Az Európai Szakszervezeti Szövetség azt szeretné, ha az EU munkahelyi jogszabályai nevesítenék a menopauzát. Míg az Európai Parlament vizsgálja a kérdést, a Bizottság pedig nem terjeszt elő külön stratégiát.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), amely 41 európai országban 45 millió tagot képvisel, azt szeretné elérni, hogy a menopauzát az uniós munkahelyi jogszabályok ismerjék el, mert álláspontja szerint a támogatás hiánya kereset-, karrier- és nyugdíjveszteséget okoz a nőknek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A nők munkával összefüggő egészségügyi kockázatait a jogszabályok nagyrészt figyelmen kívül hagyják, továbbra is a férfiak által uralt munkakörökre vannak szabva” – mondta Isabelle Schömann, az ETUC főtitkárhelyettese. „Legfőbb ideje, hogy a jog utolérje a mai teljes munkaerő valóságát és az őket érő kockázatokat.”
A kezdeményezés arra az időszakra esik, amikor az Európai Parlament egy olyan jelentést vizsgál, amely a menopauzát gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi kérdésként kezeli, miközben az Európai Bizottság továbbra sem javasol külön uniós menopauzastratégiát.
A menopauza, amely jellemzően 45 és 55 éves kor között jelentkezik, a munkavállalók jelentős hányadát érinti. A nők mintegy 30 százaléka olyan tüneteket tapasztal, amelyek rontják munkaképességét, például fáradtságot, alvászavarokat, hőhullámokat, ízületi fájdalmat, szorongást és koncentrációs nehézségeket. A nők körülbelül 85 %‑a legalább egyet ezek közül átél.
Az ETUC által idézett kutatások szerint Norvégiában a nők keresete 7,4 százalékkal csökkent a menopauza diagnózisát követő negyedik évre, amiben szerepet játszik a munkaidő csökkentése, a betegszabadság és az elmaradt előléptetések.
„A bércsökkenés, az elmaradt előléptetések és az alacsonyabb nyugdíj az az ár, amelyet nők milliói fizetnek azért, mert a munkahelyek nem igazodnak a menopauzához” – mondta Schömann.
Nő a nyomás az uniós intézkedésekért
A kampány egyre nagyobb figyelem mellett zajlik, mivel a menopauza mind hangsúlyosabban jelenik meg az EU nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó napirendjén, miközben a konkrét munkahelyi védelem továbbra is elsősorban a nemzeti jogszabályok és a munkáltatók hatáskörébe tartozik.
2025 novemberében Hadja Lahbib egyenlőségügyi biztos közölte, hogy a Bizottság nem tervez önálló uniós stratégiát a menopauzáról, ugyanakkor felhívta a figyelmet a Horizont 2020 és a Horizont Európa keretében finanszírozott kutatási projektekre, amelyek a menopauza orvosi és társadalmi hatásaival foglalkoznak.
A Bizottság azóta bevonta a menopauzát a márciusban közzétett 2026–2030-as nemek közötti egyenlőségi stratégiába. A stratégia vállalja, hogy megosztja a tagállami jó gyakorlatokat a menstruációs és menopauza-szegénység elleni küzdelemről, valamint egy, 2028-ra tervezett tanulmány elkészítését a nők egészségügyi hátrányainak felszámolásából származó gazdasági és társadalmi előnyökről, beleértve a menopauzát is.
Ezek a vállalások azt jelzik, hogy a menopauzát az EU szélesebb egyenlőségi politikájának részévé teszik, ugyanakkor továbbra sem javasolnak külön jogszabályt a menopauzában lévő munkavállalók munkahelyi jogainak rögzítésére.
Az Európai Parlament szeretné tovább vinni a témát. Lina Gálvez spanyol szocialista EP-képviselő egy tervezett jelentést. jegyez „A menopauza túlmutat az egészségügyi kérdésen: a menopauza gazdasági, munkahelyi és társadalmi prioritássá tétele” címmel.
A tervezetet, amelyről a plenáris ülés csak jövőre tárgyal tovább, egy átfogó uniós stratégia, szélesebb körű kutatás, a megbélyegzést lebontó nyilvános kampányok, jobb munkahelyi támogatás és az egészségügyi ellátáshoz való könnyebb hozzáférés mellett érvel.
„Ezért elengedhetetlen, hogy legyen egy uniós stratégia, amely magában foglalja a szélesebb körű és inkluzívabb uniós kutatásokat, a bizonyítékokon alapuló nyilvános kampányokat a társadalmi percepciók megváltoztatására, a jobb munkahelyi támogatást és az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférést” – írta Gálvez a jelentéstervezetben. „Itt az ideje, hogy az EU foglalkozzon a menopauzával.”
A jelentés egyelőre parlamenti kezdeményezés, nem pedig elfogadott uniós politika.
A szakszervezetek munkahelyi változásokat követelnek
Az ETUC számára az a legfontosabb, hogy a menopauza megjelenjen a munkahelyek szervezésében és szabályozásában.
Követelései között szerepelnek olyan kockázatértékelések, amelyek a munkahelyi hőmérsékletre, szellőzésre és infrastruktúrára is kiterjednek; rugalmas munkaidő és a távmunkavégzés lehetősége; a vezetők és a humánerőforrás-szakemberek képzése; valamint fizikai módosítások, például szabályozható hőmérséklet és ergonomikus felszerelések.
A szövetség azt is szeretné, ha a menopauzával kapcsolatos vállalati szabályokat a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon alakítanák ki, majd végrehajtanák és nyomon követnék, továbbá ha a munkahelyeken ingyenesen biztosítanák a menstruációs és menopauzatermékeket.
„A munka megszervezésének módja döntően befolyásolhatja, mekkora terhet jelent a menopauza” – mondta Schömann, hozzátéve, hogy a szakszervezetek már most is olyan kollektív megállapodásokat tárgyalnak, amelyek munkahelyi alkalmazkodást és rugalmas munkafeltételeket írnak elő.