Ukrajna ellentámadása a lymani fronton szétzilálta Donyecket bekeríteni próbáló orosz támadás északi szárnyát, akár 176 km²-t felszabadítva, a washingtoni agytröszt szerint.
Az ukrán erők meghiúsították Oroszország azon tervét, hogy még az idei évben bekerítse és elfoglalja a Donyecki terület ukrán ellenőrzés alatt maradt részét, állapította meg a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) nevű agytröszt egy elsősorban nyílt forrású hírszerzési adatokon alapuló elemzésében.
Az orosz hadművelet középpontjában egy mélyen benyúló kettős bekerítési manőver állt, amely azt a térséget célozta, amelyet a jelentés „erődövnek” nevez: ez egy védelmi és logisztikai hálózat, amely a Donbász ukrán ellenőrzés alatt álló részét védi. A támadás Lymantól északon és Dobropilliától délnyugaton indult, a két hadoszlopot pedig a Harkivi területen fekvő Barvinkove közelében tervezték egyesíteni.
Egy ilyen bekerítés végrehajtása jelentősen közelebb vitte volna Moszkvát régi céljához, a teljes Donyecki terület elfoglalásához, és a Kremlnek is lehetőséget adott volna arra, hogy valamit felmutasson az orosz társadalomnak a háború költségeiért cserébe.
Az Ukrajna által a lymani térségben indított ellentámadás, amely a Vivaldi hadművelet nevet kapta, szétzúzta a bekerítés északi ágát.
Az ukrán egységek az északi fronton a Ridkodub–Nove–Novomihajlivka vonal mentén, délen pedig a Jarova–Drobiseve–Stavki tengelyen nyomultak előre, lerombolva azt a kiszögellést, amelyről Oroszország az északkelet felől akarta fenyegetni Szlovjanszkot, és védekezésre kényszerítve az orosz alakulatokat.
Andrij Bileckij, Ukrajna 3. hadtestének parancsnoka közölte, hogy a művelet első három szakasza, amelyet szeptember közepén és végén hajtottak végre, 176 négyzetkilométernyi terület felszabadítását eredményezte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 3-ig 125 és 140 négyzetkilométer közé tette az újonnan visszafoglalt terület nagyságát, és hozzátette, hogy az orosz veszteségek az előző két-három hónapban meredeken emelkedtek.
Az ISW szerint a hadművelet a hivatalos kijevi adatoknál is sikeresebb lehetett.
Az északi bekerítő ág veresége arra kényszerítette Oroszországot, hogy feladja Szlovjanszk északkeleti irányból való megtámadására vonatkozó terveit, és olyan állásokat veszített el, amelyekkel az erődöv északi megközelítéseit akarta fenyegetni.
Az, hogy Ukrajna továbbra is ellenőrzése alatt tartja a lymani térséget, kulcsfontosságú utánpótlási útvonalakat is megőrzött. Valószínű, hogy a front más részein harcoló orosz egységeket átcsoportosították az északi szakasz megerősítésére.
Az Oroszország által a Pokrovszk–Dobropillia térségből indított délnyugati előrenyomulás, az eredeti bekerítési terv egyetlen megmaradt ága, immár önállóan kénytelen jóval merészebb célokkal szembenézni.
Az ISW az északi bekerítő ág összeomlását hadműveleti kudarcnak tekinti, mivel Oroszország nemcsak a lymani térségben vesztett területeket, hanem elveszített egy kulcsfontosságú elemét is az erődöv elfoglalására kidolgozott hadjárati tervnek.
Az orosz csapatok korlátozott nyereséget tartanak meg Kosztyantinyivka környékén és Szlovjanszktól keletre, de mindkét térségben nehézséget okoz számukra az előrenyomulás ütemének fenntartása.
Az ISW rámutatott, hogy az orosz hadsereg gyalogsági beszivárgásra, drónokra és tüzérségi tűzre épülő taktikája lassú felmorzsolást idézhet elő, de nem teszi lehetővé azokat a gyors, gépesített manővereket, amelyekre Ukrajna védelmének olyan mértékű összeomlasztásához lenne szükség, amekkorát Moszkva szeretne.
Az intézet hozzátette, hogy a helyzet továbbra is gyorsan változik, és az orosz erők várhatóan idővel alkalmazkodni fognak, de jelenleg úgy tűnik, Ukrajnának sikerült megállítania az előrenyomulást.
További orosz mozgósítás és technológiai alkalmazkodás megváltoztathatná az erőviszonyokat, bár önmagukban egyik sem garantálná a front áttörését.
Vitatják Putyin szeptemberi számait
Az ISW vitatja azokat az állításokat is, amelyeket a kormánybarát orosz médiumok széles körben terjesztettek, miszerint az orosz erők csak szeptemberben további 1301 négyzetkilométer ukrán területet foglaltak el, ami nagyjából két és félszerese a korábbi hónapokban közölt adatnak.
Geolokált fényképek és videófelvételek, műholdképek, valamint vizuálisan megerősített adatok alapján az intézet úgy számolta, hogy valójában legalább 80 négyzetkilométernyi területről szorították ki az orosz rohamcsapatokat szeptemberben.
Oroszország szeptemberi nettó visszavonulása 175,18 négyzetkilométerre nőtt, ebbe beleszámítva azokat a térségeket is, ahová ideiglenesen betört, de nem tudta tartósan ellenőrzés alatt tartani.
Putyin a múlt héten a Valdaj Klubban azt állította, hogy Oroszország jelenleg a Donyecki terület 89 százalékát tartja megszállva. Az ISW számításai szerint az orosz ellenőrzés alatt lévő ukrán területrész aránya azonban legfeljebb 81 százalék.
Az intézet értékelése szerint a szeptemberi orosz áttörésekről szóló putyini kijelentések „annyira távol állnak a valóságtól, hogy már hallucinációkra emlékeztetnek”.
Az intézet nem tudta megállapítani, hogy Putyin tisztában van-e az általa hangoztatott számok valótlanságával, vagy már maga is elhiszi azokat a hamisított frontra vonatkozó jelentéseket, amelyeket kap. Az ISW szerint ezek a beszámolók az orosz katonai vezetésben mélyen gyökerező, rendszerszintű hazugságkultúra termékei.