Sárgamellényesek a diákok oldalán: „Azért vagyunk itt, hogy segítsünk nekik”

Franciaország „sárgamellényes mozgalma” – amely szakszervezetek és civilek laza szövetségéből áll – szombatra nagyszabású, országos tiltakozást szervezett, hogy hangot adjon felháborodásának az elhúzódó megélhetési válság és az országot sújtó üzemanyagár-emelkedés miatt.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A mozgalom egyik képviselője az Euronewsnak elmondta, hogy a demonstrációt részben azért hirdették meg, hogy támogassák azokat a diákok vezette tömegtüntetéseket, amelyek az elmúlt hetekben megrázták az országot, és amelyekben az oktatási rendszer átalakítását, az iskolai források növelését, a jobb ellátottságot, valamint az osztálytermek és intézmények modernizálását követelik a kormánytól.

„Azért vagyunk itt, hogy segítsünk nekik, mert nekünk több tapasztalatunk van” – mondta a képviselő. „Ha probléma adódik a rendőrséggel vagy hasonlókkal, mi képesek vagyunk nyugodtan tartani a helyzetet.”

Eredetileg két nagy demonstrációt terveztek párhuzamosan megtartani a francia fővárosban, Párizsban, mindkettő saját követeléslistával, bár a célok nagyban átfedésben vannak.

A sárgamellényesek által szervezett menet a Place de la République-ről indult volna, végpontként a Place de Clichyt jelölték ki.

A diákok vezette tüntetés, amelynek ugyancsak a Place de la République lett volna a kiindulópontja, a Nation felé vonult volna, egy másik csoport pedig a Place de la Concorde felé indult volna.

Amikor azonban helyi idő szerint délután 2 óra körül megkezdődtek a felvonulások, a menetek láthatóan egyetlen hatalmas tömegtüntetéssé olvadtak össze a Place de la République-n, ami jelentős számú biztonsági erő kivezénylését váltotta ki. Francia médiumok szerint több ezren lepték el a népszerű párizsi teret.

„Mindannyiunknak közösek a követelései, legyen szó diákokról, középiskolásokról, a sárga mellényesekről vagy a szakszervezetekről – mindannyian jobb közszolgáltatásokért, több erőforrásért, jobb életminőségért, magasabb bérekért és így tovább küzdünk” – mondta Karl az Euronews párizsi tudósítójának.

„Egyre kevesebb pénz van az államkasszában. Pontosan nem tudom, mit kellene tenniük az Elízé-palotában, vagy milyen törvényeket kellene elfogadniuk, azt viszont tudom, hogy amikor kórházba megyek, már nincsenek meg a szükséges erőforrások” – mondta Damien, a 22 éves építőmunkás, aki Troyes-ból utazott Párizsba, hogy részt vegyen a tüntetéseken.

„Újra kell osztani a vagyonokat, hogy biztosítani tudjuk: mindenki gond nélkül kihúzza a hónap végéig. Gondoskodnunk kell arról, hogy gyermekeink tisztességes oktatáshoz jussanak. Meg kell hallgatni a lakosság 80 százalékának követeléseit, ahelyett hogy elszigetelt megmozdulásokként söpörnék őket félre” – mondta Jessica, egy másik sárgamellényes tüntető az Euronewsnak.

„Ahelyett, hogy továbbra is azt ismételgetnék, hogy ezek elszigetelt esetek, szerintem valójában azért választják ezt az utat, mert látják, hogy az előző megmozdulásokban már teljesen kimerítettük magunkat” – tette hozzá.

A beszámolók szerint a tüntetések nagyrészt békések voltak. Tudósítóink több helyszínen is arról számoltak be, hogy a demonstrálók békésen skandáltak és hangszereken játszottak. A helyzet azonban gyorsan erőszakossá vált, amikor maszkos tüntetők kerültek összetűzésbe a rohamrendőrökkel.

Heves összecsapásokról érkeztek hírek a Place de la République-n a demonstrálók és a rendőri erők között. Több tucat embert vettek őrizetbe, a tüntetők pedig könnygáz és vízágyúk bevetéséről számoltak be, amelyekkel a tömegek feloszlatását próbálták elérni.

A francia elnöki ambíciókat dédelgető, szélsőjobboldali Marine Le Pen gyorsan a szélsőbaloldalhoz tartozó elemeknek minősítette a zavargókat, akiket azzal vádolt, hogy „megfertőzik” a tiltakozások szellemét.

„Fosztogatnak, feldúlnak, rombolnak, a rendfenntartókat támadják: a zavargók ismét megmérgezték az október 17-i, a vásárlóerő védelmében szervezett demonstrációkat” – írta Le Pen egy X-en közzétett bejegyzésben.

„A jogos társadalmi követeléseket ismét túszul ejtette a szélsőbaloldal és Jean-Luc Mélenchon képviselőinek retorikája, akik az erőszak legitimálásával, a rendet elnyomásnak, a rendetlenséget pedig jognak beállítva káoszba akarják taszítani az országot.”

„Meg fogjuk szabadítani őket a macronisták mérgező politikájától, és megvédjük őket a szélsőbaloldal erőszakától” – tette hozzá.

Párizon túl több nagyvárosban is tartottak megmozdulásokat, köztük az ország második legnagyobb városában, Marseille-ben és Lyonban.

Marseille helyi tisztségviselői szerint több embert is őrizetbe vettek, miután a tüntetőknek sikerült betörniük a városháza épületébe: biztonsági kordonokkal nekirontottak az ajtóknak, és áttörték azokat.

A grenoble-i városházán hasonló incidensek történtek, ahol a tüntetők rövid időre be tudtak hatolni az épületbe. A helyi hatóságok némi rongálásról számoltak be, miután a rendőrségnek sikerült úrrá lennie a helyzeten.

Lyonban a tiltakozók felgyújtottak egy turisztikai irodát. A támadás egy központi téren történt, ahol csuklyás fiatalok csoportjai petárdákat és tűzijáték-rakétákat hajigáltak a rendőrökre, akik könnygázzal, sokkológránátokkal és egy vízágyúval válaszoltak.

A mostani megmozdulások előtt már négy hete zajlanak diáktüntetések különböző problémák miatt, köztük a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok és az elavult iskolai infrastruktúra ellen.

Az üzemanyagárak emelkedését az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja, valamint a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros lezárása okozta, amelyen keresztül általában a világ olajtermelésének egyötöde halad át. Mindez egy amúgy is súlyos megélhetési válságot mélyített tovább, és széles körű elégedetlenséget szított az egész országban.

A tüntetők azzal vádolják a kormányt, hogy nem tesz eleget a válságok kezelésére, és rosszul gazdálkodik a közpénzekkel. Azt ígérik, hogy addig folytatják a megmozdulásokat, amíg követeléseik nem teljesülnek.