Az EU egy új biztonsági mechanizmust akar létrehozni a hibrid fenyegetések, például drónbetörések, kibertámadások és szabotázsak ellen. De valóban szükség van-e egy új Biztonsági Tanácsra?
Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által idén szeptemberben előterjesztett Európai Biztonsági Tanács célja, hogy egy asztalhoz ültesse az uniós vezetőket és a legfontosabb szövetségeseket, köztük az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Ukrajnát és Kanadát. A testület feladata az lenne, hogy gyorsabb és hatékonyabb egyeztetést tegyen lehetővé az egész kontinenst érintő biztonsági fenyegetésekről.
Európa egyre több olyan kihívással szembesül, amelyek nem minősülnek hagyományos katonai támadásnak, de komoly kockázatot jelentenek: ilyenek a kibertámadások, a szabotázsakciók, a drónbetörések vagy a kritikus infrastruktúra megzavarása. Múlt héten például drónok támadtak meg két kereskedelmi hajót Bulgária Fekete-tengeri gazdasági övezetében, az egyik elsüllyedt, és a legénység egyik tagja eltűnt.
Gyakorlati szinten az Európai Biztonsági Tanács rendszeres fórumot biztosítana az európai vezetőknek, ahol megvitathatják az újonnan felmerülő fenyegetéseket, közös válaszlépésekről állapodhatnak meg, és összehangolhatják az uniós tagállamok és partnereik intézkedéseit. A testület egy Rendkívüli Biztonsági Jegyzőkönyvvel párhuzamosan működne, amelynek célja, hogy gyorsan összehangolja a tagállamokat, amikor egyikük súlyos hibrid fenyegetéssel néz szembe. A szélesebb terv része a szorosabb együttműködés többek között a kiberbiztonság, a légvédelem, az űrrendszerek és más közös védelmi képességek terén.
Néhány tisztviselő és tagállam attól tart, hogy a javaslat megkettőzné azokat a struktúrákat, amelyek már most is léteznek a NATO-n belül. A Bizottság szerint azonban az új rendszer kiegészítené a szövetség munkáját, és a NATO továbbra is felelős maradna a közös katonai védelemért.
Az ESC valóban hatékony eszköz lehet Európa védelmi képességeinek erősítésére, vagy inkább az a veszélye, hogy elidegeníti a NATO-szövetségeseket? Online felmérésünk névtelen, és kitöltése mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredményeket az XL Unió-szerte elérhető tartalmai – videók, cikkek és hírlevelek – is bemutatják, és segítenek meghatározni tudósításaink irányát, miközben azt vizsgáljuk, miként őrizheti meg Európa pozícióját a mesterséges intelligencia korában.