Az Ueno Bank könyvelési lyuka felemészti a közpénzeket, polgárok ezreit hagyja betétjeikhez való hozzáférés nélkül, és Paraguayt évei legsúlyosabb intézményi válságába taszítja.
A kedd, november 3-a hajnali óráiban hirtelen felvillanó üres képernyő lepte meg a Ueno Bank csaknem hárommillió ügyfelét. 3:24 körül a paraguayi pénzintézet alkalmazása, amely a rendszer egyik kulcsszereplője, több millió értékű állami forrásokat kezel, és hároméves fennállása alatt szédületes ütemben növekedett, nem mutatta tovább a felhasználók számlaadatait, csak egyetlen üzenetet: „Nem tudjuk megjeleníteni az egyenleget.”
Ezzel egy időben a Paraguayi Központi Bank kemény közleményt tett közzé a közösségi médiában: az intézményt felügyelet alá vonták, és megindult a felszámolási eljárása. A Ueno Bankot érintő „rendezési eljárás” oka egy súlyosabb pénzügyi riadó volt, miután egy kritikus zuhanást a szolvenciamutatójában észleltek, amely 50 százalék alá esett.
A hatás azonnali volt, és példátlan politikai földrengést váltott ki Santiago Peña kormánya számára. Kedd óta felháborodott ügyfelek tömege szállta meg az asuncióni központi székház és az ország 75 fiókja környékét, abban a reményben, hogy megmentik a pénzüket.
Az üzlethelyiségek bejáratánál, amelyek zárva vannak és őrök vigyázzák őket, a látvány a teljes feszültség és kétségbeesés színterévé vált. A fiókok előtt érzett szorongás mindennapi, elviselhetetlen vészhelyzetekké sűrűsödött. Volt, aki könnyek között könyörgött, hogy felvehesse a pénzét, és ki tudja fizetni súlyosan beteg gyermeke gyógyszereit; néhány kilométerrel arrébb egy építőmunkás ugyanazt a kétségbeesést élte át, amikor látta, hogy megtakarításaihoz hozzáférés nélkül aznap még arra sem lesz pénze, hogy megvegye gyermekeinek aznapi élelmét.
A betétbefagyasztás réme
Az intézmény mintegy 850 millió dollárnyi (kb. 758 millió eurónyi) közpénzt koncentrált, beleértve a Társadalombiztosítási Intézet alapjait, amelyek a nyugdíjakat és a dolgozók egészségügyi ellátását fedezik. Egy argentin típusú betétbefagyasztás réme azonnal riadót váltott ki a lakosság körében. „Ki válaszol egy egész élet megtakarításaiért? Lesz-e büntetlenség?”, ez volt olvasható az irodák előtt kitartó tüntetők transzparensein.
Az egész ország visszafojtott lélegzettel várta a Paraguayi Központi Bank (BCP) sajtótájékoztatóját. A hivatalos megerősítés egyértelmű volt: „Az intézmény bezárásáról döntöttünk, az alkalmazás, a bankkártyák és semmilyen szolgáltatás nem működik mától” jelentette ki Liana Caballero, az igazgatóság tagja. Hiába próbálták a hatóságok csillapítani a feszültséget azzal, hogy emlékeztettek: a törvény garanciaalapot ír elő, amely ügyfelenként akár 75 minimálbérig téríti meg a pénzt (kb. 228 millió guaraní vagy 37 700 dollár, mintegy 33 620 euró), a bizalmatlanság és gyanakvás addigra már teljesen eluralkodott az utcán.
Felelősségre vonási eljárás Peña ellen és bírósági szorítás
A politikai ellenzék a BCP vezetését mulasztáson alapuló bűnrészességgel vádolja a csalásban, ám a kegyelemdöfés közvetlenül az államfőt célozza. Santiago Peña a vihar kellős közepébe került: 35 képviselő kérésére a Képviselőház holnap rendkívüli ülést tart, hogy szavazzon az ellene indítandó felelősségre vonási eljárás megkezdéséről. Az eljárás sikerének feltétele, hogy az alsóházban 53 szavazatot szerezzen, majd ezt követően elnyerje a Szenátus kétharmados támogatását is.
A vádirat Peña „feladatainak rossz ellátásával” vádolja, súlyos tételekre hivatkozva, amelyek az összeférhetetlenségtől és az előirányzott pénzek feltételezett elsikkasztásától a Központi Bank intézményi védőpajzsáig terjednek. A torzongás közepette az államfő szerdán minden hivatalos programját lemondta, és a kora estéig hallgatásba burkolózott, majd digitálisan jelent meg újra, hogy bejelentse a jegybank vezetőjének távozását, és felszólítsa a bíróságokat a felelősség megállapítására.
A bírósági szorítás szerdán zárult be nyolc felsővezető őrizetbe vételével az intézménynél, köztük a vezérigazgatóval, Miguel Vázquezzel. Ezzel párhuzamosan a járulékos hatások hamar elérték a reálgazdaságot: az Importőrök és Kereskedők Szövetsége az ország nagy kereskedelmi láncainál azonnali, 35 százalékos visszaesésre figyelmeztetett az értékesítésben. A zárolt, hozzáférhetetlen pénz miatt a belső fogyasztás egyik napról a másikra gyakorlatilag leállt.
Futball, reklám és elkerülhetetlen összeomlás
Egy alig több mint hatmillió lakosú országban a Ueno Bank alkalmazása messze túlnőtt a pénzügyi szférán. A befolyásos Grupo Vázquez tulajdona volt, könnyen felismerhető jellegzetes, neonzöld arculatáról, és azzal dicsekedett, hogy eltemette a hagyományos agrárállam súlyos bürokráciáját. Jelenléte mindenütt érzékelhető volt a médiában, valamint az ország legfontosabb futballklubjainak szponzorálásában, például a Cerro Porteño és az Olimpia esetében, valamint az ikonikus Defensores del Chaco stadionban.
Alig néhány nappal korábban a bank még egy 100 millió dolláros ambiciózus tőkeemelési tervvel dicsekedett. A reklámfelület és a sportmecenatúra mögött azonban a Bankfelügyelet rideg, fenntarthatatlan számviteli valósággal szembesült: az intézmény képtelen volt teljesíteni a jegybank által előírt, 70 millió dolláros (62,427 millió eurós) kötelező tartalékot. A pénzügyi összeomlás pusztán számok kérdése volt, a rákövetkező robbanás pedig tiszta politikai lőpor volt.
Technokrata profilú közgazdászként, a Nemzetközi Valutaalap egykori tisztviselőjeként Santiago Peña 2023-ban került hatalomra azzal az ígérettel, hogy az országot a külföldi tőke mágnesévé alakítja. Bár mandátuma alatt Paraguay Dél-Amerika egyik legdinamikusabb gazdasági növekedését mutatta fel, a hirtelen bekövetkezett bankcsőd végül kormányzásának legkritikusabb pillanatába sodorta az elnököt.