Elon Musk szerint az ukrán Starshield-műholdrendszer minden korlátozását az amerikai kormány szabja meg, nem a SpaceX. Ukrajna volt védelmi minisztere a sebességkorlátozások feloldását kérte, hogy erősebb legyen az ország védelme.
Ukrán tisztviselők azt gyanítják, hogy Donald Trump utasította Elon Muskot arra, hogy korlátozza az ország hozzáférését a Starlink terminálokhoz. A még meg nem erősített gyanúk nem bizonyítják a konkrét felelős személyét, de rávilágítanak arra, hogy az elmúlt hetekben ismét megromlott az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolata, ami nem az első alkalom.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A SpaceX vezére, Elon Musk azt közölte, hogy az Ukrajna által jelentett, a Starshield műholdas kommunikációs rendszer használatában tapasztalt bármilyen fennakadásért az amerikai kormányt terheli a felelősség, nem pedig a vállalatát.
„A Starshield-rendszerek az amerikai kormány tulajdonában vannak és az ő ellenőrzése alatt állnak. Bármilyen sebesség- vagy használati korlátozásról az amerikai hadsereg, végső soron pedig a POTUS dönt” – hangsúlyozta Musk, utalva Donald Trump amerikai elnökre.
Musk felhívta a figyelmet a különbségre a Starshield rendszer – amelyre Ukrajna a harctéri kommunikációhoz támaszkodik – és a polgári Starlink műholdas rendszer között. Utóbbit Ukrajna szintén használja, de nem alkalmazhatja támadó műveletekhez. Volt eset, amikor a SpaceX meg is akadályozta az eszköz alkalmazását.
Ukrán védelmi tisztségviselők arra utaltak, hogy Washington áll azoknak az internetes termináloknak a jelentett lassítása mögött, amelyek segítik az ország hadseregét az orosz megszállás alatt álló területek (azaz nem az Orosz Föderáció) támadásában és az elfogó drónok működtetésében.
Ukrajna emellett azzal is meggyanúsította az Egyesült Államokat, hogy Oroszországnak segít azzal, hogy nem figyelmezteti az érkező rakétacsapásokra. Kijevet két egymást követő éjszaka is ballisztikus rakéták érték, még mielőtt megszólalhattak volna a szirénák, hogy felszólítsák az embereket az óvóhelyekre vonulásra.
Ezzel párhuzamosan Oroszország szerdán azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértve az „energiafegyverszünetet” két olajfinomítót támadott meg, ám Kijev „álhírnek” minősítette az állítást, közölve, hogy más létesítményeket ért találat, „de a finomítókat nem”.
A vita akkor robbant ki, amikor Kijev éppen egy éjszakai orosz támadás következményeivel küzdött, amely legalább egy ember életét követelte, és több mint 20 másikat megsebesített. Zelenszkij elnök szerint a csapások a főváros fűtését és áramellátását biztosító Darnytska CHP-4 erőművet vették célba.
Oroszország közölte, hogy éjszaka állítása szerint 900 ukrán drónt lőtt le, köztük 180-at Moszkva közelében.
Trump választási húzása?
Az amerikai szenátusban és képviselőházban ülő ellenzéki demokraták elítélték a Trump-kormányzatot a beszámolók szerint megszakadó összeköttetések miatt.
A jövő hónapban esedékes, kulcsfontosságú félidős választások előtt álló Trump – amelyeken az üzemanyagárak kiemelt kérdésnek számítanak – az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapásokat okolta a kínálat szűküléséért és a kutaknál tapasztalható áremelkedésért. Arra nem adott logikus választ, hogy ha Oroszország ellátási zavarokkal küzd, akkor közben miért ad el olajtermékeket az Egyesült Államoknak. Azzal indokolta az orosz dízel- és olajtermékek importjára vonatkozó megállapodást, hogy az amerikai fogyasztók, gazdák és kamionosok számára a hazai üzemanyagárak letörése a legfőbb prioritása, az árakat pedig globális szinten az ukrán finomítói támadások, valamint a közel-keleti (iráni) konfliktusok hajtották fel.
Egy magasrangú kijevi tisztviselő megerősítette, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban azzal fenyegetőzött: leállítja az orosz rakétaindításokra vonatkozó hírszerzési információk átadását, amelyeket Ukrajna a támadások meghiúsítására használ.
Trump kedden tagadta, hogy ilyesmivel fenyegetőzött volna.
Meloni: A dízelmegállapodás Moszkva legitimálása
Szerdán Rómában Giorgia Meloni olasz miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „nagyon kockázatos döntésről van szó”, és „Moszkva legitimálásáról, miközben bombái még mindig ukrán városokra hullanak”, utalva az Egyesült Államok és Oroszország között múlt pénteken létrejött, orosz dízel vásárlásáról szóló megállapodásra.
A kormányfő a parlamentben - mielőtt csütörtökön és pénteken Brüsszelbe indult volna az Európai Tanács ülésére - arra figyelmeztetett, hogy ez „a szankciók eszközének burkolt gyengítését” jelenti, ami szerinte ellentétes mindazzal, amit eddig – az Egyesült Államokkal együtt – tettek annak érdekében, hogy „rávegyék Putyint a tárgyalóasztalhoz való leülésre”.