Az Európai Beruházási Bank Közép-Ázsiában bővítené határokon átnyúló befektetéseit, környezetbarát, a régió és az európai ipar számára is előnyös projektekkel.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) szeretné bővíteni a közép-ázsiai, határokon átnyúló infrastrukturális projektek finanszírozását, hogy elősegítse a térség gazdasági fejlődését.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Számunkra természetesen nemcsak az egyes országokban megvalósuló projektek finanszírozása lenne nagyon érdekes, hanem ha lenne egy több országot érintő beruházás, az még vonzóbb volna, mert abban az egész régió fejlődési potenciálját látnánk” – mondta Marek Mora, az EIB alelnöke az Euronewsnak asztanai látogatása során.
Államközi vízerőmű
Az EIB által támogatott egyik legjelentősebb államközi együttműködés Közép-Ázsiában a Kambar-Ata-1 vízerőmű építése a kirgiz hegyekben.
A projektet Kirgizisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán közösen valósítja meg, az EIB pedig 900 millió eurót különített el a három ország számára vízgazdálkodási projektekre és az energiaátviteli hálózatok kiépítésére.
A létesítmény várhatóan 2035 körül készül el, és évente 5,6 milliárd kWh villamos energiát tud majd termelni, jelentősen növelve a térség energiaellátásának biztonságát.
Mora szerint Európa is profitálhat a projektből.
„Hallottunk olyan elképzelésekről, hogy Kazahsztánt és Azerbajdzsánt a Kaszpi-tenger alatt futó villamosenergia-összeköttetéssel kapcsolják össze, amely aztán tovább folytatódhatna Európa felé” – mondta.
A vízgazdálkodási szempont is fontos eleme a beruházásnak. Az erőművet Kirgizisztán legnagyobb folyóján, a Narin folyón építik. A Narin Üzbegisztánban egyesül a Kara Darya folyóval, és együtt alkotják a Szir-darja folyót.
A Szir-darja Üzbegisztánon és Kazahsztánon keresztül folyik, majd az Aral-tóba torkollik. Mindkét ország számára az egyik legfontosabb folyó, amely vizet szolgáltat a mezőgazdasági területeknek és ivóvizet biztosít.
Az erőmű szabályozni fogja a Narin folyó időszakos vízjárását: a hó- és gleccserolvadás idején vizet tároz, a száraz hónapokban pedig kiengedi azt. Így stabilabb, kiszámíthatóbb vízhozamot biztosít a Szir-darja számára.
Kazahsztán iparágakat építhet a tranzitútvonalak köré
A közlekedési projektek szintén nagy érdeklődésre tartanak számot az EIB részéről. A bank felismeri, milyen fontos szerepet játszik Közép-Ázsia közlekedési folyosóként Ázsia és Európa között.
Mora hangsúlyozta, hogy Kazahsztán lehetőségei túlmutatnak azon, hogy pusztán tranzitország legyen.
„Meggyőződésünk, hogy Kazahsztán nem csupán tranzitországként rendelkezik potenciállal. Úgy gondoljuk, hogy a teljes tranzitágazat köré saját iparág épülhet, legyen szó logisztikáról vagy szolgáltatásokról” – fogalmazott Mora.
A közlekedési beruházások terén már létezik egy 150 millió eurós hitel a KazAvtoZhol, Kazahsztán országos közútkezelő vállalata számára az úthálózat fejlesztésére.
A projekt Kazahsztán kulcsfontosságú közlekedési útvonalait érinti, köztük a nemzetközi határátkelőkhöz vezető bekötőutakat, a Kaszpi-útvonalat, a Kínába vezető folyosókat, a déli tranzitútvonalat, valamint fontos interregionális autópályákat.
Hasonló, 200 millió eurós hitelt kapott a Kazahsztáni Fejlesztési Bank is, amelyet közlekedési és energetikai projektekre fordítanak.
„Ezt pedig egy szándéknyilatkozat tovább növelte, amely 120 millió euróval emelné meg az összeget” – tette hozzá Mora.
Mitől kap egy projekt EIB-finanszírozást?
Mora szerint a projektek komoly előkészítést igényelnek ahhoz, hogy finanszírozásra alkalmasak legyenek. Előre jelezhetőnek kell lenniük, világos célokkal és módszerekkel, valamint átlátható közbeszerzési szabályokkal, mielőtt a bank hajlandó pénzt biztosítani.
„Két feltételcsoport van, amelynek egy projektnek meg kell felelnie ahhoz, hogy finanszírozhassuk. Az egyik az említett környezeti és társadalmi normák köre, amelyekre nagy figyelmet fordítunk” – mondta Mora.
Ez azt jelenti, hogy a széniparhoz, szénalapú technológiákhoz vagy gázipari technológiákhoz kapcsolódó projektek eleve kikerülnek a lehetséges befektetési célpontok közül. A bank sokkal inkább a zöld technológiák iránt érdeklődik, például az önvezető teherautókra épülő projekt iránt, amelyről Mora Nurlan Szauranbajev közlekedési miniszterrel egyeztetett látogatása során.
„Ma nagyon jó megbeszélésünk volt a közlekedési miniszterrel. Egy lehetséges jövőbeli projektként említette, hogy Kazahsztán külön utakat építene önvezető teherautók számára, amelyek átszelnék az országot. Ezek a járművek akár elektromosak is lehetnének, és talán európai eredetűek” – magyarázta Mora.
Az EIB finanszírozásának második feltétele a „win-win helyzet”.
„Olyan helyzet, amelyben nyer Kazahsztán, de nyer az európai gazdaság vagy az európai ipar is. Szeretnénk, ha egy Kazahsztánban finanszírozott projekt természetesen a kazah ipart támogatná, de ha lehetséges, és lenne benne európai tartalom, az olyasmi, ami iránt különösen nagy érdeklődést mutatunk” – jegyezte meg Mora.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a régió általános fejlődése a bank egyik prioritása.
„Úgy gondolom, hogy a vízgazdálkodás, úgy is fogalmazhatnék, globális közjónak számít. Minél jobb munkát végzünk Kazahsztánban, annál jobban járulunk hozzá ennek az erőforrásnak a világméretű kezeléséhez, amely a jövőben mindenhol szűkösebbé válik. Kazahsztánban pedig már most is meglehetősen szűkös” – mondta.
Az EIB júniusban képviseleti irodát nyitott Taskentben, Üzbegisztán fővárosában, ezzel is jelezve a régió stratégiai jelentőségét.