A Shamonda-vírus első, Franciaországban igazolt emberi esete nem jelent széles körű veszélyt az európaiakra, közölte az ECDC az Euronews-szal.
Európa közegészségügyi hatóságainak tisztában kell lenniük azzal, hogy Franciaországban megerősítették az első, embernél kimutatott Shamonda-vírusos esetet, de nem kell „pánikba esniük” – közölte az ECDC az Euronews-szal, miközben tovább folynak a vizsgálatok a beteg halálának körülményeiről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A francia hatóságok csütörtökön jelentették be, hogy Shamonda-vírus-fertőzést azonosítottak egy lyoni betegnél, aki október elején hunyt el; ez az első alkalom, hogy az eddig kizárólag állatokban, főként szarvasmarháknál azonosított vírust embernél is kimutatták.
„Ez egy nagyon különleges eset” – mondta az Euronews-nak Bakonyi Tamás, az ECDC vektorok által terjesztett és zoonózisos betegségek, valamint az úgynevezett one health-hez kapcsolódó kérdések vezető szakértője.
Az érintett betegnél leukémiát diagnosztizáltak, és „súlyosan immunkompromittált” állapotban volt, ami megkönnyítette, hogy a vírus megfertőzze. „A vírusfertőzések vagy más típusú fertőzések lefolyása ezeknél az [immunkompromittált] betegeknél másként alakul, mint az egészséges embereknél” – magyarázta Bakonyi.
Bakonyi szerint bár nem zárható ki, hogy a vírus továbbterjedhet más emberekre is, „ez nem jelenti azt, hogy most aggodalomba kellene esnünk, hogy pánikba kellene esnünk”, hozzátéve, hogy egyelőre kevés bizonyíték utal egy szélesebb körű veszélyre.
„A [Franciaországban végzett] vizsgálatok arra utaltak, hogy a beteg már meglehetősen hosszú ideje hordozta a vírust, mielőtt encephalitis alakult ki nála, majd meghalt” – mondta Bakonyi.
A Shamonda-vírus egy olyan víruscsoportba tartozik, amelyet csípő rovarok, úgynevezett törpeszúnyogok terjesztenek.
A vírust először Nigériában, az 1960-as évek közepén mutatták ki, azóta pedig szórványosan jelentették szarvasmarhákban Nyugat-, Kelet- és Dél-Afrikában, valamint Japánban.
Idén nyáron Nyugat-Európában is kimutatták. Eseteket jelentettek Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Liechtensteinben, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban, valamint Jersey szigetén.
Folynak a vizsgálatok
Noha korábban soha nem jelentettek emberi megbetegedést, Bakonyi elmondta, hogy az európai országokban működő szakértők és közegészségügyi intézetek már korábban vizsgálták, okozhat-e a vírus emberi fertőzéseket.
„Ez egy figyelmeztetés, de már találkoztunk ilyesmivel” – mondta Bakonyi, rámutatva, hogy emberek milliói éltek és élnek olyan környezetben, ahol jelen van a vírus, mégsem jelent meg eddig problémaként.
„Nem zárható ki, hogy más emberekben is képes szaporodni, ez az a riasztó tényező, ezért folynak most a vizsgálatok, hogy minden részletet tisztázzanak” – tette hozzá.
Ide tartoznak a klinikai, a laboratóriumi és a járványügyi vizsgálatok annak megállapítására, hogy a vírus okozta-e, illetve hozzájárult-e a beteg halálához, valamint hogy miként fertőződött meg.
Néhány ilyen kutatás során antitestvizsgálatokat végeznek azoknál, akik ki lehettek téve a vírusnak – például állatorvosoknál és gazdálkodóknál –, hogy kiderüljön, átestek-e fertőzésen anélkül, hogy tüneteket tapasztaltak volna.
Az eset rávilágít arra, mennyire szorosan összefonódik az állatok és az emberek egészsége. Ezért az ECDC az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) együtt úgynevezett „one health” megközelítést alkalmaz: az állat- és az emberi egészségügy területén együttműködve kezdték el összegyűjteni a tudományos adatokat és más releváns információkat – köztük a különböző országok szakértőinek véleményét –, hogy megalapozzák a kockázatértékelést.