Egy felmérés válaszadóinak 59 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy a kormány vagyonadót vessen ki az 1 milliárd forint feletti vagyonokra.
A megkérdezett felnőtt lakosság nagy többsége támogatja a vagyonadó bevezetését – olvasható a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) kedden közzétett elemzésében, amely azt vizsgálja, hogyan látja a tervezett vagyonadót a lakosság és a vállalati szektor.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vagyonadónak a vállalkozásokra gyakorolt hatásai között a válaszadó cégek az eredményesség romlását, a beruházások visszafogását és a dolgozók elbocsátását említették.
A közlemény szerint a kormány októberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az 1 milliárd forint feletti nettó magánvagyont terhelő vagyonadó tervezetét. Az első befizetések 2027-ben lehetnek esedékesek; a javaslat kritikusai a tőke elvándorlásától, a beszedés nehézségeitől és a gazdaságra gyakorolt hatásától tartanak, míg támogatói igazságosabb közteherviselést várnak tőle.
A válaszadók többsége teljes mértékben egyetért a vagyonadó bevezetésével
A GKI szeptemberben végzett reprezentatív felmérést 1000 ember bevonásával a felnőtt lakosság körében. A felmérés eredménye szerint a válaszadók 59 százaléka teljes mértékben, további 26 százalék pedig inkább egyetért azzal, hogy a kormány vagyonadót vessen ki az 1 milliárd forint feletti vagyonokra.
A GKI szerint azt, hogy a lakosság 85 százaléka támogatta a javaslatot, részben az magyarázhatja, hogy az 1 milliárd forintos küszöb a felnőtt lakosság körülbelül 0,2 százalékát érinti közvetlenül, így a kérdés a nagy többség számára egy szűk réteg megadóztatásáról szól.
Magánszemélyek fizetik a vagyonadót, ez azonban közvetetten érinti a vállalatokat is, hiszen a tulajdonosok cégrészesedése beleszámít az adóalapba. Ezért a GKI októberben 650 cég bevonásával azt vizsgálta, hogy a tervezett adónak lenne-e hatása az érintett cégek működésére.
A cégek egy része az eredményesség romlására, a belföldi beruházások visszafogására és elbocsátásokra számít
A válaszadók bő fele 10 embernél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás, 35 százaléka 10-50 embert foglalkoztató, 13 százaléka 50 embernél többet foglalkoztató cég. Kiemelték, hogy a válaszadók 51 százaléka szerint az adónak nem lenne hatása a cégük működésére, 18 százalékuk az adó érzékelhető hatására számít, a megkérdezettek 31 százaléka pedig nem tudta megítélni.
A bizonytalanok magas aránya arra utal, hogy a végleges szabályok még érdemben alakíthatják a vállalati várakozásokat. A hatására számító vállalkozások főként olyan következményekre számítanak, mint például a cég eredményességének romlása, a belföldi beruházások visszafogása és a munkaerő elbocsátása.
Mivel a visszaforgatott nyereség sok cégnél a beruházások fő forrása, a legkézenfekvőbb alkalmazkodás a beruházások visszafogása. Az elbocsátásokkal számoló cégek kétharmada a beruházásokat is visszafogná, így ezek a vállalkozások átfogó költségcsökkentésre készülnek.
Egy másik csoport az adó kikerülésén gondolkodik: az érintett cégek harmada a tulajdonosi szerkezet átalakítását vagy a tevékenység egy részének külföldre helyezését is megjelölte. Ez éppen az a kockázat, amitől a javaslat kritikusai tartanak, hiszen ami átszervezéssel vagy áthelyezéssel kivonható az adó alól, az a költségvetési bevételt és a hazai gazdasági aktivitást is csökkenti – ismertette közleményében a GKI.
Az elemzés szerint a teljes válaszadói körre vetítve a megkérdezett vállalkozások 8 százaléka fogná vissza beruházásait, 7 százaléka bocsátana el munkavállalókat, 6 százaléka átszervezéssel vagy a tevékenység külföldre helyezésével reagálna.