Ahogy az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai egyre kevésbé hagyhatók figyelmen kívül, a COP31 az egészségügyi rendszereket és alkalmazkodóképességüket állítja az ENSZ klímakonferenciája első napi vitáinak középpontjába.
A globális klímafinanszírozásnak csak töredéke jut el az egészségügyi ágazathoz, ezért az egészségügyi rendszerek nehezen tudnak felkészülni a szélsőséges hőhullámok, árvizek és aszályok növekvő hatásaira, figyelmeztettek a kutatók hétfőn a COP31-en.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az egészségügy finanszírozása csak egy nagyon-nagyon kis szelete, mindössze az összes klímafinanszírozási kiadás 1 százaléka” mondta Dennis Tänzler, az Adelphi Research ügyvezető igazgatója, egy független, környezeti és fejlesztéspolitikai kérdésekre szakosodott elemző intézet munkatársa.
A finanszírozási hiány akkor jelentkezik, amikor az emelkedő hőmérsékletek növelik az egészségügyi szolgáltatások iránti igényt, veszélyeztetik az egészségügyi infrastruktúrát, és emberek millióit teszik ki a hőhöz kapcsolódó megbetegedéseknek.
2023-ban a hőség világszerte becslések szerint 710 000 halálesettel hozható összefüggésbe, amelyek mintegy 71 százaléka ember okozta éghajlatváltozásnak tulajdonítható, a 2026-os Lancet Countdown-jelentés szerint az éghajlatváltozás és az egészség kapcsolatáról. (forrás: angol)
„És ez még nem is volt a legforróbb év” mondta Stella Hartinger, a Lancet Countdown latin-amerikai regionális igazgatója. „Azóta 2024 még nehezebb év volt, aztán 2025, és most 2026. Tehát ezek az értékek tovább fognak emelkedni.”
Idén csak Európában a nyár folyamán az előzetes becslések szerint több mint 30 000-rel nőtt a többlethalálozás, és a június 22. és 28. között tapasztalt hőhullám idején önmagában mintegy 16 000 többlethalálesetet becsültek, az ENSZ (forrás: angol) szerint.
Az egészségügyi rendszerek felkészítése
Brazília jól mutatja, milyen kihívással szembesülnek azok az országok, amelyek megpróbálják egészségügyi rendszerüket az egyre melegebbé váló éghajlathoz igazítani. Az országban egyetemes, közpénzből finanszírozott egészségügyi rendszer működik, de a növekvő klímakockázatok és a mély társadalmi egyenlőtlenségek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak arra, hogy ez a rendszer képes legyen megvédeni a legsebezhetőbb közösségeket.
Daniel Porcel, a brazil Talanoa Institute munkatársa szerint a finanszírozás továbbra is komoly akadálya annak, hogy az ország egészségügyi rendszerét felkészítsék, különösen a nagyvárosoktól távol élő, sérülékeny közösségek védelme, valamint a kórházak és más egészségügyi létesítmények egyre szélsőségesebb időjárással szembeni ellenálló képességének biztosítása terén.
„Hogyan tesszük felkészültté a SUS-t az új éghajlati valóságra?” tette fel a kérdést Porcel, a Brazília lakosságának ingyenes ellátást nyújtó Sistema Único de Saúde (SUS) rendszerére utalva.
Brazília tavaly hagyta jóvá nemzeti éghajlatváltozási alkalmazkodási tervét, amely 16 ágazati tervet tartalmaz, köztük egyet, amely kifejezetten az egészségügyre fókuszál. Porcel szerint azonban további beruházásokra van szükség az egészségügyi infrastruktúra megerősítéséhez, az egészségügyi szakemberek képzéséhez és a klímakockázatoknak leginkább kitett közösségek védelméhez.
A finanszírozási rés egy globális problémakör része. Miközben a kormányok mindinkább felismerik az éghajlatváltozás egészségügyi következményeit, az egészségügyi rendszerek felkészítésébe irányuló beruházások nem tartanak lépést a kockázatokkal.
Az emelkedő hőmérsékletek a háztartásokra is gazdasági terhet rónak, derül ki az Adelphi Research egy külön elemzéséből, amely nyolc országra terjedt ki: Bangladesre, Brazíliára, Franciaországra, Indiára, Indonéziára, Olaszországra, Nigériára és Dél-Afrikára.
A hőstressz arra kényszeríti a munkavállalókat, hogy csökkentsék munkaidejüket, több szünetet tartsanak vagy teljesen leálljanak a munkával, miközben a hőhöz köthető megbetegedések növelik a zsebből fizetendő egészségügyi kiadásokat, különösen azokban az országokban, ahol korlátozott a hozzáférés az egészségbiztosításhoz és a fizetett betegszabadsághoz.
A mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók különösen ki vannak téve a kockázatnak. Bangladesben, Indiában, Indonéziában és Nigériában ezekben az ágazatokban a munkavállalók már most évente nagyjából 20 munkanapnak megfelelő időt vagy annál is többet veszítenek el a hőstressz miatt, állítja Tänzler.