A 120 millió éves koponyatöredék Európa első ismert megaraptorához tartozik, egy ragadozóhoz, amelynek erős mellső végtagjai és éles karmai voltak.
A londoni Természettudományi Múzeum gyűjteményében csaknem egy évszázadon át őrzött dinoszaurusz-fosszíliáról kiderült, hogy egy új fajhoz tartozik.
A koponyatöredék az Invictibellatrix amberina nevű, eddig ismeretlen húsevő dinoszauruszhoz tartozott, amely mintegy 120 millió évvel ezelőtt élt. Ez egyben az első megerősített bizonyíték Európában egy megaraptora típusú dinoszaurusz jelenlétére.
A fosszíliát eredetileg a Wight-sziget délnyugati partján, egy sziklafal tövében találta meg Reginald Walter Tooley amatőr ősmaradványgyűjtő. 1924-ben bekövetkezett halála után a Természettudományi Múzeum több mint 1000 leletet szerzett meg gyűjteményéből, köztük ezt a töredéket is.
A tudósok ugyan tudták, hogy dinoszauruszhoz tartozik, de hogy pontosan melyik fajról van szó, évtizedeken át rejtély maradt.
A kutatók most újra megvizsgálták a leletet CT-vizsgálati technológia segítségével, így feltárhatták belső szerkezetét és háromdimenziós modellt készíthettek róla. Részletes eredményeiket a Royal Society Open Science című folyóiratban tették közzé.
„Veszélyesebb, mint egy T. rex”
Paul Barrett professzor, a tanulmány vezető szerzője a Természettudományi Múzeumból úgy fogalmaz: „Több mint 200 évnyi gyűjtés után is képes a Wight-sziget új dinoszauruszfajokkal meglepni bennünket, és a húsevő dinoszauruszok, például az Invictibellatrix, leletei különösen ritkák.”
„Az ilyen kutatások kivételesen jól mutatják, milyen nagy értéket képviselnek a régi múzeumi gyűjtemények, amelyekben még ma is rengeteg felfedezésre váró lelet rejtőzik” – tette hozzá.
Nevük ellenére a megaraptora dinoszauruszok nem azok a kicsi, madárszerű fajok voltak, amelyeket a „raptor” szóhoz szoktuk kötni. A Természettudományi Múzeum szerint nagyobb testű ragadozók voltak, a tyrannosaurusokhoz álltak közelebb, „karcsú fejjel”, „nagy mellső végtagokkal” és „óriási, ívelt karmokkal”.
Az Invictibellatrix amberina testhosszát 3–4 méterre, magasságát körülbelül 1,5 méterre becsülik. A kora kréta időszakban élt, amikor a szárazföldi ökoszisztémákat dinoszauruszok uralták.
A kutatók szerint az állatnak akár tollai is lehettek, bár pontos külseje továbbra sem ismert.
Cassius Morrison, a University College London (UCL) Földtudományi Tanszékének kutatója szerint ez a faj kisebb dinoszauruszokat, gyíkokat és emlősöket fogyasztott, nagyjából olyan szerepet betöltve a táplálékláncban, mint amilyet ma a hiéna tölt be.
„Nem kora csúcsragadozója volt, de az emberre nézve ez a dinoszaurusz veszélyesebb lett volna, mint egy T. rex. Tökéletes méretű zsákmányt jelentettünk volna számára, a testtömegének mintegy egyharmadát. Biztosan üldözött volna bennünket. Egy T. rex feltehetően nem törődött volna velünk, túl kicsik lettünk volna” – magyarázza a tanulmányt vezető Cassius Morrison.
A felfedezés különösen izgalmas, mivel megaraptora dinoszauruszokat korábban már Ázsiában, Ausztráliában és Dél-Amerikában is azonosítottak, Európában azonban eddig nem sikerült őket egyértelműen kimutatni.