Az abu-dzabi béketárgyalásokon részt vevő ukrán és orosz delegációk összetétele támpontot adhat arra, miről lehet szó zárt ajtók mögött, mivel kilenc hónap után először folytatódnak az USA által közvetített tárgyalások.
Ukrajna és Oroszország november 10-11-én Abu-Dzabiban tér vissza a tárgyalóasztalhoz, kilenc hónappal az Egyesült Államok közvetítésével folytatott legutóbbi tárgyalási forduló után. Küldöttségeik összetétele támpontot ad arra, hogy az egyes felek mit remélnek elérni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kijev nagyrészt ugyanahhoz a csapathoz ragaszkodik, amely a korábbi fordulókban is részt vett, jelezve, hogy következetesen egy tűzszünet elérésére törekszik, első lépésként egy átfogóbb békemegállapodás felé.
Moszkva ezzel szemben magas rangú katonai és diplomáciai tisztségviselőket küld, köztük Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest, aki a 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója előtt segített megfogalmazni Oroszország átfogó biztonsági követeléseit a NATO-val szemben.
Az, hogy ő is a delegáció tagja, felveti annak lehetőségét, hogy a Kreml a tárgyalásokat Ukrajnán túl, Európa tágabb biztonsági architektúrájára is ki akarja terjeszteni, különösen azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök felvetette; egy esetleges megállapodás Ukrajnán túlmutathat.
Ukrajna: folytonosság a tűzszünet szorgalmazásában
Az ukrán delegáció élén ismét a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője, Rusztem Umerov áll, aki korábban is központi szerepet játszott a Moszkvával folytatott tárgyalásokon.
Csatlakozik hozzá Kirilo Budanov, Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetője, David Arakhamia, az elnök kormánypártjának, a Nép Szolgája parlamenti frakciójának vezetője, valamint Serhij Kislicia, az elnöki iroda első helyettes vezetője.
Arakhamia a múlt héten Washingtonban is járt, ahol csütörtökön részt vett a Fehér Házban tartott megbeszélésen, amelyet Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyje vezetett, az orosz megszállás alatt álló Oleshkiben kihirdetett humanitárius tűzszünetet követően.
Mind a négyen részt vettek a korábbi tárgyalási fordulókban, ami folytonosságot biztosít Kijev számára, miközben tűzszünetet próbál elérni, és garanciákról tárgyal az újabb orosz agresszióval szemben.
Ukrajna többször jelezte, hogy kész különböző tűzszüneti formákat is mérlegelni, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy bármely szélesebb megállapodás megvédje szuverenitását, és hiteles biztonsági garanciákat nyújtson.
Az érdemben változatlan tárgyalódelegáció arra utal, hogy Kijev a megújuló egyeztetések előtt nem kívánja gyökeresen felülvizsgálni álláspontját, hanem fenn kívánja tartani eddigi megközelítését.
Oroszország: ismerős arc, jelentős kiegészítéssel
Az orosz delegációt ismét Vlagyimir Medinszkij vezeti, a Kreml egyik tanácsadója és volt kulturális miniszter, aki korábban is Moszkva képviseletében tárgyalt Ukrajnával.
A háború elszánt támogatója Medinszkij szerkesztette a 2025 januárjában megjelent, háromkötetes „Military History of Russia” tankönyvet, amely az ukrajnai háborút a Szovjetunió náci Németország elleni harcának folytatásaként mutatja be.
A diákoknak szánt könyv azt állítja, hogy Oroszországot „rákényszerítették” arra, hogy 2022 februárjában lerohanja Ukrajnát a NATO bővítési politikája és az Ukrajna oroszbarát elnökét, Viktor Janukovicsot 2014-ben megbuktató események miatt, amelyeket a „Nyugat által támogatott puccsnak” nevez.
A háromkötetes mű Ukrajnát „agresszív, Oroszország-ellenes hídfőállásnak” nevezi, és a „harctéri hősiességet” hangsúlyozza, miközben párhuzamot von a modern orosz hadműveleti taktikák és a második világháború, Oroszország szóhasználatával „a Nagy Honvédő Háború” idején alkalmazott szovjet hadseregtaktikák között.
2014-ben, amikor Oroszország először megtámadta Ukrajnát, Medinszkij, aki akkor Oroszország kulturális minisztere volt, olyan dokumentumot adott ki, amelyben kijelentette, hogy „Oroszország nem Európa”, és azt állította, hogy a kontinens többi része erkölcsileg alacsonyabb rendű.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Medinszkij Oroszország más nemzetekkel szembeni felsőbbrendűségét próbálta bizonyítani: 2013-ban azt mondta, hogy Oroszország „kitartása” a 20. századi katasztrófák során azt mutatja, hogy az orosz népnek „van egy extra kromoszómája”.
Visszatérése arra utal, hogy Moszkva tárgyalási megközelítése nem változik, ugyanakkor a magas rangú diplomáciai és katonai tisztségviselők bevonása kérdéseket vet fel a megbeszélések várható terjedelmével kapcsolatban.
Köztük van Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes is, aki most először csatlakozik az ukrajnai béketárgyalásokhoz.
Rjabkov felügyeli Oroszország kapcsolatait az Egyesült Államokkal, valamint a fegyverzetellenőrzési és nonproliferációs ügyeket, beleértve Irán nukleáris programját is.
Szorosan részt vett Moszkva 2021 decemberében Washingtonhoz és a NATO-hoz intézett biztonsági követeléseinek kidolgozásában, közvetlenül azelőtt, hogy Oroszország elindította teljes körű invázióját.
Ezek a javaslatok a NATO további bővítésének, így Ukrajna esetleges csatlakozásának leállítását, valamint a szövetség katonai jelenlétének korlátozását követelték Kelet-Európában, gyakorlatilag a szervezet 1997 előtti pozícióira való visszalépését célozva.
Moszkva a hadgyakorlatok és rakétatelepítések korlátozását is követelte, valamint a határokon kívül állomásoztatott nukleáris fegyverekre vonatkozó megkötéseket.
Az Institute for the Study of War (ISW) nevű szervezet azt valószínűsítette, hogy Moszkva Rjabkov e követelésekkel kapcsolatos tapasztalatait felhasználhatja Ukrajna azon erőfeszítéseinek gyengítésére, amelyek a háború utáni biztonsági garanciák megszerzésére irányulnak.
Az Egyesült Államokban működő agytröszt felhívta a figyelmet más orosz delegáltak, köztük Medinszkij és Mihail Galuzsin külügyminiszter-helyettes tárgyalási múltjára is, akik korábban ragaszkodtak ahhoz, hogy minden rendezés érintse azt, amit Moszkva a háború „gyökérokainak” nevez.
Az ISW szerint az orosz delegáció összetétele kétségeket vet fel a Kreml valódi tárgyalási hajlandóságával kapcsolatban.
Rjabkov részvétele néhány nappal azután következik, hogy Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta Kirill Dmitriev orosz megbízottat, és felvetette, hogy egy esetleges megállapodás Ukrajnán is túlterjedhet.
„Meg fog születni egy megállapodás. Nagy megállapodás lesz, és többről fog szólni, mint Ukrajnáról” - mondta Trump, hozzátéve, hogy az akár egész Európát is érintheti.
Noha sem Washington, sem Moszkva nem pontosította, hogy a NATO szélesebb biztonsági berendezkedése napirendre kerül-e, Trump kijelentései és Rjabkov kinevezése ismét ráirányították a figyelmet erre a lehetőségre.
Oroszország emellett elküldi Jurij Zsigarlovszkit, a vezérkar fő műveleti igazgatósága helyettes vezetőjét, amely a hadműveleti tervezésért és műveletekért felel.
Az orosz delegáció pénteken Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozott egy Biztonsági Tanács-ülésen, amelyet részben a tárgyalásokra való felkészülésnek szenteltek.
A magas rangú katonai és diplomáciai tisztségviselők jelenléte arra utal, hogy a megbeszélések a politikai és biztonsági kérdések széles körére is kiterjedhetnek, bár továbbra sem világos, hogy Moszkva hajlandó-e engedni régóta hangoztatott követeléseiből.