Mivel az orosz–ukrán háborút lezáró tárgyalások alig haladnak, Moszkva egy Európa biztonságáról szóló átfogó megállapodást követel. Sokan attól tartanak, hogy a Kreml saját feltételei szerint alakítaná át a kontinens jövőjét.
Ukrajna szorgalmazta Európa részvételét az abu-dzabi béketárgyalásokon, de Kijev talán nem számított arra, hogy erőfeszítései a diplomáciai figyelmet egy másik kérdés felé terelik: ki képviselje Európát a tárgyalóasztalnál?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A diplomáciai folyamat részeként, az amerikai megbízottak, Steve Witkoff és Jared Kushner Abu-Dzabiból Moszkvába utaztak, hogy tárgyaljanak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd Dublinba, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az abu-dzabi tárgyalások elvi megállapodást hoztak egy jelentős fogolycseréről, de nem sikerült áttörést elérni sem a tűzszünetről, sem a területi rendezésről. Ehelyett a diplomáciai fókusz egyre inkább Európa részvételére helyeződött a jövőbeli tárgyalásokban és a kontinens biztonsági berendezkedésére.
Shona Murraynek, az Euronews munkatársának nyilatkozva az amerikai megbízottakkal folytatott csütörtök esti találkozója után Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy nem szabad Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról beszélni, mielőtt véget érne Oroszország ukrajnai háborúja és Kijev biztonsági garanciákat kapna.
„Sok múlik azon, hogy mikor és hogyan ér véget a háború Ukrajnában, és ez hatással lesz minden további lépésre”, mondta Zelenszkij.
„És mindezek a lépések a háború befejezése után, Ukrajna biztonsági garanciái után következnek”, tette hozzá.
Zelenszkij azzal érvelt, hogy Ukrajna már most szerves része Európa biztonsági architektúrájának, és hogy lehetséges NATO-tagsága határozná meg, milyen formát ölthet a kontinens jövőbeni biztonsági berendezkedése.
„Részei vagyunk Európának, és már részei vagyunk a biztonsági architektúrának is. Ha a NATO tagjai vagyunk, ezt mondtam Jarednek és Steve-nek, ha a NATO-ban leszünk, az egy bizonyos architektúra”, mondta.
A béke elé helyezni az architektúrát a „Kreml mentális csapdája”
Kristen Michal észt miniszterelnök pénteken Dublinban újságíróknak azt mondta, hogy Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról folytatott viták azonnali prioritásuktól, Oroszország ukrajnai háborújának befejezésétől terelhetik el a figyelmet.
„Mentális csapda az európai biztonsági architektúráról a béke előtt beszélni. Mert ezt teszi Putyin. Arra késztet bennünket, hogy egymás között a saját ügyeinkről beszéljünk, ne pedig arról, ami igazán számít. Ez a béke”, mondta Michal.
A miniszterelnök folyamatos európai támogatást kért Ukrajna számára, valamint nagyobb nyomást Oroszországra, különösen mivel Moszkva az előttünk álló tél előtt fokozza az ukrán energetikai és polgári infrastruktúra elleni támadásokat.
„Az európai terv egy időre meglehetősen egyszerű: segíteni Ukrajnának, hogy visszaszorítsa Oroszországot”, fogalmazott.
A vita azt a félelmet is felvetette, hogy Moszkva Európa biztonsági berendezkedéséről szóló tárgyalásokat felhasználhatja Ukrajnával kapcsolatos régóta hangoztatott követelései újraélesztésére, és megerősítheti pozícióját a jövő heti, Kínában esedékes magas szintű tárgyalások előtt.
Jurij Usakov, a Kreml tanácsadója csütörtökön, november 12-én Moszkvában, Putyinnak az amerikai megbízottakkal tartott találkozója után újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország arra számít: Witkoff és Kushner továbbítja Zelenszkijnek az orosz elnök üzeneteit.
„Reméljük, hogy a Moszkvából érkező üzeneteket minden részletükben továbbítják. Folyamatosan kapcsolatban állunk Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel, és meg fogjuk vitatni a helyzetet Vlagyimir Putyin és Donald Trump kínai találkozója előtt”, mondta Usakov.
A területi engedményektől az új Jaltáig
Moszkva közös találkozót szorgalmaz Putyin, Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök között Kínában, az Ázsiai és csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés sencseni csúcstalálkozója előtt november 18-19-én, jóllehet az egyeztetések egyelőre nem véglegesek.
Oroszország főtárgyalója, Vlagyimir Medinszkij az abu-dzabi tárgyalások után, november 11-én, szerdán az orosz állami televíziónak nyilatkozva egy új nagyhatalmi megállapodás lehetőségét vetette fel, párhuzamot vonva a második világháború jaltai és potsdami konferenciáival, ahol a győztes hatalmak Európa jövőjéről tárgyaltak.
„A feladat most az, hogy létrehozzunk egy átfogó biztonsági rendszert Európában, amely új, modern Jaltává és Potsdammá válna”, mondta Medinszkij.
Azt állította, hogy az egyeztetésekből létrejövő „méltányos biztonsági rendszer” évtizedekre, sőt évszázadokra garantálhatná a békét Európában, feltéve, hogy teljesíti Oroszország követeléseit.
Miről szóltak volna a tárgyalások
Az Egyesült Államok által közvetített abu-dzabi tárgyalások előtt, a hét elején, várhatóan a területi viták és Kijev háború utáni biztonsági garanciái dominálták volna a Moszkva háborújának lezárását célzó egyeztetéseket.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy Ukrajna és Oroszország zárt ajtók mögött „egy kicsit rugalmasnak” mutatkozott a vitatott területek ügyében, ami óvatos reményt keltett előrelépésre az egyik leginkább vitatott kérdésben.
Trump még azt is felvetette, hogy Ukrajna „egy kicsit más formában” kerülhet ki a háborúból, anélkül hogy pontosította volna, milyen területi változásokat képzel el.
A tárgyalások előtt Zelenszkij közölte, hogy Kijev az ellenségeskedés csökkentésére irányuló lépéseket fog javasolni, és megpróbál megállapodni egy háromoldalú találkozó megszervezéséről Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok vezetői között.
„Az abu-dzabi találkozókon csapatunk eszkalációt csökkentő lépéseket fog javasolni, és meg kell érteni, miként lehet megszervezni egy háromoldalú vezetői szintű találkozót, amely igazságosan és valóban véget vet ennek a háborúnak”, írta Zelenszkij az X-en.
Medinszkij tárgyalásokat követő megjegyzései azonban arra utaltak, hogy Moszkva álláspontja a háború lezárásáról változatlan maradt.
Kizárta a határ menti, orosz ellenőrzés alatt álló területeket érintő területcseréket, és ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkva csak akkor lesz elégedett, ha győzelmet arat, és eléri az általa követelt békemegállapodást.
Arra a kérdésre, hogy elégedett-e az orosz fél a tárgyalások eredményével, úgy válaszolt: „Csak akkor, ha győzünk, és saját feltételeink szerint írunk alá békemegállapodást.”
Medinszkij elutasította annak lehetőségét is, hogy Oroszország feladja az Ukrajnában elfoglalt területek feletti ellenőrzést.
„Ahol az orosz zászlót felvonták, ott nem szabad leereszteni”, mondta.
Ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkva által orosz területnek tekintett minden négyzetcentiméter „valamilyen módon” visszakerül Oroszországhoz.
Eközben, miközben a diplomaták Európa jövőbeli biztonsági architektúrájáról vitáznak, Oroszország továbbra is bombázza Ukrajnát.
Az ukrán légierő közlése szerint az orosz erők az éjszaka folyamán 117 drónt indítottak, köztük 63 sugárhajtású drónt. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy az orosz támadások kilenc embert megöltek, 61-et pedig megsebesítettek az ország egész területén.
Kijevben egy orosz drón roncsai tüzet okoztak egy kórházban a Sevcsenkivszkij kerületben, amelynek második emelete részben megsemmisült.