Miközben az Egyesült Államok és Kína rivális MI-blokkokat épít, Európa sietve próbálja csökkenteni mindkettőtől való függését. Független technológiai hatalommá válni vágyik, de az EU-nak még hiányoznak a chipek, az infrastruktúra és a saját MI-modellek az egyenlő versenyhez.
Miközben a két vezető AI-hatalom, az Egyesült Államok és Kína, saját AI-blokkokat hoz létre, más országok igyekeznek mindkét csoportosulás erősségeit kihasználni, hogy elkerüljék a lemaradást.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európa igyekszik a mesterséges intelligencia területén harmadik pólussá válni, de a szuverenitást jóval nehezebb elérni, mint egyszerűen egy saját fejlesztésű modellt felépíteni. A kilátások attól függnek, hogy sikerül-e biztosítania azt a számítási kapacitást, chipeket és infrastruktúrát, amelyek a nagy léptékű AI-fejlesztéshez és -üzemeltetéshez szükségesek.
Ahogy a rivalizálás erősödik, szakértők szerint szűkül az az időablak, amelyben az országok még szabadon választhatnak az AI nagyhatalmak között. Egy ponton választaniuk kell a már az EU-t is magában foglaló, USA-vezette Pax Silica és a Kína által inspirált World AI Cooperation Organization között. Felmerül a kérdés, hogy Európa később képes lehet-e valódi alternatívát kínálni.
Az USA és Kína külön AI-blokkokat formál
A mesterséges intelligencia technológiai versenyében az Egyesült Államok és Kína olyan blokkokat alakított ki más országokkal együtt, amelyek egyrészt szabványokat szeretnének meghatározni, másrészt kiaknázni az AI lehetséges előnyeit.
Európa és sok más ország dilemmával szembesül: az USA legfejlettebb chipjeihez és AI-technológiáihoz csatlakozzanak, vagy Kína megfizethetőbb, nyílt forráskódú AI-rendszereihez?
Európai alternatíva
Idén Európában látványosan megváltoztak a vélemények, mivel egyre nagyobbak a félelmek azzal kapcsolatban, mennyire kiszolgáltatott az Európai Unió a kihasználásnak.
Trump júniusi kényszerű lépése, amellyel leállította Anthropic Fable 5 és Mythos 5 modelljeit, valamint Elon Musk katonai célú Starshield műholdhálózatának Ukrajnában történt, ennél is frissebb kikapcsolása vészjelzéseket váltott ki az európai fővárosokban.
Júniusban az EU bemutatta az Európai technológiai szuverenitási csomagot, egy átfogó javaslatcsomagot, amelynek célja a kontinens chipgyártási kapacitásának növelése, az adatközpont-kapacitás bővítése, a fenntartható AI támogatása, a nyílt forráskódú szoftverek előmozdítása, valamint az adatközpontok integrálása az energiahálózatba a szuverén, energiagazdálkodási célú AI fejlesztése érdekében.
Az EU már előrelépést ért el a chipgyártási kapacitás növelésében a Chips Act révén. Ennek része a közelmúltbeli 319 millió eurós állami támogatási csomag az osztrák Infineon Technologies számára a következő generációs félvezetők fejlesztésére, valamint hasonló projektekre nyújtott 5 milliárd euró Olaszországban és 1,6 milliárd euró Csehországban.
Európa emellett már most is erős pozíciókkal rendelkezik a félvezető-ellátási láncban olyan vállalatoknak köszönhetően, mint az ASML (forrás: angol), amely a chipgyártáshoz szükséges fejlett litográfiai rendszereket készíti, vagy a Soitec (forrás: angol), amely félvezető-szubsztrátokat szállít.
Az EU ambíciói azonban túlmutatnak a chipgyártáson. A blokk szövetségi felhő- és mesterségesintelligencia-infrastruktúrát épít, amelyről az ötletgazdák úgy vélik, alapvetően megváltoztathatja a kontinens viszonyát a nagy amerikai és kínai technológiai szolgáltatókhoz.
Ahelyett, hogy a nulláról hoznának létre egy egységes európai felhőplatformot, a projekt a meglévő nemzeti infrastruktúrákat kapcsolja össze határokon átívelően működő, hálózatos csomópontok szövetségi rendszerévé.
Európa ugyanakkor továbbra is nagymértékben függ a külföldi technológiától, különösen az AI terén. Az EU-nak nincs olyan vezető, élvonalbeli AI-modellje, amely összemérhető lenne az OpenAI (forrás: angol), az Anthropic (forrás: angol) vagy Kína DeepSeek (forrás: angol) vállalatának modelljeivel, és korlátozott a befolyása a technológiát fejlesztő cégek felett. A francia Mistral (forrás: angol) a kevés, kiemelkedő európai versenyző egyike.
Az EU igyekszik visszafogni Kínával szembeni, napi 1 milliárd eurós kereskedelmi hiányát is, amelyet részben az okoz, hogy a blokk kritikus nyersanyagokért és az AI-infrastruktúrához szükséges elektromos alkatrészekért Pekingre támaszkodik. Európa ritkaföldfémjeinek akár 90 százaléka Kínából érkezik, az Euronews beszámolója szerint, amely azt vizsgálta, milyen áron csökkenthető ez a függés.
Peking azóta beleegyezett egy „zöld folyosó” létrehozásába, amely felgyorsítja az EU számára szánt ritkaföldfémek és állandó mágnesek engedélyezését. Ez az unióval kötött, kezdeti kereskedelmi megállapodás része.
Az ipari kapacitások kiépítésére irányuló erőfeszítésekkel párhuzamosan Brüsszel arra törekszik, hogy Európát a mesterséges intelligencia globális szabályalkotójává tegye.
Szeptemberben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, hogy Európa segít megírni az AI szabályait, azaz a blokkot Washingtonnal és Pekinngel egy szintre emelt szabályalkotói szerepben. Az EU AI Act (forrás: angol) jogszabályát, amelyet 2024-ben fogadtak el, Brüsszel „a mesterséges intelligencia világ első átfogó szabályrendszereként” mutatja be.
A jogszabály az AI-t négyszintű kockázati keret szerint szabályozza, a kötelezettségek pedig az adott rendszer által hordozott kockázatokkal arányosan nőnek. Miközben a korlátozott kockázatú alkalmazások, például a spam szűrők, viszonylag enyhe követelményekkel szembesülnek, az elfogadhatatlan kockázatot jelentő gyakorlatok, köztük a társadalmi pontozás, tiltottak.
Az európai vállalatok attól tartanak, hogy a szabályok visszafoghatják az innovációt, miközben igyekeznek felzárkózni amerikai és kínai versenytársaikhoz. Erőteljes lobbitevékenységgel elérték, hogy a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását elhalasszák az AI Omnibus törvény (forrás: angol) révén, azután, hogy a Bizottság politikai prioritásai a 2024-es európai parlamenti választások nyomán szélesebb körben is átrendeződtek.
A mesterséges intelligencia feletti nagyobb kontroll iránti globális igények felerősödése közepette von der Leyen azt mondta, az EU szabályai „olyan helyzetbe hozzák Európát, hogy alakíthassa a globális erőfeszítéseket”.
Azt is kijelentette, hogy meghívja a vezető, élvonalbeli kutatólaboratóriumokat „egy megbeszélésre arról, hogyan támogathatjuk az iparág jelenlegi erőfeszítéseit a frontvonal tempójának meghatározására”. Az európai vállalatok óvatosabban állnak ahhoz, hogy lassítsák a fejlesztéseket, attól tartva, hogy ez az amerikai óriások dominanciájának bebetonozására tett kísérlet lehet.
Kazahsztán is a két blokk legjavát igyekszik kihasználni
Kazahsztán, mintegy 21 millió lakosú közép-ázsiai ország, ritka példája annak, hogy egy állam aktívan próbálja áthidalni a szakadékot.
Alig három héttel azután, hogy Zhaslan Madiyev AI-miniszter júniusban Washingtonba látogatott, hogy csatlakozzon az ellátási láncok megerősítésén dolgozó amerikai AI-csoporthoz, Sanghajba utazott egy aláírási ceremóniára. Ez alapító taggá tette Kazahsztánt Kína azon kezdeményezésében, amely a globális AI-napirend formálását célozza.
A Pax Silica tagjaként az ország több technológiai partnerséghez, magas szintű gyártási munkahelyekhez és helyhez jut a globális AI-ellátási láncban. Ugyanakkor Kína World AI Cooperation Organization szervezetének részeként, 28 másik alapító országgal, köztük Pakisztánnal és Oroszországgal együtt, Kazahsztán abban reménykedik, hogy beleszólása lesz a regionális és globális AI-szabványok alakításába.
„Mindenki fedezi a tétjeit” – mondta Dana Masalimova, Kazahsztán korábbi diplomatája, független kutató és a Harvard Egyetem Kathryn W. and Shelby Cullom Davis Center for Russian and Eurasian Studies központjának munkatársa.
„Nem akarjuk ezt a bináris választást” – tette hozzá.
Kazahsztán mind amerikai, mind kínai befektetésekből profitál, de „nagyon ingatag helyzetben van” – mondta Masalimova.
Az országnak jelentős, kritikus ásványkincsei vannak, amelyek nélkülözhetetlenek az AI-fejlesztéshez, és olcsó villamos energiát kínál az adatközpontok számára, amelyek az USA-ban egyre inkább politikai viták tárgyává válnak.
Az év elején Kazahsztán kormánya akár 10 milliárd dollár értékű beruházási megállapodást írt alá az Nvidiával, hogy „adatközpont-völgyet” építsenek az országban.
Időközben egyre több kínai vállalat ruház be Kazahsztánban. Helyi tisztviselők szerint a kínai közvetlen külföldi befektetések összege 2025-ben rekordot döntve elérte a 2,8 milliárd dollárt. Hszi Csin-ping kínai vezető júliusban Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tárgyalt az együttműködés kiterjesztéséről Kína globális infrastrukturális kezdeményezése, az Egy övezet, egy út keretében.
Washington nyomásgyakorlása kontra Peking udvarlása
Kína és az USA egyaránt az AI-hoz való hozzáférést használja fel globális befolyása növelésére.
Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy „aki megnyeri az AI-t, az nyer”. Amerikai tisztviselők és AI-vállalatok azzal vádolják Kínát, hogy nagy léptékben „desztillálja”, vagyis kivonja a képességeket az amerikai élvonalbeli modellekből.
Peking visszautasítja ezeket az állításokat, és azt mondja, az USA monopóliumra törekszik az AI terén, miközben korlátozza Kína hozzáférését a világ legfejlettebb AI-chipjeihez és chipgyártó berendezéseihez.
Washington jelezte, hogy a Kínát burkoltan célkeresztbe állító Pax Silica csak a megbízható partnerek számára elérhető.
„Az országok nem lehetnek megbízható partnerek a Pax Silicában, ha közben érdemben olyan kezdeményezésekben vesznek részt, amelyek egy versengő szuperintelligencia-víziót szolgálnak” – közölte az amerikai külügyminisztérium, a Trump-kormányzat új, AI-ra használt kifejezését használva.
Peking ellenben a World AI Cooperation Organization nyitottságát és inkluzivitását hangsúlyozza. „Mint az AI két nagyhatalma, Kínának és az Egyesült Államoknak a mesterséges intelligenciában meglévő erősségeiket kellene kihasználniuk, nem pedig egymástól tartaniuk” – közölte a kínai nagykövetség Washingtonban. „Az AI nem lehet a nagyhatalmak tulajdona.”
A két AI-nagyhatalom eltérő üzenetközvetítést alkalmaz, elsősorban azért, mert Pekingnek harmadik országokat kell megnyernie egy alternatív koalíció felépítéséhez, míg Washington már rendelkezik erős szövetségesi hálózattal – mondta Kyle Chan, a The Brookings Institution John L. Thornton China Center kutatója.
Ez erőt ad azoknak az országoknak, amelyeket ő „billegő országoknak” nevezett.
Indonézia és Szingapúr is Kína és az USA között őrlődhet
Kazahsztánhoz hasonlóan Indonézia is olyan erőforrásokkal rendelkezik, amelyek kulcsfontosságúak az AI és más technológiák számára, például nikkel és réz. A célja, hogy a két AI-nagyhatalom előnyeit egyszerre hasznosítsa, és csatlakozott Kína World AI Cooperation Organization szervezetéhez.
Indonézia mindkettőből profitálni akar – mondta Mari Pangestu, az Indonéz Nemzeti Gazdasági Tanács alelnöke újságíróknak a Hongkongi Egyetem Üzleti Iskolájának rendezvényén. „Úgy kellene tudnunk mindkettő részei lenni, és a legjobb rendszert választani.”
Amerikai AI-cégek olyan országokba is visznek beruházásokat, mint Szingapúr, ahol az Anthropic alakítja ki legújabb ázsiai irodáját. A városállam közölte, hogy azt is fontolgatja, csatlakozik Kína AI-szervezetéhez.
Szaúd-Arábiában a Humain nevű AI-startup szeptemberben egy olyan platformot mutatott be, amely egy kínai AI-vállalat nyílt modelljén alapul. A királyságnak emellett megállapodása van az Nvidiával az AI-számítási kapacitás bővítésére fejlett chipjeivel.
Franciaország, amely az USA-n és Kínán kívül az egyik legambiciózusabb AI-fejlesztő, saját útját próbálja járni a Mistral nevű startupjával. Az új, a hónapban megjelent modellje bizonyos fejlett kínai modelleknél jobban teljesít.
Japán a fejlett félvezetők, a megbízható AI és a szabványok terén szorosan igazodik az USA-hoz stratégiai és biztonsági kérdésekben. Ugyanakkor nem utasítja el a megfizethetőbb kínai AI-modelleket „alacsonyabb kockázatú alkalmazásokhoz” – mondta Takahiro Tsuchiya, a Kiotói Idegen Nyelvek Egyetemének professzora.
Nehéz kihívást állítani a két vezető hatalomnak
Azoknak az országoknak, amelyek jelentős gazdasági és katonai kapacitással bírnak, de nincs saját fejlesztésű, erős élvonalbeli AI-modelljük, létfontosságú lehet az USA-val való igazodás ahhoz, hogy hozzáférjenek az amerikai cégekkel kötött adatközpont- és chipmegállapodásokhoz – írták Anton Leicht és Sam Winter-Levy a Carnegie Endowment for International Peace intézetnél.
Alapvetően az előrehaladott AI-rendszerekhez való hozzáférésük „a washingtoni és pekingi döntéshozók kénye-kedvétől függ” – fogalmaztak, miközben ezeknek az országoknak csekély befolyásuk lehet az AI jövőjére.
Kína eközben egyre inkább csökkenti a technológiai lemaradást az USA-val szemben a chipgyártás és a fejlett AI-képességek terén, de egyelőre még elmarad az amerikai technológia élvonalától.
Továbbá Peking nyílt forráskódú megközelítése lehetővé teszi az országok számára, hogy kevésbé függjenek az USA-tól, és Kína finanszírozást is nyújt a fejlődő országoknak saját AI-ökoszisztémáik kialakításához – mondta Alberto Lemma, az ODI Global agytröszt kutatója.
Mindeddig Kína legalább 77 alacsony és közepes jövedelmű országban biztosított állami szektorhoz köthető támogatásokat és hiteleket olyan projektekre és tevékenységekre, amelyek AI-technológiákat használnak vagy azok alkalmazását teszik lehetővé – áll az AidData kutatólaboratórium, a virginiai William & Mary állami egyetem elemzésében.
A nagyobb kedvezményezettek között szerepel Nigéria, Zambia, Ghána, Banglades, Szenegál, Kamerun és Kenya.
A közvélemény is változik. A Pew Research Center legfrissebb kutatási eredményei azt mutatják, hogy a közepes jövedelmű országok lakosai egyre pozitívabban és bizalommal tekintenek Kínára, amikor az AI-ról és a technológia szabályozásáról van szó.
Mindezek alapján sok ország „nem akar oldalt választani ... mert mindegyik technológiai stacknek megvannak az előnyei és hátrányai” – mondta Aalok Mehta, a Wadhwani AI Center igazgatója, amely a Center for Strategic and International Studies intézethez tartozik.
Valószínű, hogy a legtöbb ország számára végül nem marad igazán jó opció, mivel nem tudnak versenyre kelni az élvonalbeli AI-modellek fejlesztésében. „A világon minden ország valamilyen módon az AI-szuverenitásról gondolkodik” – tette hozzá. Végtére is, „lehet, hogy az Egyesült Államokon és Kínán kívül egyetlen más ország sem képes igazán megalkotni ezeket a nagyon nagy, erős modelleket”.