A tisztább levegő számos, messzire ható előnnyel járhat: csökkentheti az egészségügyi rendszerek terhelését, növelheti a termelékenységet és a gazdasági növekedést.
A finom részecskeszennyezés szintjének a WHO ajánlásai szerinti csökkentése évente több mint kilencmillió életet menthetne meg egy november 10-én közzétett új jelentés szerint. A jelentés akkor látott napvilágot, amikor a világ vezetői az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vitatják a COP31 klímakonferencián Törökországban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Egyesült Királyságban működő Cambridge-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a finom részecskeszennyezés (PM2.5) ajánlott szintjeinek elérése egyetlen év alatt becslések szerint 9.4 millió halálesetet előzhetne meg, míg a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációjának csökkentése hozzávetőleg 1.1 millió halálesetet akadályozhatna meg vagy halaszthatna el.
A kültéri légszennyezés világszerte az egyik legnagyobb környezeti fenyegetés az emberi egészségre, és számos betegség kialakulásához járul hozzá, a szív- és tüdőbetegségektől egészen a demenciáig.
A WHO 2021-ben frissítette levegőminőségi irányelveit, és több szennyező anyagra, köztük a PM2.5-re is szigorúbb ajánlott éves maximális értékeket állapított meg, a határértéket 10-ről 5 mikrogrammra köbméterenként (μg/m³) csökkentve, valamint a NO2 esetében 40-ről 10 μg/m³-re mérsékelve.
Számos ország, különösen az alacsony és közepes jövedelmű államok azonban még messze vannak attól, hogy elérjék ezeket a célokat. A tanulmányban vizsgált 136 országban az átlagos éves PM2.5-koncentráció 30.44 μg/m³ volt, vagyis több mint hatszorosa a WHO által ajánlott határértéknek.
E két légszennyező anyag kibocsátásának mérséklése a legnagyobb előnyöket az alacsony és közepes jövedelmű országokban hozná, amelyek jelenleg viselik a legnagyobb terhet. A szerzők rámutattak, hogy ezekben az országokban a levegő minősége általában romlott az átfogó urbanizációval, a gazdasági fejlődéssel, valamint az autók és más gépjárművek használatának növekedésével párhuzamosan.
„A WHO levegőminőségi irányértékeinek betartása nem lesz egyszerű, de az alacsony és közepes jövedelmű országok számára létfontosságú lehetőség, hogy ahogy népességük növekszik és városaik terjeszkednek, egészségesebb jövőt alakítsanak ki” - mondta Haneen Khreis, a cambridge-i egyetem tanulmányának egyik levelező szerzője (forrás: angol)
A korai halálozások megelőzésén túl a légszennyezés csökkentése jelentősen mérsékelhetné azoknak az embereknek a számát is, akiknél szív- és tüdőbetegségek alakulnak ki, például koszorúér-betegség, stroke, asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy demencia.
A tanulmány szerint az ajánlott PM2.5-szintek elérése évente 2.8 millióval kevesebb COPD-esetet, 1.1 millióval kevesebb demenciás esetet, 7.3 millióval kevesebb koszorúér-betegséget és 2.3 millióval kevesebb stroke-esetet eredményezhetne.
Mivel a megelőzhető halálesetek többsége szívinfarktusokhoz és stroke-hoz kapcsolódik, a szerzők hangsúlyozták, mennyire fontos a légszennyezés visszaszorítása a szív- és érrendszeri betegségek terhének csökkentése érdekében.
Hatás az egészségen túl
A tisztább levegő előnyei az egészségügyön is túlmutatnának, és jelentős gazdasági hasznot termelnének.
A WHO ajánlásainak teljesítése az évente csökkenő halálozási kockázat révén Int$8.4 trillion értékű, az országok közötti vásárlóerő-különbségekre kiigazított társadalmi jóléti nyereséget hozhatna. Ez nagyjából a tanulmányban szereplő 136 ország együttes bruttó hazai terméke (GDP) 10.7 százalékának felel meg.
A tisztább levegő közvetlen piaci megtakarításokat is eredményezne az egészségügyi kiadások csökkentése és a munkaerő termelékenységének megőrzése révén. A WHO irányelveinek betartása évente Int$11.8 billion közvetlen orvosi költségmegtakarítást jelenthetne a koszorúér-betegség, Int$5.9 billion megtakarítást a stroke és Int$8.6 billion megtakarítást a demencia kezelésében, valamint további, tízmilliárdos nagyságrendű megtakarítást a munkahelyi termelékenység megőrzésével.