Hirdetés

Téli vagy nyári időszámítás: mit mond a tudomány az egészség szempontjából legjobb megoldásról?

ARCHÍV FELVÉTEL: Rich Finn (balra) és Tom Erb órásmesterek egy sor óra időzónaszabályozóit állítják be.
Archív felvétel: Az órásmesterek, Rich Finn (balra) és Tom Erb egy sor óra időzóna-vezérlőit állítják. -  Szerzői jogok  AP Photo/Charles Krupa, File
Szerzői jogok AP Photo/Charles Krupa, File
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A szakértők szerint az állandó téli időszámítás lenne egészségesebb, miközben a hétvégén ismét át kell állítanunk az órákat.

Ezen a hétvégén számos országban egy órával visszaállítják az órákat, hogy a nyári időszámítás hónapjai után visszatérjenek a téli, vagyis a „standard” időhöz, amely jobban igazodik a Nap járásához.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az óraátállítás évente kétszer történik, és bár többször is megpróbálták megszüntetni, a mutatók minden tavasszal és ősszel ma is elmozdulnak egy órával.

A szezonális időátállítást az első világháború idején vezették be energiatakarékossági céllal, majd az 1970-es években számos országban ismét bevezették.

A kutatók ugyanakkor ma már a lehetséges egészségügyi következményekre figyelmeztetnek, különösen a tavaszi átállás hatásaira.

A gyakorlat fenntartásáról dönteni azonban csak az első lépés.

„Az óraátállítás megszüntetése ugyan megold egy problémát, de egy újabb döntést is szül: melyik időszámítás szerint éljünk egész évben?” – mondta Raymond Lam, a Brit Columbia Egyetem pszichiátriaprofesszora, a nyári időszámítás egészségügyi hatásait vizsgáló, nemrégiben megjelent elemzés (forrás: angol) vezető szerzője.

A szerzők szerint bár az óraátállítás megszüntetése megszabadít a rövid távú zavaroktól, a véglegesen választott rendszer határozza meg a krónikus, hosszú távú népegészségügyi következményeket.

„A rendelkezésre álló egészségügyi bizonyítékok a standard idő mellett szólnak, elsősorban azért, mert a reggeli fény kulcsfontosságú a biológiai óránk, az alvás és a hangulat szempontjából.”

Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai: az állandó nyári időszámítás esti világosságot biztosít, ami kedvezhet a szabadidős tevékenységeknek, a társas életnek, az ingázásnak és bizonyos gazdasági tevékenységeknek.

Ugyanakkor a napkeltét is egy órával későbbre tolja, így télen többen kelnek, mennek iskolába és dolgozni sötétben.

„A biológiai óránknak reggeli fényre van szüksége ahhoz, hogy szinkronban maradjon a 24 órás nappal” – mondta Ralph Mistlberger, a kanadai Simon Fraser Egyetem pszichológiaprofesszora. „Az állandó nyári időszámítás épp akkor tolja el ezt a fényt egy órával későbbre, amikor a téli reggelek amúgy is a legsötétebbek.”

Az állandó standard, vagyis a téli időszámítás megőrzi a korábbi téli napkeltéket, amelyek természetes módon illeszkednek az emberi cirkadián ritmushoz, mivel elengedhetetlen reggeli fényt biztosítanak a biológiai óra szinkronban tartásához.

A reggeli fényhatás segít ellensúlyozni, hogy a biológiai óra természetes módon késésre hajlamos, csökkenti az álmosságot, és támogatja az éberséget, az alvás minőségét és a hangulatot – emeli ki az elemzés.

A tanulmány a standard, más néven téli időszámítást nevezi meg az egészség szempontjából legkedvezőbb opciónak.

„Az időpolitika valójában közegészségügyi politika” – fogalmazott Alexandra Choi, a Vancouver Coastal Health közegészségügyi főorvosa.

„Ha a kormányok az állandó nyári időszámítás mellett döntenek, az első tél előtt fel kell készülniük a következményekre: a biztonságosabb reggeli közlekedéstől és a rugalmas kezdési időpontoktól kezdve egészen az alvás, a mentális egészség és a sérülések nyomon követéséig.”

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Első emberi eset a Shamonda szarvasmarha-vírusból: mennyire aggódjon Európa, EU-hatóság szerint?

Nagy kibocsátók elmaradnak a klímacéloktól egészségügyi ígéreteik ellenére

Franciaországban igazolták a csak állatoknál ismert Shamonda-vírus első emberi esetét