A külföldi cégek, köztük az ACWA Power, az EDF és a Toyota Tsusho, 3000 MW termelőkapacitásról és 400 MW tárolásról szóló projektekben vesznek részt. Taskent 128 olaj- és gázkutatási blokkot készít elő a befektetőknek, és jövőbeli áramkapcsolatot tervez Európával.
Uzbegisztán hat, összesen 4,7 milliárd dollár (4,19 milliárd euró) értékű energetikai megállapodást írt alá, és két új atomerőmű építését is bejelentette. Shavkat Mirzijojev elnök ezzel külföldi tőkét próbál vonzani, miközben ipara és az adatközpontok egyre növekvő áramigényét igyekszik kielégíteni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A pénteki, Taskentben tartott tárgyalásokon aláírt megállapodások a hivatalos közlés szerint 3 000 megawatt (MW) új termelőkapacitásra és 400 MW-nyi energiatárolásra terjednek ki.
Az Euronews által megszerzett projektlista szerint az érintett vállalatok között szerepel a szaúd-arábiai ACWA Power és Saudi Tabreed, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett AMEA Power, a japán Toyota Tsusho és Sojitz, a francia EDF, a katari Nebras Power, valamint a StorEn és a CRE International.
Az energiaipari beruházások új megközelítése
Mirzijojev elnök szerint Üzbegisztán az elmúlt évtizedben 35 milliárd dollár (31,2 milliárd euró) értékű energiaipari beruházást vonzott.
Elismerte ugyanakkor, hogy az erőművek helyszínének a fejlesztőkre bízása a termelés egyes területeken való túlzott koncentrációjához vezetett, másutt pedig megdrágította az energiát szállító hálózatokat.
„Nem elszigetelt erőművekre, hanem integrált energiapiacra van szükségünk” – fogalmazott.
A jövőbeni projektek versenypályázaton dőlnek majd el, a hálózati csatlakozás feltételeit és az áramvásárlási szerződéseket pedig előre, a tender kiírásakor nyilvánosságra hozzák. A mostani megállapodásoktól függetlenül hat, összesen 2 200 MW kapacitású nap- és szélerőművi projektet pályáztatnak meg.
Az ország első Nemzeti Energia Mesterterve, amely 2050-ig határozza meg a szektor fejlődését, várhatóan 2027 júliusáig készül el, a hálózati csatlakozási lehetőségeket bemutató térkép pedig márciusra várható.
A kormány 2030-ig 22 gigawatt új termelőkapacitást akar hozzáadni a rendszerhez, 5 000 kilométernyi nagyfeszültségű vezetéket és 16 alállomást építeni, valamint 4,5 GW-ra bővíteni az energiatárolási kapacitást.
Cél, hogy az éves villamosenergia-termelés 129 milliárd kWh fölé emelkedjen, és hogy a megújuló források – a vízenergia beleértve – az áramtermelés 54 százalékát adják a jelenlegi 31 százalék helyett.
A kormány 12, összesen 850 millió dollár (758 millió euró) értékű gyártási projektet is javasolt, amelyek célja az energiaipari berendezések hazai előállításának növelése.
Najy Benhassine, a Világbank közép-ázsiai régióigazgatója szerint a gyors gazdasági növekedéshez több energiatermelésre és jobb hálózatokra lesz szükség. „Mindez energiát igényel, több termelőkapacitást, de elengedhetetlen a villamosenergia-átviteli infrastruktúra és a hatékony elosztás is, hogy az ország jövőbeni növekedését kiszolgáljuk” – mondta az Euronewsnak.
Neil McKain, az International Finance Corporation üzbegisztáni és türkméniai országigazgatója egy további gyenge pontra is rámutatott. „Az energetikai ágazatban véleményem szerint az energiahatékonyság a kulcskérdés. Ez még mindig rendkívül energiaigényes gazdaság” – nyilatkozta az Euronewsnak.
McKain szerint a versenypályázatok és a magasabb villamosenergia-tarifák vonzóbbá tették a projektek nagy részét a befektetők számára. Példaként említette a Szir-darja térségben épülő, 1,6 GW teljesítményű gázerőművet, amelyet nemzetközi partnerekkel finanszíroznak, és várhatóan még az idén üzembe áll.
Az atomenergia szerepének bővítése
Mirzijojev elnök közölte, hogy Üzbegisztán második és harmadik atomerőmű felépítését is tervezi, a második projektről potenciális befektetőkkel szombatra időzítették a tárgyalásokat.
„Az első atomerőmű építését megkezdtük, és tervezzük a másodikat és a harmadikat is” – mondta.
Az első, az orosz Roszatommal közösen Jizzakh térségben fejlesztett erőmű építése júniusban kezdődött.
A létesítmény két nagy és két kisebb reaktora összesen 2 110 MW teljesítményt biztosítana. A projekt költségeit legfeljebb 9,5 milliárd dollárra (8,48 milliárd euróra) becsülik, a műszaki átadás 2029-re, a teljes befejezés pedig 2034–2035-re várható.
Az új erőművek partnereiről, költségeiről és ütemezéséről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Olaj- és gázipari beruházások
A brit BP és az azeri SOCAR hat blokkban folytat szénhidrogén-kutatást az Ustyurt térségben. Üzbegisztán további 128 blokkot készített elő külföldi befektetők számára.
A kormány előzetes becslései szerint ezekben az új blokkokban 5,8 billió köbméter földgáz és 560 millió tonna folyékony szénhidrogén lehet.
A kabinet a hazai feldolgozókapacitást is bővíteni szeretné egy Bukhara városában megvalósuló, metanolból olefineket előállító projekttel, amely a metanolt a műanyaggyártásban használt vegyi anyagokká alakítaná. Tervben van két olajfinomító korszerűsítése, valamint a magánszektor bevonása a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) elosztásába.
Energiakapcsolatok Európával
Mirzijojev elnök szerint jól haladnak azok a tervek, amelyek alapján Kazahsztánon és Azerbajdzsánon keresztül Európába exportálnának megújuló áramot.
A Kaspi Zöldenergia-folyosó néven ismert, az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank által támogatott kezdeményezés a Kaszpi-tengeren áthaladó összeköttetést, majd a Dél-Kaukázuson és a Fekete-tengeren keresztül további kapcsolódó vezetékeket irányoz elő.
A folyosó egyelőre a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában van.
A nemzetközi befektetők további reformokat sürgetnek
Mirzijojev elnök elismerte, hogy továbbra is jelentős akadályok nehezítik a befektetéseket. „Komoly problémáink és hiányosságaink vannak, a bürokrácia és a korrupció is gondot okoz” – fogalmazott.
Az új Energiabefektetői Tanács, amelynek elnöke a köztársasági elnöki hivatal vezetője, Saida Mirzijojeva, a földterületek kijelölésével és a hálózati csatlakozásokkal kapcsolatos akadályok felszámolásán igyekszik majd dolgozni.
A tanács ülésén Mohammad Abunayyan, a szaúd-arábiai ACWA Power alapítója és elnöke az üzbég pénzügyi és tőkepiacok reformját sürgette. „Reformokra van szükség a pénzügyi szektorban, és reformokra van szükség a tőkepiacon is” – mondta az elnöknek. Emellett szigorúbb követelményeket javasolt az üzbég munkavállalók foglalkoztatására és a helyi beszállítók bevonására a jövőbeli projektekben.
Mohamed Jameel Al Ramahi, az Egyesült Arab Emírségekben működő Masdar vezérigazgatója elmondta, hogy vállalata 2019 óta több mint 2 milliárd dollárt (1,78 milliárd eurót) fektetett be Üzbegisztánban, több mint 2 GW megújuló kapacitást fejlesztett, és újabb 2 GW kiépítésére vállalt kötelezettséget.
„Cserébe kiszámíthatóságot, bizonyosságot és stabilitást várunk a politikában, a szabályozásban és azokban a szerződésekben, amelyek befektetéseink alapját adják” – tette hozzá.