Egy tanulmány szerint november 13-án el kellett volna jönnie a világvégének. Elsőre drámainak hangzik, sőt aktuálisnak is, ha a kutatás nem lenne már „elavult”. Mindenesetre izgalmas.
Az úgynevezett Doomsday-tanulmány már 66 éves, mégis ez a világvégéről szóló talán legismertebb kutatás. 1960-ban kutatók egy matematikai képlet segítségével 2026. november 13., péntekre számították ki az emberiség végét. A provokatív című, „Doomsday: Friday, 13 November, A.D. 2026” című cikket az osztrák–amerikai fizikus, Heinz von Foerster és kutatócsoportja írta a neves Science (forrás: német) szakfolyóiratban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Doomsday-tanulmány lényege és háttere
A kutatók az elmúlt két évezredre vonatkozó történelmi adatokat elemezték a világ népességéről, és ezekre illesztettek egy növekedési görbét. A modell azt mutatta, hogy a népesség megduplázódása közötti időköz egyre rövidebb lett. Az előrejelzés szerint, ha az akkori növekedési ütemet változatlanul kivetítik a jövőre, a görbe 2026 novemberében végtelen értéket ér el.
Az emberek tehát a holnapi péntekig a végtelenségig elszaporodtak volna. A matematikusok logikus következtetése az volt, hogy ezen a napon az emberiség pusztán számítás szerint a túlnépesedés miatt önmagát „szétlapítaná”.
A tanulmány akkor világszerte nagy felzúdulást keltett, és ez szándékos is volt. Heinz von Foerster a péntek 13-ára való kihegyezéssel elsősorban a túlnépesedésre akarta felhívni a figyelmet, amelyet akkoriban intenzíven vitattak. A görbe egészen az 1990-es évek elejéig meglepően jól követte a tényleges adatokat. Ezt követően azonban a globális népességnövekedés érezhetően lelassult, ezért a mai előrejelzések inkább mintegy 10 milliárd fő körüli stabilizálódással számolnak
Miért marad el a „világvége”
A világ népessége ugyan még mindig nő, de egyre lassabb ütemben. Először azért emelkedett erőteljesen az emberek száma, mert kevesebben haltak meg. Később azonban világszerte egyre kevesebb gyermeket vállaltak a családok. A népesség 1963-ban nőtt a leggyorsabban, évi több mint két százalékkal. 2020-ra ez a növekedés évi egy százalék alá csökkent.
Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) becslései szerint a 2080-as évek közepén, mintegy 10,3 milliárd fővel lesznek a legtöbben a Földön. Ezt követően a világ népessége lassan ismét csökkenni fog.
A mostani péntek sem az első bejelentett világvége
Már 1910-ben is nagy pánik tört ki a Halley-üstökös miatt. Az újságok mérgező gázokra figyelmeztettek az üstökös csóvájában, amelyek elpusztíthatnák az összes életet. Néhány kereskedő kihasználta ezt a félelmet, és gázmaszkokat, védőtablettákat vagy „kometesernyőket” árult. Az üstökös azonban elvonult, és nem történt semmi.
Később is újra és újra felbukkantak ilyen dátumok. Egy amerikai rádiós prédikátor 2011. május 21-ére jósolta az utolsó ítéletet. 2012. december 21-én pedig egy szakasz véget ért a maja naptárban, amit sokan szintén a világ végének értelmeztek.
Még a tudomány is tévedett olykor. 1972-ben az „A növekedés határai” című tanulmány arra figyelmeztetett, hogy hamarosan kifogyunk a fontos nyersanyagokból. Az emberek azonban új forrásokat és megoldásokat találtak, így sok nyersanyag még olcsóbbá is vált.
Az ilyen előrejelzések problémája mindig ugyanaz: a múltbeli folyamatokat egyszerűen egyenes vonalban vetítik ki a jövőre. Közben elfelejtik, hogy az emberek reagálnak a problémákra, és alkalmazkodnak hozzájuk. Ez a 2026. november 13-ára vonatkozó jóslatra is igaz. Az emberiség másképp fejlődött, mint ahogy azt 66 évvel ezelőtt kiszámították.
Ha tehát most úgy gondolja, hogy végre megmondhatja a véleményét a főnökének, mert pénteken úgyis vége mindennek, inkább gondolja át még egyszer.