A MOL szerint 2027 végéig kivezethető az orosz olajimport, de Bacsa György figyelmeztet: a magasabb energiaárak politikai feszültséget kelthetnek Magyarországon és Szlovákiában, ezért uniós forrást kér alternatív vezetékhálózatokra.
A magyar olaj- és gázipari vállalat, a MOL közölte, hogy 2027 végére műszakilag készen áll majd az orosz olajimport fokozatos kivezetésére, és több uniós forrást sürget az orosz energiától való átállás támogatására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronewsnak nyilatkozva a MOL Magyarország vezérigazgatója, Bacsa György arra figyelmeztetett, hogy Magyarország orosz nyersolajtól való függőségének csökkentése megemelheti az energiaárakat, társadalmi feszültségekhez vezethet, és politikai instabilitást okozhat Magyarországon és Szlovákiában, amelyek továbbra is nagymértékben támaszkodnak az orosz olajra.
Az új budapesti kormány hivatalba lépésével a MOL most először próbál uniós forrásokat szerezni az energiaforrások diverzifikálására. A fordulat szakítást jelent az Orbán Viktor nevével fémjelzett időszakkal, amikor Magyarország erősen függött az orosz olajtól, és kimaradt bizonyos uniós energiaügyi kezdeményezésekből.
Egy 2025-ös IMF-tanulmány szerint az orosz energiaellátás teljes megszakítása 2030-ig mintegy 15 százalékkal növelheti Magyarország energiakiadásait, ami tovább feszítené az ország energiabiztonságát.
Az Európai Bizottság szerint Oroszország részesedése az uniós olajimportból 2021-ben még 27 százalék volt, mára azonban mindössze 2 százalékra esett vissza. Magyarország és Szlovákia maradt az egyetlen két uniós ország, amely jelentős mennyiségű orosz nyersolajat importál a szovjet időkből származó Barátság (Druzhba) vezetéken keresztül.
Magyarországon az idén meredeken emelkedtek a benzin- és gázolajárak, ami ellenzéki bírálatokat váltott ki.
„Ez valóban visszavetheti ezeket a gazdaságokat, ami politikai válsághoz vezethet, a politikai válság következményei pedig kiszámíthatatlanok lennének, és akár az egész európai politikára is kihatással lehetnek” – mondta Bacsa, aki a csoport stratégiai igazgatója is.
Nem kívánt további részleteket közölni az orosz olaj árazásáról. Az Urals típusú nyersolaj jelenleg hordónként mintegy 60 dolláron forog, ami körülbelül 34 százalékkal marad el a Brent árától.
Bacsa hangsúlyozta, hogy a MOL minden uniós szabályt és szankciót betart, és továbbra is elkötelezett energiaellátásának diverzifikálása mellett.
„A jelenlegi válságban ez már nem egy marginális kérdés, amelyben egyszerűen hajlandó az ember 10 vagy 20 százalékkal többet fizetni a zöld vagy nem orosz energiáért” – mondta.
A MOL uniós forrásokat keres a vezetékek bővítésére
Bacsa szerint a fosszilis energiahordozókat érintő projektekre vonatkozó korlátozások megakadályozzák, hogy a MOL uniós forrásokhoz jusson az ellátás diverzifikálásához és az energiabiztonság erősítéséhez szükséges vezetékhálózat bővítésére.
Azt állította, hogy Közép- és Kelet-Európa lemaradásban van Nyugat-Európához képest a vezetékinfrastruktúra terén.
„Ezt a hátrányt, ezt az egyenlőtlenséget valahol orvosolni kell. Célzott európai programot támogatok, célzott európai forrásokkal, valamennyi gáz-, villamosenergia-, valamint olaj- és kőolajtermék-infrastruktúra összekapcsolására.”
Egy európai bizottsági szóvivő nem zárta ki, hogy napirendre vegyék a fosszilis energiahordozók infrastruktúrájának fejlesztésére vonatkozó projekteket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai prioritás az orosz energiától való függőség csökkentése.
„Nincs kész válaszom arra, hogy lenne-e erre finanszírozásunk, vagy milyenek lennének a lehetőségek. A prioritásunk azonban az, hogy tagállamainknak diverzifikált energiapolitikájuk legyen, hogy ne Oroszországból kapjanak olajat, gázt és LNG-t” – mondta Itkonen.
A MOL diverzifikációs stratégiájának egyik kulcseleme az Adria vezeték, amely Horvátországból Magyarországra fut, és alternatívát kínálhat a Druzhba-útvonal helyett.
A MOL és a horvát állami tulajdonú vezetékműködtető, a JANAF évek óta vitában áll a szállítási kapacitásról, az átviteli díjakról, valamint az orosz nyersolaj Magyarországra és Szlovákiába történő szállításáról.
A MOL az Európai Bizottsághoz fordult, hogy közvetítsen a vezeték horvát szakaszán végzendő kapacitástesztről kialakult vitában.
„Számunkra nagyon fontos kérdés, hogy a Janaf-teszt most át tudja-e ugrani ezt az akadályt” – mondta Bacsa.
„De még akkor sem szabad feladnunk azt a célunkat, hogy több, diverzifikált vezetékrendszer központjában legyünk, ahelyett hogy egyetlen vezeték végpontján ülnénk. A Janaf korábbi döntése, hogy nem végzi el a tesztet, sajátos problémát okozott számunkra.”
A MOL azt is szeretné, ha Magyarország kapcsolódhatna a Triestét Németországgal összekötő TAL vezetékhez. Emellett üdvözölné a Druzhba vezeték Brodyból az ukrajnai Odesszáig történő meghosszabbítását.