Az európai technológiai startupokba irányuló befektetések a lassú nyár után ismét emelkednek, de továbbra is egyenlőtlenül oszlanak meg: az Egyesült Királyság a teljes finanszírozás csaknem felét vonzza a tech.eu adatai szerint.
Szeptemberben az európai technológiai cégek finanszírozása 300 tranzakcióban összesen 15,8 milliárd euróra ugrott, így 2026 eddigi összesített értéke csaknem 60 milliárd euró, az online kiadvány tech.eu (forrás: angol) legfrissebb adatai szerint, jóllehet a volumen fele brit befektetésekből állt össze.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hirtelen élénkülés az év eddigi befektetési volumenének mintegy egynegyedét teszi ki, jelentős felpattanást jelentve az augusztusi hónaphoz képest, amikor mindössze 3,2 milliárd eurót vontak be 165 ügyletben.
Az adatok azt is mutatják, hogy az európai vállalatok komoly technológiai befektetéseket vonzanak, ami azt a reményt erősíti, hogy idővel képesek lehetnek felnőni a feladathoz, és mérsékelni a kontinens függését az amerikai techóriásoktól.
A befektetési szint ugyanakkor továbbra is messze elmarad az Egyesült Államokétól, amely ugyanebben az időszakban 50 milliárd dollárt vonzott, éves szinten pedig 800 milliárd dollárt fordít felhő- és MI-infrastruktúrára.
A szeptemberi 300 ügylet közül 25 vállalat egyenként is több mint 100 millió eurót vont be; ezek között három, 1 milliárd eurót meghaladó kör is szerepelt, amelyet az MI-platformot fejlesztő Mistral és az MI-infrastruktúrára szakosodott Nscale zárt. 34 tranzakció értékét nem hozták nyilvánosságra.
A hónap legnagyobb ügylete a francia Mistral MI-céghez kötődik, amely egy D sorozatú finanszírozási körben 3 milliárd eurót vont be, a tranzakció utáni értékelése pedig meghaladta a 21 milliárd eurót.
Ágazati bontásban a legtöbb tőke a felhőalapú számítástechnikába és a mesterséges intelligenciába áramlott: a felhőszolgáltatásokba 44 ügylet során 5,541 milliárd eurót, az MI-be pedig 4,194 milliárd eurót fektettek.
A befektetési toplista fennmaradó részét a fintech (847,7 millió euró), az egészségügyi technológia (826,3 millió euró), az űripar (725,8 millió euró), a robotika (508,3 millió euró), a szoftveripar (421,1 millió euró), a biztonságtechnika (319,8 millió euró), a távközlés (315 millió euró) és a mélytechnológia (274,5 millió euró) alkotta.
Szeptemberben továbbra is az Egyesült Királyság volt Európa vezető tőkebevonási piaca: több mint 65 tranzakcióban összesen 7,3 milliárd eurót gyűjtött, ami a havi volumen felét teszi ki.
Az Egyesült Királyságot Franciaország (3,478 milliárd euró), Németország (1,155 milliárd euró), Hollandia (1,119 milliárd euró), Spanyolország (615,8 millió euró), Portugália (524,1 millió euró), Svédország (399,9 millió euró), Olaszország (373,1 millió euró), Bulgária (177,7 millió euró) és Finnország (175,8 millió euró) követi.
A szeptemberi befektetéseket több mint 11 700 befektető hajtotta végre, a legtöbb ügyletben (összesen nyolcban) a francia állami befektetési bank, a BPI France vett részt.
Második helyen a német, állami-magán kockázatitőke-alap, a High-Tech Gründerfonds végzett hét ügylettel, majd az olasz Vento kockázatitőke-társaság és az Egyesült Királyság nemzeti innovációs ügynöksége, az Innovate UK következett hat-hat, a brit Balderton Capital pedig, valamint az Európai Beruházási Bank öt-öt befektetéssel.
Az Európai Unió számos, kifejezetten a technológiai szektorra célzott finanszírozási eszközt működtet, mivel a blokk nemcsak az amerikai techóriásoktól való függőségét szeretné felszámolni, hanem saját technológiai szuverenitását is meg kívánja erősíteni.
Júliusban az Európai Bizottság egy 10 milliárd eurós állami-magán kezdeményezést indított hét, mesterséges intelligenciát fejlesztő gigagyár létrehozásának támogatására Európa-szerte. Emellett célja további 20 milliárd eurónyi magántőke mozgósítása olyan, ezermilliárd paraméteres modellek fejlesztésére, amelyek képesek versenyre kelni a Claude-hoz és a ChatGPT-hez hasonló piacvezetőkkel.
Az Európai Beruházási Bank TechEU Programja 70 milliárd eurónyi hitel- és tőkeforrást von össze, hogy 2027-ig 250 milliárd eurót mozgósítson, és ezzel az európai startupokat a magvető fázistól egészen a tőzsdei bevezetésig segítse.
Az Európai Bizottság a Digitális Európa programon keresztül további 8,1 milliárd eurónyi forrást tett elérhetővé szuperszámítástechnika, kiberbiztonság, haladó digitális készségek és a félvezetőipar támogatására a Chips Act keretében.
Végül ott van a Scaleup Europe Fund, egy 5 milliárd eurós kezdeményezés, amelyet a svéd EQT magántőke-társaság kezel, és amely mesterséges intelligenciába, kvantumszámításba, tiszta technológiákba és biotechnológiába fektet.