Trump közölte hogy „nyolc Nobel-békedíjat kellett volna kapnia”, amiért „nyolc háborút lezárt”.
Az amerikai elnök, Donald Trump az éjszaka folyamán hosszú, éles hangú tirádában támadta azt a döntést, hogy a dél-afrikai jogász, Navanethem „Navi” Pillay kapja a Nobel-békedíjat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Truth Socialön közzétett bejegyzésében Trump „kitörölhetetlen szégyennek Norvégia számára” nevezte a döntést, miközben semmibe vette Pillay pályafutását, és saját diplomáciai eredményeit dicsérte.
„Semmit sem tudok erről a nőről, és más sem! Valójában, legjobb tudomásom szerint soha senki nem hallott róla, azon kívül, hogy nagyon nyilvánvalóan gyűlöli Izraelt” – írta, majd hozzátette: „Nem tudom, mit tett ez a nő.”
Azt is állította, hogy „nyolc Nobel-békedíjat kellett volna kapnom”, amiért szerinte „nyolc háborút rendeztem el”, és közölte, hogy hamarosan „még kettőt elrendezek, vagy megnyerek”, az iráni és az ukrajnai háborúkra utalva.
Trump felsorolta az általa „lezártnak” mondott konfliktusokat: Kambodzsa és Thaiföld, Koszovó és Szerbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda, Pakisztán és India, Izrael és Irán, Egyiptom és Etiópia, Örményország és Azerbajdzsán, valamint Izrael és a Hamász.
Egyre indulatosabban sorolta vélt eredményeit, majd újra nekiment Pillaynek, akit úgy írt le, mint „liberális embert, aki az ENSZ-nél dolgozik”.
„A Nobel-»békedíjat« végleg lejáratta néhány radikális ideológus, akik antidemokraták és a civilizáció ellenségei!” – foglalta össze.
A bejegyzés azután jelent meg, hogy az elnök már egy pénteki kampányrendezvényen, a New York állambeli Syracuse-ban is bírálta a döntést, „szégyenletesnek és kínosnak” nevezve azt.
Pillay
Pillay a dél-afrikai Durbanban, az ország keleti partján született, és 2008-ban az ENSZ emberi jogi főbiztosává nevezték ki, tisztségét 2014-ig töltötte be.
Pályafutása elején védőügyvédként dolgozott apartheidellenes aktivisták mellett, hozzájárulva a Robben-szigeten fogva tartott rabok jogainak elismertetéséhez.
Ezt követően megbízott bíróként szolgált a Dél-afrikai Köztársaság legfelsőbb bíróságán, majd bíróként a Ruandai Nemzetközi Büntető Törvényszéken.
2003-ban a Nemzetközi Büntetőbíróság bírájává is kinevezték, ahol 2008-ig a fellebbviteli tanácsban dolgozott.
2025-ben, amikor az ENSZ Független Nemzetközi Vizsgálóbizottságának elnökeként tevékenykedett az izraeli megszállás alatt álló palesztin területeken – köztük Kelet-Jeruzsálemben – és Izraelben elkövetett jogsértések feltárásán, azzal vádolta meg Izraelt, hogy népirtást követ el Gázában.
Miután pénteken értesült arról, hogy elnyerte a békedíjat, Pillay nem tudott ellenállni, hogy egy tréfás megjegyzéssel ne szúrjon oda Trumpnak.
„Ha még egy kicsit jobban tapsolnak, lehet, hogy megosztom ezt a díjat Trumppal” – mondta, feltehetően utalva arra, hogy a tavalyi díjazott, a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado az amerikai elnöknek adta át kitüntetését.
Amerikai szankciók a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen
Mindez azután történt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette: az Egyesült Államok szankciókat vezet be a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben, amelyet Washington ismételten azzal vádolt, hogy „politizált lépéseket” tesz és „Izraelt veszi célba”.
„Meg fogjuk tiltani az ügyleteket ezzel a törvényen kívüli bírósággal, elvágjuk a forrásait, és megbénítjuk a működését, hogy ne tudjon fellépni ellenünk” – mondta Rubio a közösségi médiában megosztott videoüzenetben.
„Üzenetünk világos: az Egyesült Államokra és az amerikai népre nem terjed ki ennek a hamis bíróságnak a joghatósága” – tette hozzá.