon.
- A demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztos, Michael McGrath felszólal az Európai Parlament Digitális Méltányossági Törvényről szóló brüsszeli konferenciáján.
- A migrációért felelős biztos, Magnus Brunner Kairóban tárgyal kormányzati képviselőkkel és érdekelt felekkel.
A hírlevelet Sasha Vakulina, Shona Murray, Angela Skujins és Vincenzo Genovese közreműködésével készítettük.