Leromlott élelmiszerpiacból futurisztikus kiválósági központ: egy ciprusi sikertörténet belülről

Nicosia, a Ciprusi Köztársaság fővárosának szívében egy kiválósági központ (CYENS) működik, amely interaktív médiára, intelligens rendszerekre és feltörekvő technológiákra szakosodott.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az EU részben finanszírozza, a CYENS mintegy 110 embert foglalkoztat, főként kutatókat, fejlesztőket és technikusokat, multidiszciplináris kutatócsoportokban, hozzá kapcsolódó start-upoknál és spin-off vállalkozásoknál. Több mint 50 projekten dolgoznak, zömében európaiakon, de helyi, nemzeti és ipari támogatások révén is.

Például Panayiotis Charalambous informatikus csapata mesterséges intelligencia által vezérelt eszközöket, valamint kiterjesztett és virtuális valóság technológiákat használ különféle vizuális tartalmak létrehozására. Ezek közé tartoznak az interaktív várostérképek, amelyek valós idejű adatokat jelenítenek meg a közlekedésről, zajról, környezetről és szennyezésről, valamint olyan történelmi emlékművek digitális rekonstrukciói, amelyekhez a hozzáférés korlátozott vagy nehéz.

„A virtuális valóság azon technológiák egyike, amelyek különböző interakciós módokat tesznek lehetővé a vizuális elemekkel” – magyarázza Charalambous, aki a Központ egyik csapatvezetője is. „Az egyik dolog, amit az Ön számára lehetővé tesz, az az, hogy elmerüljön egy olyan környezetben, ahová talán nehéz eljutnia. Akár azért, mert távoli helyen van, egy másik országban, akár azért, mert mozgásproblémái vannak. Ha elmerül ebben a környezetben, úgy érezheti, hogy igen, ott vagyok, igaz?”

Csapata emellett olyan innovatív technológiákat is fejleszt, amelyek interaktív élményeket tesznek lehetővé. Egyik legutóbbi projektjük révén a gyerekek saját jeleneteket hozhatnak létre színészek avatarjaival egy színházi múzeumban.

„Alapvetően különböző érzelmi temperamentumot adhat a jelenetben szereplő színészeknek, különböző cselekvéseket rendelhet hozzájuk, és így gyakorlatilag saját darabot hozhat létre” – magyarázza Ismail Hadjri játékmérnök-programozó. „Van egy színpadtervező asztal is, ahol funkcionálisan elhelyezi a különböző tárgyakat a térben, megmondja a színészeknek, hová kell menniük, és beállítja a reflektorokat is, ahol szükség van rájuk.”

A Központ egy másik izgalmas technológiája a Senssos, amely szenzorok felhasználásával követi a testmozgás és az izmok közötti kölcsönhatásokat. Ez segíthet a zenészeknek csökkenteni a teljesítménybeli egyensúlytalanságokat, illetve a gyógytornászoknak abban, hogy jobb kezeléseket javasoljanak pácienseiknek.

„Kifejlesztettük a saját hardverünket, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható rendszereket egy olcsóbb, könnyen telepíthető és gyors megoldással váltsuk ki. Így a fogyasztók számára egyszerűen használható otthon vagy munkahelyen rehabilitáció, edzés közben, a teljesítmény fokozására, illetve rehabilitációs célokra is” – magyarázza Christos Ioannou, kutatási adjunktus és a Senssos társalapítója.

A jelenleg tesztelt kis szenzorok már most segítenek a profi sportolóknak teljesítményük javításában, mivel valós időben mérik például a lépésszámot, a talajérintést, a pulzusszámot és számos egyéb paramétert, amelyek javíthatják az edzés technikáját.

„A technológia fő alkalmazási területe, hogy a sportoló valós idejű visszajelzést kapjon futás közben, akár beltéren, akár kültéren, anélkül, hogy edző lenne mellette, illetve hogy később egyedül, edzővel vagy klinikussal együtt elemezze az adatokat” – magyarázza Panayiotis Kyriakou villamosmérnök, aki egyben a biomechanikával foglalkozó Darefore vállalat műszaki igazgatója és társalapítója.

A Kiválósági Központot azzal a céllal hozták létre, hogy regionális technológiai és tudástranszfer-központtá váljon. Mára hasznos eszközzé vált a ciprusi agyelszívás elleni küzdelemben, állítja a CYENS vezérigazgatója, Yiorgos Chrysanthou. Ciprus egy kicsi EU-tagállam, ugyanakkor magasan képzett mérnökökkel, kutatókkal és hallgatókkal rendelkezik.

„Ciprus egy kis hely, és valójában nem tudunk versenyezni a nehéziparral vagy bármi mással” – mondja. „Úgy gondolom, hogy az egyetlen módja annak, hogy segítsünk a gazdaságnak, előre vigyük, és egy kicsit túllépjünk a turizmuson, amely évek óta a fő gazdasági hajtóerő volt, az az, hogy megtartsuk ezt a kritikus tömeget jelentő tehetséget. Ezt építeni kell, bővíteni kell, hogy olyan gazdasági aktivitást teremtsünk, amely a technológiára épül.”

Példaként említhető Haris Psallidopoulous szoftvermérnök, aki azon dolgozik, hogy mesterséges intelligenciára épülő virtuális valóság alkalmazásokkal segítse a gazdákat gazdálkodási technikáik fejlesztésében.

„A gazdák nagyon nyitottak voltak arra, hogy mesterséges intelligenciát, kiterjesztett valóságot és robotokat használjanak, de nem tudták, hogy ilyen technológia elérhető számukra, ami számomra lenyűgöző volt, mert én a technológiai területen dolgozom, tudom, hogy léteznek” – mondja. „A gazdáknak sokkal többet kellene használniuk a technológiát, mert ez egy igazán hasznos eszköz.”

Más kutatók olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyek segítenek a városoknak abban, hogy jobban feltérképezzék, azonosítsák, számszerűsítsék, megvédjék és kezeljék a fáikat és a városi zöldterületeket.

„Az volt a célunk, hogy több időt biztosítsunk az önkormányzati dolgozóknak kreatív munkára, ahelyett hogy mikrofeladatokat kelljen végezniük” – magyarázza Penélope Vásquez, a Cyprus Trees Initiative projektkoordinátora. „Így könnyebben tudják földrajzilag beazonosítani, hová kell menniük, és megmetszeniük a fákat, illetve hol kellene fákat ültetni, mert ott hiányzik valami. Emellett ezt a platformot más projektekkel is kombináljuk, amelyek a városi hőszigethatásra, vagyis a hőmérséklet emelkedésére vonatkoznak. Így az önkormányzat olyan információk birtokában tud majd tervezni, amelyek lehetővé teszik a stratégiai tervezést a városi hőmérséklet csökkentése érdekében.”

Nicosia városa már aktívan használ néhányat ezekből a megoldásokból.

A Városi Önkormányzat alapító partnere volt a Központnak, a polgármester maga elnököl az igazgatótanácsban. Úgy véli, az intézmény kulcsfontosságú társadalmi-gazdasági szereplő a városban.

„Európa, Ázsia és Afrika között helyezkedünk el. Ez nagyon vonzó a tágabb régióból érkező emberek számára” – mondja Prountzos. „A CYENS jelenléte Nicosiában összehozza a legkiválóbb akadémiai szereplőket és kutatókat az önkormányzattal, a várossal és természetesen az üzleti közösséggel, hogy olyan kutatást hozzanak létre, amelyet az innováció területén használnak majd, de egyben gyakorlati megoldásokat is teremtenek.”

Ezeket a megoldásokat már az önkormányzati szolgáltatások is használják, többek között a DumpMapper platformot, amely segít az illegális lerakók – még a legkisebbek – nyomon követésében és bejelentésében a város teljes területén.

„Ez a terület 50 négyzetkilométer, és a technológiánknak köszönhetően 98 esetet azonosítottunk” – mondja Andreas Kamilaris, a DumpMapper ügyvezető igazgatója, miközben a számítógép képernyőjén Nicosia városának térképén különböző pontokra mutat. „Minden szín egy különböző hulladéktípust jelöl. Látható egy forrópont is, ahol a legtöbb hulladék található.”

Mint a DeepCamera kutatócsoport ügyvezető igazgatója, Alessandro Artusi tudományos docens csapatával együtt új képalkotási és számítógépes grafikai megoldásokat fejleszt különböző alkalmazási területekre.

A DeepCamera olyan mesterséges intelligenciával támogatott képfeldolgozó folyamatok fejlesztésére összpontosít, amelyek valós idejű észlelést, követést és döntéshozatalt tesznek lehetővé összetett környezetekben, „a szórakoztatástól a tengeri biztonságig” – magyarázza Artusi, miközben orvosi fizikus, vezető kutatótársa, Xenios Milidonis társaságában egy előzetest mutat be.

Charithea Stylianides tudományos munkatárs, matematikai PhD-hallgató szintén a CYENS-nél dolgozik, ahol az adatelemzés és a gépi, illetve mélytanulás betegadatokra való alkalmazását vizsgálja a diagnózis, a prognózis és a terápiás eredmények javítása érdekében.

Más kezdeményezések a kulturális örökség ápolását szolgálják. A Magic Lantern például egy interaktív, kiterjesztett valóságon alapuló könyv kifejlesztését célozza, amelyet múzeumok, galériák, könyvtárak vagy levéltárak számára terveznek. A projekt a fogyasztók azon igényére épít, hogy ne csak szemlélői legyenek a művészetnek és irodalomnak, hanem kézzelfoghatóbb módon kapcsolódjanak hozzá.

„Egy valódi, fizikai könyv kézzelfogható érzete másfajta élményt és más szintű bevonódást kínál a felhasználónak, mint az, ha csupán egy képernyőt érint meg” – magyarázza a Magic Lantern vezérigazgatója, Fotos Frangoudes. „Számos tanulmány és kutatás foglalkozik azzal, hogy a kézzelfoghatóbb technológiák javíthatják az általános tanulási képességet” – teszi hozzá.

A Központ időközben a művészek számára is vonzerővé vált – köztük Ting-Hun Liu és Leon-Etienne Kühr számára, akik nemrég a mesterséges intelligencia kreatív képességeivel kísérleteztek azzal, hogy arra kérték, emberi utasítás nélkül, önállóan generáljon képeket.

„Mindannyiunknak az az érzése, hogy a mesterséges intelligencia által generált képeknek sajátos esztétikai minőségük van. Ezt szeretnénk mintegy lepárolni, csak ezt kinyerni belőlük” – magyarázza a művészduó. „És mi történik akkor, ha ezek a gépek csak egymással lépnek interakcióba, és nincs többé emberi input? Amit itt látunk, az nagyon hétköznapi képek természetről, reklámokról és politikusokról.”

Egy nemrég megrendezett, „FLOWS” nevű művészeti fesztivál, amelyet a Kiválósági Központ társrendezőként szervezett, 60 művész 15 országból érkező pályaműveit gyűjtötte össze.