„A Shamonda-vírus első, Franciaországban igazolt emberi esete nem jelent szélesebb körű veszélyt az európaiakra” – közölte az ECDC az Euronewsnak.
Európa közegészségügyi hatóságainak tisztában kell lenniük a Franciaországban megerősített első, Shamonda-vírussal fertőzött emberi esettel, de nem szabad „pánikba esniük” – közölte az ECDC az Euronewsnak, miközben tovább folynak a vizsgálatok a beteg halálának körülményeiről.
A francia hatóságok csütörtökön megerősítették, hogy Shamonda-vírus fertőzött meg egy lyoni pácienst, aki október elején hunyt el; ez az első alkalom, hogy az eddig kizárólag állatokban, főként szarvasmarhákban azonosított vírust embernél is kimutatták.
„Ez egy nagyon különleges eset” – mondta Tamás Bakonyi, az ECDC vektorok által terjesztett és zoonotikus betegségekkel, valamint a One Health szemlélettel foglalkozó vezető szakértője az Euronewsnak.
Az érintett beteg leukémiában szenvedett, és „súlyosan immunhiányos” volt, ami megkönnyítette, hogy a vírus megfertőzze. „A vírusfertőzések vagy más fertőzések lefolyása ezekben az [immunhiányos] emberekben egészen más, mint az egészségeseknél” – mondta Bakonyi.
Bár nem zárható ki, hogy a vírus emberről emberre is továbbterjedhet, „ez nem jelenti azt, hogy most aggódnia kellene, hogy pánikba kellene esni” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy egyelőre kevés bizonyíték utal szélesebb körű kockázatra.
„A [Franciaországban végzett] vizsgálatok arra utaltak, hogy a beteg már meglehetősen hosszú ideje hordozta a vírust, majd agyvelőgyulladást kapott és meghalt” – mondta Bakonyi.
A Shamonda-vírus egy olyan víruscsoportba tartozik, amelyet csípő rovarok, úgynevezett törpeszúnyogok terjesztenek.
A vírust először az 1960-as évek közepén Nigériában azonosították, azóta pedig szórványosan számoltak be róla szarvasmarhákban Nyugat-, Kelet- és Dél-Afrikában, valamint Japánban.
Idén nyáron Nyugat-Európában is kimutatták. Eseteket jelentettek Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, Írországból, Olaszországból, Liechtensteinből, Luxemburgból, Hollandiából, Portugáliából, Spanyolországból és Svájcból, valamint Jersey szigetéről.
Folyamatban lévő vizsgálatok
Bár korábban soha nem jelentették emberben, Bakonyi szerint az európai országok szakértői és közegészségügyi intézetei már eddig is vizsgálták, hogy a vírus képes-e emberi fertőzéseket okozni.
„Ez egy figyelmeztetés, de számítottunk rá” – mondta Bakonyi, hozzátéve, hogy emberek milliói éltek és élnek olyan környezetben, ahol jelen van a vírus, mégsem számoltak be róla, mint problémáról.
„Nem zárható ki, hogy más emberekben is képes szaporodni, ez a riasztó tényező, és ezért folynak most a vizsgálatok, hogy minden részletet tisztázzunk” – mondta.
Ezek közé tartoznak a klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai vizsgálatok, amelyek célja annak megállapítása, hogy a vírus okozta-e vagy hozzájárult-e a beteg halálához, illetve hogyan fertőződött meg.
Néhány vizsgálat során antitesteket keresnek azoknál, akik ki lehettek téve a vírusnak – például állatorvosoknál és gazdálkodóknál –, hogy kiderüljön, átestek-e fertőzésen anélkül, hogy tüneteket észleltek volna.
Az eset rávilágít arra, mennyire szorosan összefügg az állatok és az emberek egészsége. Ezért az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a One Health megközelítést alkalmazza: az állategészségügy és az emberi egészség területén együtt dolgozva tudományos adatokat és más releváns információkat gyűjtenek – több ország szakértőinek bevonásával –, hogy megalapozzák kockázatértékelésüket.