Alig jelentette be 2027-es elnökjelöltségét, Teddy Rinernek már adóügyi gondokkal kell szembenéznie cégei miatt, ami kínos helyzet a judokának. Politikai bemutatkozása máris reflektorfényben zajlik.
Alighogy belépett a politikai arénába a cselgáncslegenda, Teddy Riner, aki az Elysée-palotát célozza meg, máris egy olyan ellenféllel kénytelen szembenézni, akit nem tud padlóra küldeni: az adóhatósággal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A L'Équipe sportnapilap által publikált vizsgálat szerint az adóhatóság 244 789 eurót követel a Riner Estate-től, egy ingatlantársaságtól, amelyet az ötszörös olimpiai bajnok irányít.
Júliusban az adóhatóság a felszámolási eljárás megindítását kérte ennél a társaságnál, amelyet Levallois-Perret-ben, Párizs közelében jegyeztek be. A nanterre-i gazdasági tevékenységek bírósága végül szeptember 2-án nyitotta meg az eljárást.
Az AFP által megtekintett ítélet szerint a fizetésképtelenség beálltának dátumát 2025. március 3-ra rögzítették. A hírügynökség megkeresésére Teddy Riner környezete nem kívánt kommentárt fűzni az ügyhöz. A Közpénzügyek Főigazgatósága sem válaszolt a megkeresésekre.
Ez az új ügy több korábbi adóvitát követ. November elején a L'Équipe már nyilvánosságra hozta, hogy a versailles-i közigazgatási fellebbviteli bíróság megerősítette az adóhatóság álláspontját egy, a sportolóhoz kapcsolódó luxusautó-bérbeadó társaságot érintő adókorrekció ügyében.
Az adóhatóság azt rótta fel Teddy Rinernek, hogy személyes célra használt két, a társaság tulajdonában lévő járművet: egy Ferrarit és egy Rolls-Royce-ot. Az adóhatóság úgy vélte, hogy ezek az autók természetbeni juttatásnak minősültek, amelyet javadalmazásként kellett volna bevallani. Ezt a korrekciót a fellebbviteli bíróság október 15-én megerősítette.
Ezek a különböző ügyek a judokához kapcsolódó szakmai struktúrákat érintik. Nem szabad összetéveszteni őket egy, adócsalás miatt személyesen ellene hozott büntetőítélettel.
A központi blokk egyre széttagoltabb
Kérdés, hogy Teddy Riner milyen helyre számíthat valójában a politikában. Ismertsége mellette szól: az Ifop felmérése szerint, amely bejelentése után jelent meg, a franciák 22 százaléka állítja, hogy kész lenne rá szavazni. Fontos azonban, hogy ez nem egy választás keretében mért szavazási szándék, csupán hajlandóság a jelöltségének támogatására.
Egy másik, a Cluster17 által a Politico számára készített felmérésben Riner a szavazási szándékok 2 százalékát (forrás: francia) gyűjti be. Ez az eredmény ebben a feltételezett helyzetben Gabriel Attallal azonos szintre helyezi.
Megjelenése mindenekelőtt egy újabb jelöltet jelent egy már így is nagyon zsúfolt politikai térben. Édouard Philippe, Gabriel Attal, David Lisnard, de Christine Lagarde is, akinek 14 százalékot mérnek abban a forgatókönyvben, amelyben a jobbközép képviselőjeként indulna: a trónkövetelők sora hosszú.
Ez a széttagoltság még nehezebbé teszi egy egységes jelölt megtalálását a központi blokk számára.
„Jól néz ki a srác”
Teddy Riner adóügyei egy olyan politikai kontextusban kerülnek felszínre, amelyet már amúgy is felkavart a bajnok váratlan jelöltsége. Ez természetesen nem maradt válasz nélkül a jövőbeli ellenfelei részéről.
Jean-Luc Mélenchon különösen szórakoztatónak találta, hogy beszállt az Élysée-ért folyó versenybe. A Creuse megyében tartott, november 11-i gyűlésén az Engedetlen Franciaország vezetője úgy vélte, hogy a jobb oldal végre talált egy jelöltet, aki „valamire hasonlít”.
„Jól néz ki a srác, bajnok”, ismerte el, majd hozzátette: „Nos, ő jobboldali, én pedig baloldali vagyok.” Azt is hozzátette, hogy inkább szembenézne „olyan jobboldallal, amelynek van kiállása”, mint „ezzel a zavaros, egymást felfaló alakokból álló csapattal”.
Jelöltségét bejelentő üzenetében Teddy Riner „sem jobb-, sem baloldalinak” pozicionálta magát, és azt állította, hogy „az az elnök szeretne lenni, aki összefogja” a franciákat.
Más politikai vezetők kedvezően fogadták, hogy meghirdette kampányát.. Emmanuel Macron „nagyon örül ennek a jelöltségnek”, és úgy látta, hogy „meggyőződéseit, ötleteit, tehetségét viszi majd be a versenybe”, miközben több személyiség, köztük Gabriel Attal és Dominique de Villepin, szintén üdvözölte a lépését. Édouard Philippe ugyancsak reagált a bejelentésre, és nem kevés humorral „súlyos jelöltnek” nevezte.