Jó reggelt kívánok! Luca Bertuzzi vagyok, én írom a mai hírlevelet. A világ vezetői Dublinba érkeznek az Európai Politikai Közösség csúcsára, miközben az ukrajnai háború és egy enyhébb uniós–brit nyilatkozattervezet áll a középpontban.
Minden tekintet Dublinra szegeződik. Egy diplomáciával sűrűn teli hét után a reflektorfény az ír fővárosra irányul, ahol ma tartják a kilencedik Európai Politikai Közösség-csúcsot, amelyen több mint 45 ország vezetőinek részvétele várható.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tárgyalásokat várhatóan az ukrajnai háború és Oroszország Európában folytatott hibrid hadjáratai uralják majd. Az Egyesült Államok megbízottai, Jared Kushner és Steve Witkoff rövid, Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatás után érkeznek Írországba, az abu-dzabi tárgyalásokat követően.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij több kétoldalú megbeszélést tart kormányzati delegációkkal, és részt vesz a plenáris üléseken is, írja kollégám, Shona Murray. Jelen lesz az Ukrajna barátai rendezvényen is, amelyet az ír miniszterelnök, Micheál Martin és az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Andy Burnham elnököl.
Az ír rendőrség „minden eshetőségre” fokozott készültségben van, miután tegnap reggel álbombafenyegetések miatt százával kellett iskolákat kiüríteni Írországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban. A napirenden szerepel még a versenyképesség, az energiabiztonság és a migráció is, Olaszország, Dánia és az Egyesült Királyság közös nyilatkozata várható.
Foglyok cseréjéről szóló megállapodás. Felmerülhet a kérdés, mi lett az abu-dzabi tárgyalások eredménye. Az ukrajnai béketárgyalások legutóbbi fordulójának egyedüli kézzelfogható eredménye egy nagyszabású fogolycsere-megállapodás, miközben Washington készül arra, hogy javaslatait közvetlenül Putyin elé terjessze.
Ukrajna és Oroszország elvi megállapodásra jutott arról, amit Kushner a háború kezdete óta zajló legnagyobb humanitárius fogoly- szabadon bocsátásként írt le, a végleges számokat várhatóan ma erősítik meg.
Zelenszkij korábban közölte, hogy a tárgyalók oldalanként 1000 fogoly cseréjéről egyeztetnek, ami akár 1500-ra is növekedhet.
Az Egyesült Államok közvetítésével zajló, kétnapos abu-dzabi tárgyalások ugyanakkor nem hoztak áttörést sem a tűzszünet, sem a rendezést akadályozó területi viták ügyében.
Oroszország főtárgyalója, Vlagyimir Medinszkij továbbra is megkérdőjelezi Európa teljes biztonsági architektúráját, azzal érvelve, hogy „az ukrajnai konfliktus megmutatta, hogy a Jalta és Potsdam után Európában kialakított teljes biztonsági rendszer nagyon rosszul működik”.
A tárgyalóról folyó tárgyalás. A tegnapi megbeszélések után Kushner újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Putyintól az „áldását” fogja kérni ahhoz, hogy a tárgyalási formátumot kiterjesszék az európaiakra, és ezzel ténylegesen többoldalúvá tegyék.
„Ha Európa tudna kijelölni egyetlen személyt, aki a nevében beszél, az nagyobb eredmény lenne, mint rávenni az oroszokat, hogy bevonják őket a tárgyalásokba” – mondta Kushner a sajtótájékoztatón, amin Witkoffnak és Ukrajna főtárgyalójának, Rustem Umerovnak láthatóan vissza kellett fojtania a mosolyát.
Az élcelődést félretéve, az uniós képviselő egyértelmű felhatalmazással való megtalálása immár szinte megkerülhetetlennek tűnik, az olyan európai vezetők, mint Giorgia Meloni, és maga Zelenszkij részéről érkező nyomás közepette, aki arra sürgette az európai kormányokat, hogy november végéig állapodjanak meg a kérdésben.
Legfrissebb EU–Egyesült Királyság fejlemények. Tegnap az uniós nagykövetek megvitatták az EU–Egyesült Királyság közös nyilatkozat új változatát a november 20-i, nagy várakozás övezte csúcs előtt. Az ismétlődő sajtóértesülések kiszivárgása után a megbeszélést szűkített formátumban tartották, csak a nagykövetek vettek részt, és nem lehetett eszközöket bevinni.
Az Euronews által látott legfrissebb tervezett következtetésekből ugyanakkor látszik, milyen irányba tart a csúcs. Jelentősen enyhítik a legvitatottabb megfogalmazásokat, mindenekelőtt azzal, hogy elhagyják a külföldi elítéltek kitoloncolásának felfüggesztésére vonatkozó ígéretet, és ehelyett „szoros koordinációt”, a kiutasítások előzetes bejelentéséről folytatott kétoldalú tárgyalások folytatását, valamint a fogolyátadásról szóló egyeztetéseket írnak elő.
Eltávolították azt a kifejezett megfogalmazást is, amely szerint az Egyesült Királyság beleegyezne, hogy hozzájáruljon az uniós, alacsony jövedelmű régiókat támogató finanszírozási programhoz az EU villamosenergia-piacához való hozzáférésért cserébe, bár egy pénzügyi hozzájárulás lehetősége továbbra is napirenden van, külön tárgyalás tárgyaként.
Az ifjúsági mobilitás kényes kérdésében a tervezet most már egyértelműen rögzíti, hogy a felek a csúcsot követő hat hónapon belül megállapodnak a tandíjak egyenlő elbírálásáról, míg az Egyesült Királyság 2028 utáni Erasmus+ részvételére vonatkozó szövegrész kikerült.
A Youth Experience Scheme program esetében a tervezett céldátum 2030 januárja. Az agrár-élelmiszeripari szabványokra (SPS) és a kibocsátás-kereskedelmi rendszerre (ETS) vonatkozó megállapodások továbbra is szögletes zárójelben szerepelnek, az SPS esetében 2028. március 1-je van beírva, az ETS-nél pedig még nincs dátum, ami annak jele, hogy mindkettőről még folyik a tárgyalás.
Hozzák vissza a gyerekeket. Az Európai Parlament várhatóan ma fogad el egy állásfoglalást, amelyben felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül adjon vissza minden ukrán gyermeket, akit erőszakkal Oroszországba hurcoltak vagy megszállt területekre vittek át, és leszögezi, hogy sorsukat nem szabad alku tárgyává tenni a háború befejezéséről szóló tárgyalásokon.
Az EP-képviselőknek tegnap elmondva az EU külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas közölte, hogy több mint 20 500 gyermeket deportáltak illegálisan. A deportálásokat államilag irányított kampányként írta le, amelynek célja az ukrán identitás eltörlése, és hangsúlyozta, hogy „minden bizonyíték arra utal, hogy emberiesség elleni bűncselekményről van szó”.
Közeleg a tél. Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium helyettes államtitkára és Jevgenyij Hmara ukrán védelmi miniszter részt vesz a hétfői, védelmi témájú Külügyek Tanácsán, amelynek középpontjában Ukrajna ellenálló képességének megerősítése áll a tél előtt.
Az EU védelmi tárgyalásokat tervez Dohában, hogy erősítse a biztonsági kapcsolatokat az öböl menti országokkal
Katarban akkreditált uniós nagykövet, Antonino Maggiore az Euronewsnak elmondta, hogy Európa tervezi a védelmi együttműködés erősítését Katarral és az öböl menti országokkal, mivel „minden válság lehetőségeket hoz”, miközben a régióval folytatott politikai és gazdasági együttműködés elmélyítésére is törekszik.
Az Európai Unió és Katar mélyítik védelmi együttműködésüket, és „a biztonság alapvető a jelenlegi geopolitikai helyzetben, és közös érdek”, mondta az EU új katari nagykövete, Antonino Maggiore az Euronewsnak Dohában.
Maggiore az EU Katarral és az öböl menti országokkal folytatott védelmi együttműködési törekvéseit két fő cél mentén írta le: összekapcsolni a magán védelmi iparvállalatokat egy új platformon keresztül, valamint bemutatni az EU közös védelmi ipari politikáit Katarnak és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) országaiban.
Az Euronewsnak adott, széles körű témákat érintő interjúban, katari megbízatása kezdetén Maggiore elmondta, hogy az EU és Katar védelmi technológiáról és mesterséges intelligenciáról szóló szemináriumot szervez Dohában december 3-án, hogy összekapcsolja a magánszektorbeli szereplőket, „egy platformot teremtve, amelyen védelmi iparunk együtt dolgozhat a katari partnerekkel, és lehetőség szerint a GCC országaiból érkező szereplőkkel is”.
Aadel Haleem számol be róla.
További hírek szerkesztőségeinkből
Egy portugál vállalatcsoport gyárt majd alkatrészeket a svéd Saab vadászgépekhez
Egy svéd cég partnerséget jelentett be a portugál Vangest ipari csoporttal, amely Portugáliában nyolc összetett alkatrészt fog gyártani a Gripen E/F vadászgépekhez. A svéd gép az egyik lehetséges opció a portugál légierő F–16-os flottájának megújítására. Diana Rosa Rodrigues hozta a részleteket.
Iskolákat ürítettek ki Olaszországban, Írországban és az Egyesült Királyságban, miután álbombafenyegetések érkeztek, amelyek Melonit is célba vették
Olasz miniszterek szerint tudatos stratégia állhat a félelemkeltés mögött, miután hasonló álfenyegetések érték az iskolákat Nagy-Britanniában és Írországban, valamint médiumokat Bulgáriában. További részletek.
Irán visszautasítja Franciaország „alaptalan vádjait” a hűtőszekrények elleni kibertámadások ügyében
Teherán ehelyett a francia kormányt okolja az októberben több száz hűtőszekrényt érintő kibertámadásokért. Jonathan Benton számol be az ügyről.
Erre is figyelünk
- A kilencedik Európai Politikai Közösség-csúcsot Dublinban rendezik. Részt vesz rajta António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Kaja Kallas, az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
- A felkészültségért és válságkezelésért felelős biztos, Hadja Lahbib Grönlandra látogat.
- A bővítésért felelős biztos, Marta Kos Varsóba utazik, hogy megnyissa a harmadik EU–Ukrajna Befektetési Konferenciát, és találkozzon Olekszandr Kravcsenko ukrán gazdasági és környezetvédelmi miniszterrel, valamint Liina Vahtras észt gazdasági és ipari miniszterrel.
- A védelemért és űrügyekért felelős biztos, Andrius Kubilius Olaszországba utazik, ahol találkozik Adolfo Urso olasz ipari miniszterrel és Guido Crosetto védelmi miniszterrel.
- Folytatódik az Európai Parlament brüsszeli miniplenáris ülése. Az EP-képviselők az Oroszország elleni további uniós szankciókról vitáznak, és szavaznak a kényszerrel Oroszországba deportált ukrán gyermekekről szóló állásfoglalásról.
Mára ennyi.