A Brent típusú kőolaj ára öthavi csúcson maradt, mivel az Iránnal zajló háború közepette bizonytalan, mikor állhat helyre az energiaellátás, ami magasan tartja az olajárakat.
Kedden délelőtt az olajárak továbbra is az elmúlt öt hónap csúcsa közelében mozogtak, mivel a kereskedők a Hormuzi-szorosban esetleg bekövetkező újabb iráni támadások kockázatát mérlegelik, miközben a Perzsa-öbölből érkező nyersolajszállítások viszonylag erősek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nemzetközi referencia-minőségű Brent nyersolaj határidős jegyzése hordónként nagyjából 110 dollárnál járt az európai piacok nyitása előtt, míg az amerikai WTI irányadó olajfajta következő havi szállításra hordónként 104 dollár fölött forgott.
Az ING árupiaci stratégái szerint az erős kínálat ellenére tartósan magas árak „arra utalnak, hogy a piaci szereplők jelentős kockázati prémiumot áraznak be, tekintettel a helyzet volatilitására”. Egyelőre nem látszik jel arra, hogy ez a prémium hamar eltűnne.
A stratégák hozzátették, hogy a rekordmagas tankerfuvardíjak tovább növelik a költségeket. Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy engedélyezi a szankcionált tankhajók értékesítését, ami lehetővé tenné számukra a visszatérést a legális piacra, növelné a szállítási kapacitást és csökkentené az olajszállítás költségét. Megjegyezték ugyanakkor, hogy egyelőre nem világos, mindez mekkora plusz kapacitást jelentene, illetve milyen gyorsan hozhatna érdemi enyhülést az árakban.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter a Fox Newsnak elmondta, hogy a Perzsa-öbölből érkező nyersolajáramlás már a háború előtti szint mintegy 80 százalékára állt vissza. A finomított termékek kínálata azonban jóval szűkösebb.
Az ázsiai cseppfolyósított földgáz (LNG) azonnali jegyzése hétfőn 30,4 dollárra emelkedett millió brit hőegységenként, ami 2022 decembere óta a legmagasabb szint, jelentette a Bloomberg kereskedőkre hivatkozva. Mindez azután történt, hogy a brit Maritime Trade Operations központ beszámolója szerint szombaton Jemen partjai közelében egy LNG-szállító hajót egy kis hajóról tűz alá vettek, ami tovább fokozta az energiaküldemények biztonságával kapcsolatos aggodalmakat a térségben.
Az európai gázárak is többéves csúcs közelében mozognak. A holland TTF földgáz határidős jegyzése a következő hónapra kedden délelőtt valamivel 88 euró/megawattóra alatt állt, enyhén visszasüllyedve a hajnali 6 óra előtt mért, 89 euró feletti szintről az ICE adatai szerint.
Vörösben a részvénypiacok
Az európai részvénypiacok kedden kisebb veszteségekkel nyitottak, miután hétfőn nyomás alá kerültek, és a francia részvények, illetve kötvények vezették az esést. A franciaországi tiltakozások rontották a piaci hangulatot, és ismét ráirányították a figyelmet Európa második legnagyobb gazdaságának fenntarthatatlan pénzügyi helyzetére.
Londonban az FTSE 100 index 0,2 százalékos mínuszban kezdte a kereskedést, ugyanennyit veszített nyitáskor a párizsi CAC 40 is, míg a frankfurti DAX több mint 0,4 százalékkal gyengült.
Az Egyesült Királyságban némileg javította a befektetői hangulatot a hír, hogy John Healey pénzügyminiszter a jövő heti költségvetésben várhatóan nem emeli a tőkenyereség-adót. Ennek kulcsa jelenleg 18 százalék az alapkulccsal adózók, illetve 24 százalék a magasabb kulccsal adózók esetében, szemben a jövedelemadó 20 és 45 százalék közötti rátáival.
Emellett a brit munkaerőpiac is a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. A munkanélküliségi ráta a május–augusztus közötti három hónapban 4,9 százalékról 4,7 százalékra csökkent. A bérlistán szereplő alkalmazottak száma 13 ezerrel nőtt, ami egy éve a legnagyobb növekedés. A kedvezőbb adatok nagyobb mozgásteret adhatnak az angol jegybanknak, hogy az infláció elleni küzdelem közben változatlanul hagyja az alapkamatot.
Ázsiában elsősorban a technológiai cégek vezették a jelentősebb eséseket, mivel a befektetők figyelmen kívül hagyták a Wall Streeten bekövetkezett fordulatot, és egyre jobban aggódnak az MI-beruházási boom miatt, a közelgő gyorsjelentési szezon előtt.
A tokiói Nikkei 225 index 1,3 százalékkal csökkent, miközben a Kioxia közel 2 százalékot, a technológiai befektető SoftBank pedig több mint 5 százalékot veszített. A sanghaji kompozit index végül 0,1 százalékos pluszban zárt. Hongkongban a vezető mutató 1,1 százalékkal esett, míg Dél-Koreában a Kospi több mint 3,7 százalékkal volt lejjebb az európai piacok nyitásakor.
A dél-koreai MI-infrastruktúrával foglalkozó Elice részvényei első kereskedési napjukon, a Kosdaqon akár 33 százalékot is estek, a finanszírozási költségekkel, az erősödő versennyel és az MI-beruházások hosszú távú megtérülésével kapcsolatos aggodalmak közepette.
A tajvani TSMC részvényei szintén mínuszban voltak, noha a helyi Taiex index kismértékben emelkedett.
Veszteségeket könyveltek el Sydneyben, Szingapúrban, Wellingtonban és Manilában is.
Az eladási hullám annak ellenére zajlott, hogy a Wall Streeten pozitív napot zártak: a Nasdaqot az Amazon, a Microsoft és az Nvidia erős emelkedése húzta fel határozottan.
A figyelem most a vállalati gyorsjelentésekre irányul, a héten a SpaceX, a Meta és a Tesla is közzéteszi eredményeit.
Azóta, hogy a piacok júniusban történelmi csúcsra emelkedtek, a befektetők egyre inkább megkérdőjelezik, valóban indokoltak-e a technológiai cégek magas értékeltségei, és hogy hatalmas MI-költéseik mikor, ha egyáltalán, térülnek meg.
A kamatlábak emelkedése szintén aggodalmat kelt a jelentős adósságállománnyal rendelkező vállalatoknál, mivel a magasabb hitelköltségek nyomást gyakorolnak pénzügyi helyzetükre.
A kötvénypiacon az amerikai, a német és a francia 10 éves államkötvények hozamai enyhén csökkentek: az amerikai hozam az európai nyitás után nem sokkal 5,123 százalék körül, a francia 4,903 százalékon, a német pedig 3,439 százalék közelében állt.
A devizapiacon az amerikai dollár árfolyama 158,46 jenről 158,45 jenre csúszott vissza. Az euró 1,1225 dolláron forgott, alig változva az 1,1227 dolláros szinthez képest.
Az arany ára az európai részvénypiacok nyitásakor enyhén alacsonyabban, unciánként nagyjából 4 152,80 dollárnál állt.