A Bank becslése szerint az országos ráta 2021-ben mért 17%-ról 2025-re 5,8%-ra csökkent, 3,7 millió ember lépett a küszöb fölé. A kormány külön 3,6%-os értéket jelent az első kilenc hónapra 2026-ban.
Üzbegisztán országos szegénységi rátája 2021-ben 17%-ról 2025-re 5,8%-ra csökkent a Világbank szegénységről és egyenlőségről szóló értékelése szerint. Egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón az ország Foglalkoztatási és Szegénységcsökkentési Minisztériuma arról számolt be, hogy 2026 első kilenc hónapjában tovább, 3,6%-ra esett vissza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Világbank becslése szerint 2021 és 2025 között mintegy 3,7 millió ember emelkedett a nemzeti szegénységi küszöb fölé.
A Bank felső közepes jövedelmű országokra vonatkozó, vásárlóerő-paritással korrigált, napi 8,30 dolláros szegénységi küszöbével számolva Üzbegisztán szegénységi rátája ugyanezen időszakban 38,1%-ról 12,4%-ra csökkent.
A mintegy 21 millió emberből, aki Európában és Közép-Ázsiában e fölé a nemzetközi küszöb fölé került, közel 40% Üzbegisztánban élt. A Világbank szerint ez az országot a 2000 óta feljegyzett 15 legnagyobb szegénységcsökkentési epizód közé sorolja világszinten.
„A több munkahely és a magasabb bérek voltak Üzbegisztán szegénységcsökkentési előrehaladásának fő hajtóerői” – mondta Najy Benhassine, a Világbank közép-ázsiai divíziójának igazgatója az Euronewsnak.
Magasabb bérek és több munkahely hajtja az előrehaladást
Az értékelés szerint a béremelkedések 6,1 százalékponttal járultak hozzá ahhoz a 8,4 százalékpontos szegénységcsökkenéshez, amelyet 2022 és 2025 között mértek. A bérből és fizetésből élők számának bővülését szintén a csökkenést támogató tényezőként azonosították.
A legalacsonyabban fizetett munkavállalók reálbérei inflációval korrigálva évente legalább 11 - 12%-kal nőttek.
Az üzbegisztáni népesség legszegényebb 20%-ába tartozó férfiak körében a foglalkoztatási ráta 2022-ben 38%-ról 2025-re 65%-ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a bérből és fizetésből élők aránya 18%-ról 46%-ra nőtt.
A Világbank ugyanakkor problémákat azonosított a foglalkoztatás minőségével és stabilitásával kapcsolatban. A szegény, bérből élő férfiak mintegy 60%-a informálisan dolgozik, miközben több mint 40% rendszertelen, ideiglenes vagy szezonális munkakörben foglalkoztatott.
„Az ilyen körülmények között dolgozó munkavállalók nagyobb jövedelmi bizonytalansággal szembesülnek, és kevesebb lehetőségük van gazdasági biztonságuk javítására” – mondta Benhassine az Euronewsnak.
Ettől függetlenül Üzbegisztán Foglalkoztatási és Szegénységcsökkentési Minisztériuma arról számolt be, hogy 2026 első kilenc hónapjában 824 000 embert helyeztek el állandó munkahelyen, és 980 000 informális munkavállaló foglalkoztatása vált formálissá.
Növekvő középosztály
A Világbank értékelése szerint Üzbegisztán népességének a középosztályba sorolt aránya 2021-ben 37%-ról 2025-re több mint 72%-ra emelkedett.
A Bank az alsó és felső középosztálybeli háztartásokat gazdasági biztonságuk és a szegénységbe való visszacsúszás kockázata alapján különbözteti meg. A felső középosztály aránya ugyanezen időszakban 8%-ról 31%-ra nőtt.
Ennek ellenére Üzbegisztán népességének mintegy 22%-a 2025-ben továbbra is gazdaságilag sérülékeny maradt, ami azt jelenti, hogy állásvesztés, betegség vagy más pénzügyi sokk esetén ezek a háztartások visszacsúszhatnak a szegénységbe.
„Az előrelépés valós, de nem mindenki, aki a szegénységi küszöb fölé került, védett teljes mértékben attól, hogy visszaessen” – magyarázta Benhassine.
A Világbank regionális különbségeket is megállapított a gazdasági sérülékenység terén. 2025-ben a fővárosban, Taskentben az emberek 2%-át sorolták a szegénységbe való visszaesés szempontjából sérülékenynek, míg az Üzbegisztán keleti részén található Andizsán régióban ez az arány 32% volt.
Kormányzati intézkedések és fennmaradó kihívások
A Világbank által azonosított prioritások közé tartozik a stabil foglalkoztatáshoz való hozzáférés bővítése, különösen a nők és a nagy gazdasági központokon kívül élők számára.
A szegény és sérülékeny háztartások gazdaságilag inaktív felnőttjeinek 92%-át nők teszik ki. Közülük 85% a háztartási és gondozási feladatokat nevezi meg fő okként arra, hogy miért nem dolgozik.
Az értékelés 35 - 40%-os nemek közötti bérszakadékot is azonosított, amely a foglalkoztatási ágazatok, a munkaidő, a készségek és a szakmai tapasztalat különbségeit tükrözi.
A Világbank a megfizethető gyermekfelügyelet, az egész napos iskolai oktatás és a szakképzés bővítését, valamint a verseny erősítését, a finanszírozáshoz való hozzáférés javítását és a termelékenyebb magánszektorbeli foglalkoztatás ösztönzését javasolja.
Az értékelés bemutatásán Üzbegisztán foglalkoztatási és szegénységcsökkentési minisztere, Botir Zohidov elmondta, hogy az eredmények megerősítik a foglalkoztatási és szociális védelmi reformok hatását.
„A minisztérium tovább fog dolgozni azon, hogy bővítse a tisztességes munkahelyekhez való hozzáférést, növelje a háztartások jövedelmét és erősítse a szociális védelmi rendszert” – mondta.
A kormány a szegénységcsökkentési programok módosítását is bejelentette.
A 3. szeptemberi, Savkat Mirzijojev elnök által vezetett ülésen az elnöki adminisztráció arról számolt be, hogy az előző évben az ország régióiban létrehozott 86 000 kisvállalkozás közül 15 000 megszűnt működni. További 62 000 hitelfelvevő nehézségekkel küzd a kölcsönök törlesztésében, miután nem tudta a terveknek megfelelően fejleszteni vállalkozását.
A kormány bejelentette, hogy több pénzügyi hatáskört ruház át a járási hatóságokra, és megváltoztatja az államilag támogatott üzleti programok értékelésének módját.
Az új megközelítés szerint ezeknek a programoknak a hatékonyságát az általuk teremtett állandó munkahelyek és stabil háztartási jövedelmek alapján mérik, nem pedig a kihelyezett hitelek összegével.