A francia filmvilág több mint 170 ismert alakja figyelmeztet a 2027-es költségvetés következményeire, félnek száz film eltűnésétől a Canal+ fizetős tévéajánlatainak áfaduplázása miatt.
A Le Monde napilapban megjelent véleménycikkben rendezők és producerek tiltakoznak amiatt, hogy a 2027-es költségvetési törvénytervezet milyen veszélyt jelent a francia filmfinanszírozásra. A kezdeményezés aláírói úgy látják, hogy a parlamentben jelenleg tárgyalt intézkedések öt év alatt akár 400 film eltűnéséhez vezethetnek, azaz évente 80 produkcióval kevesebb készülne.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az aláírók között a francia és az európai filmművészet számos meghatározó alakja szerepel, köztük Jacques Audiard, Costa-Gavras, Luc és Jean-Pierre Dardenne, Claire Denis, Michel Hazanavicius, Agnès Jaoui, Justine Triet, Julia Ducournau, Cédric Klapisch és Alice Winocour.
„Az új költségvetési törvényjavaslat azzal fenyeget, hogy példátlan módon tűnik el a francia film a vásznakról” – írják. A szerzők szerint olyan intézkedések halmozódnak, amelyek meggyengíthetik az ágazat finanszírozásának két pillérét: a közpénzeket és a magánbefektetéseket.
Csökken a közmédia és a CNC költségvetése
Az állami támogatások oldalán a szakma emlékeztet arra, hogy a France Télévisions költségvetése – amely évente mintegy 70 film finanszírozásához járul hozzá – 2027-ig 47 millió euróval csökkenne.
Emellett a költségvetés általános előadója, Philippe Juvin (Les Républicains) azt is javasolja, hogy 2027-ben 35 millió eurót vonjanak el a Nemzeti Film- és Animációs Központ (CNC) forrásaiból. A lépés célja az állam számára visszajuttatni a reklámadó szabályainak módosításából várható többletbevétel egy részét.
A CNC a francia filmipar motorjának szíve: olyan támogatásokat oszt szét, amelyek segítik a forgatókönyvírást, a forgatást, a terjesztést és a mozibemutatókat. Ennek a rendszernek egyedülálló sajátossága, hogy nem kerül pénzébe az államnak.
A CNC-t valójában közvetlenül a mozijegyekre, a televízióra és a streamingplatformokra kivetett, kisebb adók finanszírozzák. Ehhez járul hozzá a magáncélú másolás utáni díj, amely azokat a hordozókat érinti, amelyek alkalmasak művek tárolására, például az okostelefonokat, táblagépeket, külső merevlemezeket vagy USB-kulcsokat.
Vagyis maga az ágazat fizeti a saját alkotásait.
A CNC működését több, célzottan rá szánt adó fedezi, amelyeket többek között a mozijegyekre, a tévécsatornákra és a streamingplatformokra vetnek ki. Ehhez társul a magáncélú másolás után fizetendő díj, amely azokra az eszközökre vonatkozik, amelyek művek tárolására alkalmasak, például az okostelefonokra, táblagépekre, külső merevlemezekre és USB-meghajtókra.
A filmes alkotások finanszírozása tehát nagyobbrészt olyan hozzájárulásokon alapul, amelyeket közvetlenül az érintett ágazatokban és a fogyasztóktól szednek be.
„A francia filmipar tehát úgy működik, hogy egyetlen centbe sem kerül az adófizetőknek” – emlékeztetnek az aláírók. Egyúttal hangsúlyozzák az ágazat „jelentős” gazdasági súlyát is, amely 260 ezer munkahelyet teremt (szemben például az autóipar 400 ezrével), „életben tartja a régiókat a forgatásoknak köszönhetően, és az egész országban különösen sűrű mozihálózatot tart fenn”.
Canal+: az áfaemelés miatt százával tűnhetnek el a filmek
A másik nagy fenyegetés a magánszektort érinti, különösen a Canal+-t, amely a francia film legnagyobb magánfinanszírozója. Franciaországban a Canal+ törvényileg köteles bevételeinek egy részét visszaforgatni a hazai filmek támogatására.
A kormány azt tervezi, hogy 2027-ig megduplázza a fizetős tévés előfizetések áfakulcsát, 10-ről 20 százalékra emeli azt. A plusz teher elnyelésére a kódolt csatorna a költséget közvetlenül átháríthatja az előfizetőkre vagy dönthet úgy, hogy jóval kevesebbet fektet be a moziba.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy mindez egyelőre csak vizsgálat alatt álló költségvetési terv. Semmi sem garantálja, hogy az áfaemelés megmarad a 2027-es büdzsé végleges változatában.
Ha mégis elfogadnák, a lépésnek komoly következményei lehetnek. A filmrendezők emlékeztetnek arra, hogy a július végén aláírt szakmai megállapodás kimondja: a Canal+ áfájának bármilyen emelése semmissé tenné a csatorna mozi-beruházási kötelezettségeit. Számításaik szerint ez 2028 és 2032 között 750 millió eurós kiesést okozna a filmalkotások finanszírozásában.
„Nagyon konkrétan: öt év alatt 400 olyan film lesz, amely egyszerűen nem készül el” – figyelmeztetnek. A legsebezhetőbb produkcióknak még nehezebb lesz összeszedni a szükséges pénzt, ami a forgatásokra, a munkahelyekre és végső soron a nézők számára elérhető művek sokszínűségére is hatással lesz.
Canal+: se velem, se nélküle
A helyzet mégis némileg ironikusnak tűnik.
Májusban, a cannes-i filmfesztivál idején e friss felhívás több aláírója is csatlakozott a „Zapper Bolloré” mozgalomhoz, amelyet mintegy 600 filmes szakember indított, hogy tiltakozzon Vincent Bolloré növekvő befolyása ellen az ágazatban, különösen a Canal+ révén, amely a konzervatív milliárdos által ellenőrzött csoporthoz tartozik.
A tiltakozás éles reakciót váltott ki a Canal+-ból: vezérigazgatója, Maxime Saada akkor bejelentette, hogy nem kíván többé együttműködni az akció aláíróival.
Néhány hónappal később e filmkészítők egy része már arra figyelmeztet, milyen következményekkel járhatna a Canal+ áfájának emelése, amelynek hozzájárulása továbbra is létfontosságú a francia filmgyártás számára.
Ez a paradoxon jól mutatja, mennyire függ a francia filmipar egy olyan szereplőtől, akinek befolyását a szakma egy része hevesen vitatja.
Új filmipari törvényre van szükség
A puszta költségvetési lépéseken túl az aláírók a jogi keret teljes újragondolását sürgetik; az ágazatot ma is nagyrészt az 1986-os audiovizuális törvény szabályozza. Egy valódi, önálló mozitörvényért állnak ki, amely tartósan rögzítené a „médiumok időrendjét” (chronologie des médias) – azt a francia szabályt, amely meghatározza, milyen határidőkkel kerülhet egy film a különböző platformokra a mozibemutató után, a VOD-tól a szabadon fogható tévécsatornákig, beleértve a Netflixet is.
Szeretnék azt is, ha szigorúbb keretek közé szorítanák a mesterséges intelligencia használatát, és megőriznék a Nemzeti Film- és Animációs Központ (CNC) feladatköreit.
Az aláírók arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy támogassák a szakmai szervezetek módosító javaslatait, amelyek a közmédia, a CNC költségvetése és a Canal+ 10 százalékos áfakulcsának fenntartása mellett szólnak, cserébe a filmes alkotások támogatására tett vállalásokért.
A rendezők szerint a tét messze túlmutat az ágazat puszta gazdasági kérdésein. Az amerikai nagy platformok, például az Amazon Prime, a Disney+ vagy a Netflix által forgalmazott, egyre inkább szabványosított tartalmakkal szemben olyan modellt védenek, amely meglátásuk szerint hozzájárul Franciaország kulturális kisugárzásához.