Az amerikai cég robotaxi‑szolgáltatása már működik Zágrábban, a helyi Verne és a kínai Pony.ai együttműködésével, amely egész Európára kiterjedne. Az Euronews Horvátországban nézhette meg működés közben.
Az Uber az év elején Horvátországban, Zágrábban indított önvezető taxiszolgáltatást, és most bemutatta terveit, hogy kontinens-szerte működő partnereivel teljesen autonóm járműszolgáltatást vezessen be számos európai nagyvárosban, elsőként Manchesterben.
Az amerikai technológiai cég áprilisban állította forgalomba az önvezető robotaxikat Zágráb utcáin, a helyi szolgáltató, a Verne, valamint a kínai mesterségesintelligencia-vállalat, a Pony.ai partnerségében, egy olyan üzleti modellben, amelyet az egész kontinensen szeretne felskálázni.
Szokatlan ez az együttműködés, tekintve, hogy Európa, az Egyesült Államok és Kína egészen eltérő filozófiát követ a területen, Európa különösen óvatos a másik kettőhöz képest. A cégek azonban úgy vélik, hogy a partnerség mégis működik, mert közös céljuk, hogy önvezető taxifuvarokat tegyenek elérhetővé világszerte.
Ez az együttműködés egyike annak a több mint harminc projektnek, amelyet az Uber Európa-szerte futtat. A Vernével és a Pony.ai-jal közösen az Uber már megkezdte a teszteket Manchesterben, és a Pony.ai az Uberrel együtt Londonban is el akarja indítani a szolgáltatást; további városok is szerepelnek a terveikben.
Zágráb a legelőrehaladottabb helyszín: a partnerséget márciusban jelentették be azzal a céllal, hogy az önvezető taxikat első ízben vigyék ki a tesztpályákról és hozzák kereskedelmi forgalomba Európában.
Zágráb különösen vonzó jelölt volt az Uber számára, hiszen itt működik az elektromos hipersportautókat gyártó Rimac, amelynek alapítója, Mate Rimac a Verne révén már a robotaxik felé is nyitott. A Verne saját terveket is dédelget egy „business class” jellegű autonóm közlekedési szolgáltatás bevezetésére.
Áprilisban a partnerek elindították robotaxi-szolgáltatásukat, így a zágrábi felhasználók már sofőr nélküli járművet is rendelhetnek útjukhoz. Ezekben az autókban azonban még mindig ül egy ember a vezetőülésben, az úgynevezett biztonsági operátor, aki felügyeli az utat biztonsági okokból. A biztonsági operátorok többnyire volt taxisofőrök.
A szolgáltatás járművei azóta 200 ezer kilométert tettek meg Zágráb útjain.
Mostanra a partnerek elég magabiztosnak érzik magukat a következő lépéshez: kiveszik az operátort az autóból, és így már csak Ön, az utas marad egyedül a járműben.
Európa első teljesen sofőr nélküli útjai 2024. szeptember 10-én indultak, egyelőre korlátozott számú meghívott felhasználó számára, egy 22 kilométeres útvonalon, amely a Verne központját köti össze a zágrábi Franjo Tuđman repülőtérrel.
„Nézze, kéz nélkül”
Az Uber jelenleg is futó önvezető szolgáltatásával ugyanúgy lehet autót rendelni, mint bármely más útra a platformon. Az ügyfelek az UberX vagy a Comfort kategória kiválasztásakor dönthetnek az ember által vezetett és a mesterséges intelligenciával működő robotaxi-fuvar között.
Az utasok telefonjukkal nyitják ki az autót, beszállnak és kényelembe helyezhetik magukat – vagy amennyire csak lehet egy olyan kocsiban, amelyben senki sem ül a volánnál –, miközben bármilyen probléma esetén teljes körűen elérik az Uber ügyfélszolgálatát.
Zágrábban az utasok a BAIC Arcfox Alpha T5 típusú kínai elektromos SUV-val utaznak. A vezetőülésben emberi biztonsági operátor foglal helyet, az első utasülést pedig kiszerelték, hogy több hely jusson a csomagoknak.
Az Uber és a Verne jelenleg mintegy 30 autonóm járművet üzemeltet Zágrábban; ezek minden este visszatérnek egy központi bázisra, az úgynevezett „anyahajóra”, ahol a horvát startup megtisztítja és karbantartja őket.
A mostani rendszer az úgynevezett 4-es szintű önvezető program, ami azt jelenti, hogy az autó emberi beavatkozás nélkül képes közlekedni, de csak szigorúan ellenőrzött területeken. 5-ös szintű, vagyis minden útra korlátozás nélkül kiterjedő program jelenleg sehol a világon nem működik.
Furcsa érzés először látni, ahogy egy autó magától vezet. A hátsó ülésről jól látszik, ahogy a kormány lassan, kimérten fordul, miközben a jármű nyugodtan veszi be a kanyart, még szembejövő forgalom mellett is.
A sima futás hamar megnyugtatja az embert, és egy idő után el is felejti, hogy nem egy sofőr, hanem egy mesterséges intelligencia viszi a céljához.
„Mi ezt egy kicsit varázslatosan unalmasnak nevezzük: beszáll, és először úgy van vele, hogy »jé, senkinek sincs a kezén a kormány«, aztán egyszer csak ugyanúgy ül az autóban, mint bármikor máskor” – mondta Annie Duvnjak, az Uber autonóm mobilitási műveletekért felelős globális vezetője.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az út teljesen zökkenőmentes lenne. Az autó minden stoptáblánál teljesen megáll, még akkor is, ha üres az út, és félrehúzódik, ha túlságosan agresszívan előzni próbáló emberi sofőrök jelennek meg mögötte.
A projekt számára ez tanulási folyamat: a partnerek Zágráb egy korlátozott területén tesztelik a teljesen sofőr nélküli járműveket, ami a végső céljuk.
Egyedülálló partnerség
Az áprilisban indult partnerség egyedülálló módon egyesít egy amerikai mobilitási céget, egy európai startupot és egy kínai MI-vállalatot; mindegyik olyan régióból érkezik, ahol egymástól gyökeresen eltérő megközelítést alkalmaznak a mobilitás és a mesterséges intelligencia terén.
Az eltérő megközelítések és a kereskedelemtől a fogyasztóvédelmi szabályokon át a technológiai szuverenitásig és az ellátási láncokig terjedő geopolitikai feszültségek fényében meglepőnek tűnhet, hogy ezek a vállalatok mégis összefogtak.
Az Uber szerint azonban a modell működik, mert a három szereplőt közös cél köti össze: hogy az autonóm taxikat minél több piacon bevezessék.
„Adott a Verne, egy kivételes helyi cég Zágrábban, flottakezelési és járműüzemeltetési szakértelemmel, ott van a Pony.ai, amely világszínvonalú önvezető technológiát hoz, és ott az Uber, amely mobilitási platformjával, utasélményével mindezt összefogja” – sorolta Duvnjak.
„Valójában mindenki azt teszi bele, amihez a legjobban ért, és ebből áll össze az egész” – tette hozzá.
A vállalkozás európai partnere, a Verne, amelyet Mate Rimac társalapítóként hozott létre, nevét Jules Verne sci-fi íróról kapta. A cég 2019 óta dolgozik robotaxikon, és idén áprilisban indította el saját szolgáltatását.
A Verne látja el a helyi szolgáltató és flottatulajdonos szerepét: ő irányítja a robotaxi-szolgáltatás mindennapi működését. Emellett a szabályozási kérdésekben is vezető szerepet játszik, a helyi, regionális és országos hatóságokkal egyeztetve szerzi meg az engedélyeket az autonóm járművek közúti közlekedéséhez.
Talán ez jelenti a legnagyobb akadályt a partnerség számára. Európa mozaikszerű jogi szabályozása az önvezető autókra vonatkozóan jócskán visszavetette a kontinenst az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, ahol a robotaxik már évek óta kereskedelmi forgalomban közlekednek.
Az Uberrel kötött megállapodás lehetőséget ad a Verne-nek, hogy az alkalmazáson keresztül kínált szolgáltatásait felskálázza, és a fokozatos terjeszkedéssel újabb európai városokba is elvigye.
„Ez fontos mérföldkő nemcsak a Verne, hanem Horvátország számára is. Az a szolgáltatás, amelyet itt, Zágrábban vezettünk be elsőként, most a világ legnagyobb mobilitási platformján keresztül érhető el. A Zágrábban nap mint nap szerzett tapasztalat segít majd abban, hogy a Verne-t más európai városokba is elvigyük” – mondta Marko Pejković, a Verne vezérigazgatója.
2024 júniusában a horvát cég bemutatta saját, üzleti utazóknak szánt, kétszemélyes autonóm koncepcióautóját.
„Azt szeretnénk, hogy az emberek lenyűgözve érezzék magukat, amikor valaki ilyen járművel érkezik” – fogalmazott Pejković.
Az autó hosszú, letisztult vonalú jármű, amelyben a székek menet közben teljesen hátra dönthetők. Az óriási műszerfal-kijelző menet közben szórakoztatja és informálja az utasokat.
Luxusos megjelenése ellenére a cég szerint az utazás nem lesz drágább, mivel a sofőr kiiktatása jelentősen csökkenti a költségeket.
„Teljesen új belső térkoncepciót vezetünk be: olyat, amelyet nem a távoli jövőnek szánt tanulmányként, hanem valós szolgáltatásban is működő megoldásként terveztünk. Ez segít majd az embereknek abban, hogy idejüket produktívabban, kellemesebben és pihentetőbben töltsék” – mondta Pejković.
A vállalat a jövőben tervezi a jármű bevezetését, addig azonban marad a BAIC Arcfox flottája.
Vezetőiskola MI-ügynököknek
A vállalkozás harmadik partnere a kínai Pony.ai mesterségesintelligencia-cég, amely azokat a technológiákat szállítja, amelyek ténylegesen irányítják a járműveket.
A vállalat komoly tapasztalatot is hoz az ágazatból: saját állítása szerint a Pony.ai volt az első autonómjármű-cég, amely taxiengedélyt szerzett Kínában, és azon kevés szereplő egyike világszerte, amely teljesen sofőr nélküli, kereskedelmi forgalomban közlekedő járműveket üzemeltet.
Zágrábban az Arcfox járművek a Pony.ai Gen-7 névre keresztelt, legújabb, 4-es szintű autonóm vezetőrendszerét kapják.
A rendszer összesen 34 szenzorból áll. Ezek között kilenc LiDAR, 14 kamera és négy milliméteres hullámhosszú radar található, továbbá négy mikrofon, két vízérzékelő és egy ütközésérzékelő. Együttesen nagyfokú környezeti tudatosságot biztosítanak a járműnek, és elegendő redundanciát teremtenek a balesetek kockázatának csökkentéséhez.
A járművet a Pony.ai Virtual Driver nevű rendszere vezeti, amely a kocsit egy fizikai MI-ügynökként kezeli. Mielőtt azonban egy ilyen ügynök a valódi utakra kerülne, előbb virtuális környezetben kell „vezetnie”.
„Ez egyfajta virtuális gyakorlópálya, ahol az MI megtanul vezetni. Ahogyan az emberek vezetni tanulnak, ugyanúgy tanulnak meg vezetni az MI-sofőrök is ebben a környezetben. Miután aztán »levizsgáztak a virtuális autósiskolában«, az MI-sofőrök átveszik az irányítást, vagyis semmilyen távirányításra nem támaszkodunk” – magyarázta Dr. Ludi Wang, a Pony.ai globális kommunikációs igazgatója.
Következő lépések
Az Uber a héten bejelentette, hogy a partnerség következő városa az Egyesült Királyságban található Manchester lesz. A tesztek már zajlanak, és a vállalat szerint a zágrábihoz hasonló szolgáltatás indulhat el a következő hónapokban.
Összesen több mint 30 várost vizsgálnak, és már folyamatban vannak különböző előkészítő programok Londonban, Madridban, Münchenben és Zürichben is.
„Reméljük, hogy ezt a modellt más városokra is kiterjeszthetjük. Bejelentettük Manchester városát, ide érkezik legközelebb ez a partnerség, és innen további helyszínek következhetnek” – mondta Duvnjak.
De vajon Brüsszel lehet a következő?
„Valóban tárgyalunk Brüsszellel, harminc várossal beszélünk, és Brüsszel ezek egyike. Nem akarunk azonban olyan városban teszteket indítani, ahol nem látjuk reálisnak, hogy a jövőben teljesen sofőr nélküli szolgáltatást vezessünk be végcélként. Brüsszel mindenesetre biztosan rajta van a térképünkön” – mondta Pejković.