A hamis értesítésektől a csendben fizetős előfizetéssé váló ingyenes próbaidőszakokig az évek óta várt Digitális Méltányossági Törvény megnevezné és betiltaná azokat a csapdákat, amelyek a felhasználókat kattintásra, költekezésre és előfizetésre késztetik.
Az Európai Bizottság tervei szerint teljesen betiltana tízféle manipulatív weboldal- és alkalmazásdizájnt, azoktól a hamis állításoktól kezdve, hogy fogyóban a készlet, egészen az előre bejelölt extra szolgáltatásokig és a zaklató felugró ablakokig, derül ki a Digital Fairness Act tervezetéből, amelybe az Euronews betekintést kapott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szerdán bemutatandó javaslat megtiltaná a zsákmányládákat és a „pay‑to‑win” funkciókat a gyerekeknek szánt videojátékokban, kötelezővé tenné egy „itt mondja fel a szerződést” gombot az online előfizetéseknél, és lehetővé tenné, hogy a Bizottság a vállalatokat globális árbevételük akár 6 százalékára rúgó bírsággal sújtsa.
A Bizottság hatásvizsgálata szerint a szabályok 2025 és 2035 között 88,4 milliárd eurónyi pénzügyi veszteségtől óvnák meg a fogyasztókat. Ha az igazságtalan gyakorlatok miatti időveszteséget is beleszámítják, az éves haszon 13,7 milliárd euróra tehető, szemben az üzleti szektort terhelő, évi 678 millió eurós visszatérő költséggel, miután a különböző intézkedések átfedéseit figyelembe veszik.
A Bizottság egyik szóvivője az Euronews Nextnek azt mondta, hogy a testület „nem kommentálja a kiszivárgott információkat”.
A tervezet az EU 2005‑ös tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvét váltaná fel egy rendelettel, amely közvetlenül alkalmazandó mind a 27 tagállamban.
A szöveg középpontjában a „dark patterns” új listája áll, amelyeket minden körülmények között tisztességtelennek minősítenének. Ez azt jelenti, hogy a hatóságoknak többé nem kellene esetről esetre bizonyítaniuk az okozott kárt.
Ez a következőkre terjed ki:
- ha a lemondás aránytalanul nehezebb, mint a regisztráció
- az árak vagy az automatikus megújítás feltételeinek elrejtése
- hamis látszat keltése, hogy nincs más választási lehetőség
- hamis vagy nem kellően alátámasztott állítások a termék elérhetőségéről vagy népszerűségéről
- hiányt vagy szűkös készletet jelző figyelmeztetések ismételgetése a fizetési folyamat során
- előre bejelölt opciók, amelyek további termékeket vagy nagyobb mennyiséget adnak a kosárhoz
- amikor az elutasítást rossz döntésként állítják be
- a fogyasztók többszöri rábeszélése már meghozott döntésük megváltoztatására
- zavaró, kettős tagadások használata
- hamis értesítések, amelyek azt sugallják, hogy valaki kapcsolatba lépett a felhasználóval
A Bizottság új trükkökkel is kiegészíthetné a listát anélkül, hogy ismét a jogalkotókhoz kellene fordulnia.
A tervezet megtiltja az úgynevezett drip pricing gyakorlatát is, amikor az elkerülhetetlen díjak csak a fizetéskor jelennek meg. Betiltja az olyan „was/now” árkedvezményeket, amelyeket a gyártó által ajánlott árhoz viszonyítva számítanak ki, nem pedig egy versenytárs tényleges árának alapján, és feketelistára teszi a dropshippinget végző kereskedők félrevezető állításait.
A gyerekekre különös figyelmet fordítanak. A fizetős zsákmányládákat és a pay‑to‑win mechanikákat betiltanák a kiskorúak számára készült videojátékokban. A játékbeli valutáknál fel kellene tüntetni a valós pénzbeli értéket, és gyermekek esetében alapértelmezés szerint ki kellene kapcsolni őket, hacsak a szülő kifejezetten jóvá nem hagyja a használatukat.
A kiskorúak profilalkotásán alapuló hirdetések tilalma valamennyi kereskedőre vonatkozna, nem csak azokra a nagy platformokra, amelyeket már lefed a Digital Services Act.
Valamennyi felhasználó jogot kapna arra, hogy kikapcsolja az automatikus lejátszást, a saját tevékenységükkel össze nem függő értesítéseket, a sorozat jellegű jutalmakat, valamint azokat a chatbotfunkciókat, amelyek mesterséges kapcsolatok szimulálásával próbálják fenntartani az elköteleződést.
Az ingyenes próbaidőszakok a jövőben nem válhatnának fizetős előfizetéssé a fogyasztó aktív jóváhagyása nélkül. Az ügyfelek értesítést kapnának az automatikus megújítás előtt, és joguk lenne élő ügyintézővel beszélni az ügyfélszolgálaton.
Az EU fogyasztóvédelmi jogában elsőként a tervezet szabályokat állapít meg a mesterséges intelligencián alapuló vásárlási ügynökökre. A felhasználók dönthetnék el, mely vásárlásokhoz szükséges az ő jóváhagyásuk, és az ügynököknek egyértelműen jelezniük kellene a szponzorált ajánlásokat.
A rendelet a hatálybalépésétől számított 12 hónap múlva lenne alkalmazandó. Előbb azonban az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is meg kell állapodniuk róla.
Német ellenállás
A javaslat már most ellenállásba ütközik Berlinben. Egy 14. október keltezésű, Agence Europe által ismertetett „non‑paperben” a német kormány azt állította, hogy a meglévő fogyasztóvédelmi irányelveket kellene módosítani, nem pedig egy új, horizontális jogszabályt létrehozni.
Azt is közölte, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv rendeletté alakításának indokoltsága „még nem bizonyított kellőképpen”.
Michael McGrath fogyasztóvédelmi biztos, aki a dossziét irányítja, igyekszik megnyugtatni az iparág szereplőit.
A Brüsszelben tavaly tartott kiskereskedelmi csúcstalálkozón, az Euronews beszámolója szerint, úgy jellemezte a jogszabályt, mint „egyszerre fogyasztóbarát és vállalkozásbarát kezdeményezést”, amely csökkentené az adminisztratív terheket.