Az ötcsillagos szállodák vendégéjszakáinak száma 2008 óta több mint megduplázódott. Róma vezeti a rangsort, de a luxusturizmus továbbra is 17 tartományra koncentrálódik.
A luxusturizmus egyre nagyobb értéket képvisel az olasz gazdaság számára. 2025-ben az ötcsillagos és az ötcsillagos luxus kategóriájú szállodák 10,4 milliárd euró közvetlen turisztikai költést generáltak, ami az egész szállodaipari forgalom 17,3 százalékának felel meg, amelyet valamivel több mint 60 milliárd euróra becsülnek. A különbség a középkategóriás létesítményekhez képest jelentős: egy-egy éjszakai tartózkodás egy luxusszállodában átlagosan 702 eurónyi turisztikai költést eredményez, szemben a szállodai átlag 209 eurójával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A növekedést egy, a Demoskopika intézet által készített tanulmány szemlélteti, amely a felső kategóriás szegmensre fókuszál, és amelynek főbb adatait az ANSA ismertette. A számok azt mutatják, hogy a piac sokkal gyorsabban bővült, mint az olasz vendéglátás egésze: 2008 és 2025 között a luxusszállodákban eltöltött vendégéjszakák száma 111,1 százalékkal nőtt, miközben az összes szállodai létesítményben mindössze 14,5 százalékos növekedést regisztráltak.
2025-ben az ötcsillagos létesítményekben eltöltött vendégéjszakák száma csaknem 14,9 milliót ért el, több mint 4,9 millió érkezéssel. 2024-hez képest az érkezések száma 5 százalékkal, a vendégéjszakáké 5,7 százalékkal emelkedett. Ez a bővülés megerősíti a nagyobb költőképességű nemzetközi vendégkör növekvő szerepét, ugyanakkor rámutat a területi eloszlás továbbra is erősen egyenlőtlen jellegére.
Róma vezeti a luxusturizmust, 17 megye koncentrálja a vendégéjszakák csaknem 80 százalékát
Az olaszországi felsőkategóriás szálláshelyek földrajzi eloszlását néhány nagy központ uralja. A Demoskopika által kidolgozott Elite Index (Exclusive Luxury & International Tourism Evaluation) szerint a rangsor élén Lazio, Trentino-Alto Adige, Campania, Valle d'Aosta és Szardínia áll.
Lazio gazdasági értelemben is az első helyen áll: 2025-ben a tanulmány szerint 2,3 milliárd euró közvetlen turisztikai költést generált a luxus szegmensben, ami a nemzeti összérték 21,7 százalékának felel meg. Ezt követi Trentino-Alto Adige 1,7 milliárd, Veneto 1,4 milliárd, Lombardia 1,3 milliárd és Toszkána 1 milliárd euróval.
Megyei szinten Róma a fő úti cél, és önmagában az összes felsőkategóriás szállodai vendégéjszaka 19,7 százalékát gyűjti be. Bolzanóval, Velencével, Firenzével és Milánóval együtt a nemzeti vendégéjszakák 53,4 százalékát koncentrálja. Ha a kutatás által azonosított 17 fő luxusközpontot vizsgáljuk, a részesedés 79,2 százalékra emelkedik.
A területi egyenlőtlenségeket azonban egy másik adat szemlélteti a legjobban: 25 olasz megyében egyetlen ötcsillagos szálloda sincs. 2025-ben ebbe a kategóriába összesen 809 létesítmény tartozott, 38-cal több, mint az előző évben, csaknem 110 ezer férőhellyel. Ezek azonban a nemzeti szállodai férőhely-kapacitásnak mindössze 4,8 százalékát teszik ki.
Verseny Spanyolországgal és Franciaországgal: Olaszország az egyik legnagyobb európai piac
A luxusturizmus növekedése egyre inkább a nagy költőképességű utazókra szabott európai verseny része. Olaszország kiinduló helyzete erős a turisztikai piac méretét tekintve: az Eurostat adatai szerint 2025-ben mintegy 535 millió vendégéjszakát regisztráltak minden típusú szálláshelyen, megelőzve Spanyolországot (513 millió), Franciaországot (472 millió) és Németországot (440 millió). A négy ország együtt az Európai Unió vendégéjszakáinak több mint 60 százalékát adja.
A kép azonban megváltozik, ha a turisztikai intenzitást, vagyis a vendégéjszakák számát a lakossághoz viszonyítva vizsgáljuk: Spanyolország 10,4 éjszakát regisztrál egy lakosra, szemben Olaszország 9,1 és Franciaország 6,9 éjszakájával. Olaszország tehát a turizmus volumene alapján a kontinens egyik fő piaca, ugyanakkor még mindig vannak tartalékai arra, hogy növelje az egyes látogatók által generált gazdasági értéket, és erősítse a felső kategóriás tartózkodások vonzerejét.
Az szállodai befektetések szintén azt mutatják, mennyire versengő ez az ágazat. A BNP Paribas Real Estate 2025-ös európai szállodapiaci jelentése szerint Spanyolország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország együtt az európai szállodai beruházások több mint felét koncentrálták. Spanyolországban 3,3 milliárd euró, az Egyesült Királyságban 4 milliárd euró értékű befektetést regisztráltak, míg Olaszország magas, mintegy 1,8 milliárd eurós volument tartott fenn. Az olasz piac az európai szállodai befektetések 9 százalékát képviseli, szemben Spanyolország 16,4 és Franciaország 14,9 százalékával.
Egy másik érdekes elem a felsőkategóriás létesítmények alakulásából olvasható ki: az európai piacon 2025-ben a rendelkezésre álló szobára jutó bevétel (RevPAR) 3,8 százalékkal nőtt a felső kategóriás szegmensben, miközben 1,9 százalékos visszaesést jegyeztek fel az olcsó, budget szállodákban. Ez annak a jele, hogy a felső kategóriás szegmens iránti kereslet stabilabb, mint az olcsóbb kategóriáké, miközben a háztartások vásárlóereje továbbra is befolyásolja az utazási döntéseket.
Az olasz kihívás a koncentráció és a szezonalitás leküzdése
A bevételek növekedése nem fordul automatikusan kiegyensúlyozottabb lehetőségeloszlásba. A Demoskopika által fő költőpiacoknak tekintett tizenegy nemzetközi piac, vagyis Németország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Svájc, Ausztria, Spanyolország, Hollandia, Kanada, Ausztrália és Japán az olasz szállodákban eltöltött külföldi vendégéjszakák 62,2 százalékát adja. A szállodai létesítmények összességében ezek a látogatók 2025-ben a turisztikai költés különböző elemeit figyelembe véve 21,4 milliárd eurós forgalmat generáltak volna. Németország és az Egyesült Államok az első két piac, rendre 6,39 és 4,69 milliárd euróval.
A Demoskopika szerint a kérdés nem csupán az, hogy növeljék a luxusszállodák számát, hanem hogy jobban kihasználják a meglévőket, és meghosszabbítsák azok éves működését. A felsőkategóriás létesítmények ágykihasználtsága a tanulmány szerint jócskán elmarad a 37,1 százalékos országos átlagtól, különösen azokon a dél-olaszországi területeken, ahol a kínálat újabb keletű vagy erősen szezonális.
Az összeköttetések, a szolgáltatások és a szezonalitás csökkentése így döntő tényezővé válnak a luxus úti célok térképének bővítésében, a nagy műemlékvárosokon és a már bejáratott helyszíneken túl. A szegmens növekedése lehetőséget jelent Olaszország számára, a kihívás azonban az lesz, hogy a nemzetközi vonzerőt a terület egészére kiterjedő, szélesebb gazdasági előnnyé alakítsák.