Kutatók figyelmeztetnek, hogy a chatrobotok tévinformációkat terjeszthetnek a szerhasználatról, mivel egy felmérés szerint az USA fiatal felnőtteinek harmada mesterséges intelligenciához fordul drogokkal kapcsolatos információkért.
Minden harmadik fiatal felnőtt már kért információt drogokról és alkoholról generatív mesterséges intelligenciától, ami felveti a kérdést, milyen közegészségügyi kockázatokkal járhat, ha a chatbotok egyre gyakoribb egészségügyi tanácsadó forrássá válnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A JMIR Formative Research folyóiratban megjelent tanulmány (forrás: angol) szerint az Egyesült Államokban megkérdezett 995, 18–29 év közötti felnőtt 32 százaléka használt már olyan eszközöket, mint a ChatGPT, a Google Gemini vagy a Meta AI, hogy alkohollal vagy más szerekkel kapcsolatos információkat szerezzen.
Azok közül, akik éltek ezzel a lehetőséggel, majdnem minden második legalább havonta fordult ilyen célból MI-hez, köztük 12 százalék hetente, 4 százalék pedig naponta vagy csaknem naponta.
„Ezeknek az eszközöknek a használata félrevezető vagy más módon kockázatos szerhasználati magatartáshoz vezethet a fiatalok körében, akik a szerhasználat káros hatásainak leginkább kitett korcsoportba tartoznak” – mondta Mireia Triguero Roura, a Rutgers Egyetem posztdoktori kutatója, a tanulmány első szerzője egy közleményben (forrás: angol).
Azok közül, akik MI-t használtak szerhasználattal kapcsolatos kérdésekre, 93 százalék a Google keresőt is igénybe vette ugyanerre az általános célra, ami arra utal, hogy a chatbotok inkább kiegészítik, mintsem kiváltják a megszokott online keresési eszközöket.
A kockázatok és következmények érdeklik leginkább
A 2026 áprilisában online lebonyolított felmérés szerint a felhasználók elsősorban azért fordultak chatbotokhoz, hogy a szerhasználat kockázatairól és következményeiről tájékozódjanak – a szerhasználattal kapcsolatban MI-t használók csaknem 93 százaléka jelölte meg ezt indokként.
Körülbelül a felük konkrét szerekre vonatkozó információt keresett, például az adagolással kapcsolatban, míg 35 százalék a szerhasználati zavarokkal, így például a függőséggel összefüggő témákat kutatta MI segítségével.
A felmérésben szereplő fiatal felnőttek általában igen kedvezően értékelték a mesterséges intelligenciát hasznosság, megbízhatóság és hitelesség szempontjából. Akik szerhasználattal kapcsolatos kérdésekre is használták, átlagosan 3,66-os megbízhatósági pontszámot adtak neki az ötből, szemben az általános használatra adott 3,51-gyel.
A tanulmány a szerhasználattal összefüggő MI-használatban faji és nemi különbségeket is feltárt.
A fekete válaszadók nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy MI-t használnak szerhasználattal kapcsolatos információk keresésére, mint a fehér válaszadók; a kiigazított esély 2,52-szeres volt. A férfi válaszadók körülbelül kétszer akkora korrigált eséllyel használtak MI-t ilyen célra, mint a nők.
„Azt, hogy kik fordulnak drogokkal kapcsolatos kérdéseikkel mesterséges intelligenciához, és kik nem, valószínűleg a különböző mértékű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a stigma, a bizalom és az egészségügyi információk keresésének eltérő módjai magyarázzák” – fogalmazott Triguero Roura.
A kutatók szerint a jövőbeni vizsgálatok feladata lesz felmérni a chatbotok válaszainak pontosságát, feltárni a használatban megfigyelt demográfiai különbségek okait, valamint megérteni, miként befolyásolják ezek az információk a döntéseket és a viselkedést.