A klímaváltozást globális egészségügyi vészhelyzetnek kellene nyilvánítani, mivel hatásai gyorsabban erősödnek, mint az ellenük tett lépések, figyelmeztet egy átfogó új jelentés szerzői csoportja.
Az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó, krónikus globális egészségügyi vészhelyzetté vált; a legújabb Lancet Countdown-jelentés szerint az egészségügyi kockázatok és hatások a 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodás óta rohamosan növekednek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezért a jelentés szerzői arra szólítják fel az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) és az egész ENSZ-rendszert, hogy hivatalosan nyilvánítsa az éghajlatváltozást globális egészségügyi vészhelyzetnek.
Azt állítják, hogy egy hivatalos vészhelyzeti minősítés a klímavédelmet a lassú, önkéntes vállalások szintjéről a kötelező, összehangolt válságkezelés szintjére emelné.
Ez megerősített egészségügyi megfigyelő és korai előrejelző rendszerekhez, a források gyors mozgósításához, jogilag kötelező elszámoltathatósági mechanizmusok létrehozásához, valamint megelőző népegészségügyi intézkedések bevezetéséhez vezetne.
Úgy vélik, egy ilyen lépés tükrözné a fenyegetés valódi súlyát.
„Ahogy a népesség növekszik és idősödik, ma több ember van veszélyben, mint egy évtizeddel ezelőtt, ami tovább növeli az alkalmazkodás feladatának méretét és sürgősségét” – írták a szerzők.
A jelentés mutatói azt jelzik, hogy a Párizsi Megállapodás hatálybalépése óta a klímával összefüggő egészségügyi kockázatok és hatások nemcsak felerősödtek, hanem a korábbi évtizedhez képest több területen fel is gyorsultak.
Ezek közé tartoznak egyes hőhullámokhoz köthető egészségügyi kockázatok, az aszályok gyakorisága, a szélsőséges csapadékesemények, valamint a dengue-láz terjedésének kedvezőbb éghajlati feltételek. A változások felgyorsult üteme arra utal, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendők a lakosság egészségének megóvásához.
További javasolt lépések között szerepel az új fosszilisenergia-felderítési és -kitermelési projektek azonnali, világszintű betiltása, a széntüzelésű erőművek teljes kivezetése 2035-ig, valamint az étrend túlnyomórészt növényi alapúvá alakítása.
A klímával összefüggő egészségügyi fenyegetések tovább erősödnek
Bár egyre több erőfeszítést tesznek az éghajlatváltozás fékezésére, az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is rekordmagasságokat ér el. Az éghajlatváltozás mind erőteljesebben hat az egészségre, világszerte emberéleteket veszélyeztet, miközben gyorsan zárul az a szűkös időablak, amelyben még elkerülhető a potenciálisan katasztrofális jövő.
A jelentés megjegyzi, hogy az elmúlt 11 év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb időszak, miközben az évente hőhöz köthető halálesetek száma az utóbbi évtizedekben csaknem 36 százalékkal emelkedett.
Csak 2023-ban a hőséghez köthető halálesetek száma rekordot döntve elérte a 710 ezret; ezek több mint 70 százaléka az ember okozta éghajlatváltozásnak tulajdonítható.
Az éghajlatváltozás emellett kedvezőbbé teszi a feltételeket a vektorok – például szúnyogok – által terjesztett betegségek, így a dengue-láz és a zika-vírus terjedése számára.
A szélsőséges időjárási jelenségek és az erdőtüzek szintén egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberi egészségre, különösen a leginkább sérülékeny csoportok körében, illetve azokban a régiókban, ahol korlátozottak a klímaválság hatásaira adott válaszlépések lehetőségei.
Ebben a helyzetben a szerzők sürgős irányváltást tartanak szükségesnek „a pálya módosításához, valamint a jelenlegi és jövő nemzedékek egészségének és túlélésének megóvásához”.