Az apokaliptikus forgatókönyvektől a fokozódó klímaváltozásig: egy szakértői bizottság feltérképezte az évszázad végéig, az emberiségre leselkedő 17 legsúlyosabb fenyegetést.
Konfliktusok, válságok és járványok közepette úgy tűnik, a globális egészség veszélybe került. A berlini World Health Summiton, a világ egészségügyi csúcstalálkozóján a Lancet-bizottság jelentést tett közzé arról, mely veszélyek fenyegetik leginkább az emberiséget a 21. században.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Azt állítjuk, hogy a közelmúlt globális sokkjai [...] megmutatták, milyen gyorsan cáfolhatók meg a stabilitásra vonatkozó feltevések” – áll a jelentés elején. A tanulmány szerzői arra szólítják fel a kormányokat és az intézményeket, hogy dolgozzanak ki felkészülési terveket különböző forgatókönyvekre, és bírálják a rövid távú gondolkodást.
A Covid–19-világjárvány, a Bundibugyo–Ebola-vírus okozta járvány, a geopolitikai konfliktusok és az éghajlatváltozás hatásai mind bizonytalan jövőt vetítenek előre.
A Lancet szakértői minden olyan tényezőt fenyegetésnek tekintenek, „amely jövőbeni egészségkárosodáshoz vezethet, s amelyeket politikai intézkedésekkel lehet befolyásolni”.
A fenyegetéseket egy piramisban rendezték el: minél magasabb szintre kerül egy-egy veszély, annál nagyobb fenyegetést jelent az emberiségre nézve 2100-ig.
A szakértők többek között azt vizsgálták, milyen károk előzhetők még meg – mondta a jelentést Berlinben bemutató Natalia Kanem, a bizottság társelnöke. „A reziliencia azonban döntéseket igényel. Egyetlen vállalat és egyetlen kormány sem tud mindenre felkészülni” – fogalmazott Kanem.
Kihalással fenyegető veszélyek
A piramis felső két szintjén szereplő forgatókönyvek akár az emberiség kihalásához is vezethetnek. A mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása – például biológiai fegyverek bevetése – vagy egy atomháború az emberiséget, úgy ahogyan ma ismerjük, akár 2100-ig is eltüntetheti – erre a következtetésre jutott az egészségügyi kockázatok új globális értékelése.
A tanulmány szerint egy nukleáris konfliktus nemcsak a rakétatámadások azonnali hatásait foglalja magában, hanem olyan következményeket is, mint egy nukleáris éhínség. A mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása alatt elsősorban az emberek ellen kifejlesztett és bevetett biológiai fegyvereket értik a kutatók.
Az olyan események valószínűségét, mint hogy a következő 75 évben egy aszteroida csapódik a Földbe, vagy egy szupervulkán kitörése az emberiség kihalását okozza, a szakértők rendkívül alacsonyra becsülik. Ezért ezeket nem is vették fel a listára.
A 21. század legveszélyesebb fenyegetései
A fenyegetéspiramis második kategóriáját azok a veszélyek alkotják, amelyek várhatóan lerövidítik az emberiség élettartamát.
A legnagyobb, katasztrofális fenyegetések közé 15 tényezőt soroltak. Ezek között szerepel többek között az élelmezésbiztonság, a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a jövedelmi és oktatási egyenlőtlenségek elmélyülése, valamint az egészségkárosító magatartás.
A fenyegetéspiramis alsó két szintjén a bizottság szakértői több mint 300 egyéb forgatókönyvet soroltak fel, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberiségre.
A bizottság szerint különösen a jövedelmi egyenlőtlenség, az alacsony iskolázottsági szint és az elhízás azok a tényezők, amelyek a legnagyobb hatással vannak a várható élettartamra.
Bizonyos régiók különösen kitettek a kockázatoknak
„Olyan fenyegetésekről van szó, amelyek hatalmas, ugyanakkor elkerülhető terheket okoznak, és amelyeket sokáig inkább háttérfeltételnek, semmint valós fenyegetésnek tekintettek” – mondta Kanem Berlinben. A jelentés fel kívánja hívni a figyelmet a probléma súlyára. „Becslések szerint az elhízás 23 milliárd elkerülhető DALY-t okoz” – tette hozzá.
A szakértők DALY-król („Disability-Adjusted Life Year”, fogyatékossággal korrigált életév) beszélnek, mivel ez azt mutatja meg, hány egészséges életév vész el betegség, fogyatékosság vagy korai halál miatt. Egy DALY egy elvesztett, egészségben eltöltött életévnek felel meg. Minél magasabb a DALY-k száma, annál nagyobb egy népesség betegségterhe.
Kanem szerint az alacsony iskolázottsági szint 16 milliárd elkerülhető DALY-t, a jövedelmi egyenlőtlenség pedig csaknem 14 milliárd esetet okoz. Hozzáfűzte, hogy a teher nem oszlik meg egyenletesen a világban: a csekély iskolázottság miatti terhek több mint kétharmada a Szubszaharai Afrikára jut.
„Vegyük a Szubszaharai Afrika példáját, amelynek a világ népességéből való részesedése a jelenlegi 15,3 százalékról várhatóan több mint egyharmadra nő 2100-ra” – mondta Berlinben a társelnök Kanem. Az egészségügyi fenyegetések, az alacsony iskolázottság, a jövedelmi egyenlőtlenség és az egészségügyi fejlesztési segélyek visszaesése jelentette terhek így várhatóan nagyrészt Szubszaharai Afrikára koncentrálódnak.
Kanem ugyanakkor hangsúlyozta: ezek a terhek jelenleg még „megalapozott döntésekkel, hatékony politikával és innovációval kezelhetők”.
A The Lancet a világ egyik legrangosabb és legrégebbi orvosi szakfolyóirata. A klinikai kutatási eredmények mellett a The Lancet elemzéseket is közöl a globális egészségügyi kérdésekről, az egészségügyi rendszerekről és az egészségbeli egyenlőtlenségekről. A lap az Elsevier kiadásában jelenik meg, és világszerte fontos forrásnak számít a tudósok, orvosok és egészségpolitikusok számára.
Az emberiséget fenyegető veszélyekről szóló jelentésével a The Lancet egyfajta prioritási listát kíván adni, valamint lehetséges megoldásokat és intézkedéseket javasolni és ösztönözni. A bizottságban 37, az egészségügy, a közgazdaságtan, a biztonságpolitika és a technológia területén dolgozó szakember működik együtt.